Amit a szavazólapokról tudni érdemes
A választópolgárok attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak – egy, két, három, négy vagy öt szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán. A nemzetiségi választásra regisztrált szavazók pedig akár további három szavazólapot is kaphatnak.
Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak és kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, csak egy szavazólapot kapnak, hasonlóan azokhoz, akik nem a bejelentett tartózkodási helyükre jelentkeztek át. Mivel az önkormányzati választáson nem lehetséges a külképviseleti, illetve a nem a bejelentett tartózkodási helyen történő szavazás, ezek a választópolgárok csak egy, EP-választási szavazólapot kapnak.
Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élő, magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok, akik nem kérték felvételüket az európai parlamenti választás névjegyzékébe, valamint a menekültként elismertek, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorúak. Ők nem szavazhatnak az EP-választáson, de voksolhatnak a polgármester személyére és a megyei jogú város közgyűlésének tagjaira, akik egyéni választókerületi jelöltek.
Három szavazólapot a megyei jogú városban élő nagykorú magyar állampolgárok kapnak majd kézhez. Magyarországon 25 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett hét város, Baja, Dunaújváros, Esztergom, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye, egyben az ország fővárosa, nem tartozik a megyei jogú városok közé.) A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a városi közgyűlés tagjaira szavazhatnak, a harmadikon pedig az EP-listára.
Négy szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a vármegyei listára, továbbá az EP-listára.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
A tízezernél több lakosú településeken – függetlenül attól, hogy a település megyei jogú város-e vagy sem – vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják szét a jelölőszervezetek között.
A legtöbb szavazólapot a fővárosban élők kapják majd: a kerületi polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére és a fővárosi listákra is szavazhatnak, ez utóbbin leadott szavazatokkal a Fővárosi Közgyűlés tagjait választják meg. Emellett szavazhatnak az EP-listákra is.
A nemzetiségi választásra névjegyzékbe vett választók vasárnap megválasztják a települési, vármegyei és fővárosi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokat is. A települési nemzetiségi választásokat csak ott tartják meg, ahol van elegendő számú jelölt. Továbbá nem minden nemzetiségnek van területi szintű választása, de mind a 13 nemzetiség választhat országos önkormányzatot. Ez tehát azt jelenti, hogy ahol megtartják a települési, területi és országos nemzetiségi választást is, ott további három szavazólapot kap a választópolgár: vagyis például Budapesten a német és roma nemzetiségi választók – mivel megrendezik nemzetiségük települési, területi és országos választását is – nyolc szavazólapot kapnak vasárnap.
Különböző színű keretük van a szavazólapoknak
A könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a szavazólapokat eltérő színű kerettel látták el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament magyar tagjainak vasárnapi választásán.
Vasárnap a választópolgárok – attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak – egy, két, három, négy vagy öt szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az EP-képviselők választásán.
A könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a szavazólapokat a nyomda eltérő színű kerettel látta el.
Az EP-szavazólap kerete kék, ezen a választópolgár az érvényes szavazáshoz egyet jelölhet be a 11 pártlista közül.
A polgármesteri szavazólap kerete sárga, a választópolgár az érvényes szavazáshoz itt is egy jelöltre adhatja le voksát. A főpolgármesteri szavazólap kerete rózsaszín.
A vármegyei és fővárosi listás szavazólap kerete szürke, a választópolgár az érvényes szavazáshoz egyet választhat a szavazólapon szereplő listák közül.
A tízezer lakosúnál nagyobb településeken és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) szerezhetnek mandátumot, de a választópolgárok csak az egyéni választókerületi képviselőre szavaznak. Az egyéni választókerületi szavazólap fehér színű, a választópolgár egy jelöltre szavazhat az érvényes voksoláshoz.
A tízezer lakosúnál kisebb településen élők egyéni listás szavazólapja fehér színű, és a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum a településen kiosztható. A választóknak tehát több, egymással egyenrangú szavazatuk van.
A nemzetiségek szintén vasárnap választják meg települési, területi és országos önkormányzatuk tagjait, ezek a szavazólapok egységesen zöld színűek. Ezeket a szavazóknak zöld színű borítékba kell tenniük és le kell zárniuk, különben szavazatuk érvénytelen lesz.
