Legfőbb célunk, hogy minden gyermek sportoljon, egészséges sportnemzetté váljunk, eredményességünket a versenysportban tovább fokozzuk és minél több sportversenynek adhassunk otthont – mondta a Demokratának Szabó Tünde a kormány jövőbeni terveivel kapcsolatban. A sportért felelős államtitkárral egyebek mellett a nemrég hatályba lépett új sporttörvényről, az úszószövetség élén bekövetkezett változásokról és a budapesti olimpiáról beszélgettünk.

– Január elsején lépett hatályba a sporttörvény módosítása. Miért volt szükség a változtatásra?

– A kormányzat értékelte a sporttörvény 2011-es, legutóbbi átfogó módosítása óta eltelt időszakot, a sportot támogató intézkedések gyakorlati hatásaira, a kormányzat által biztosított finanszírozási programok szakmai megvalósulására, valamint a sportigazgatás szervezeti átalakításának hatásaira fókuszálva. Az állami sportirányítás és a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztás újraszabályozásáról ezt követően döntött a kormány, figyelembe véve azt is, hogy mindeközben új támogatási programok indultak, sportirányú fejlesztések valósultak meg vagy vannak folyamatban. Elindult továbbá a 16 kiemelt sportág támogatási programja, a 20 felzárkóztatási sportág fejlesztési programja, bevezettük a kiemelt edzők státuszának rendszerét, a kiemelt egyesületek támogatásának rendszerét, valamint nagyszabású sportlétesítmény-építési, -felújítási program kezdődött el és nem utolsósorban megfogalmazódott az a szándék is, hogy Magyarország 2024-ben olimpiát rendezzen. Mindezek alapján indokolt volt, hogy a magyar sport teljes igazgatási és finanszírozási rendszere a MOB-tól az EMMI államtitkárságához kerüljön át.


– Mi lesz a MOB feladata a jövőben?

– A módosított sporttörvény fel­adat-meghatározása tehermentesíti a Magyar Olimpiai Bizottságot, amelynek szakmai munkája alapvetően sportszakmai javaslattételre, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul, az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatai és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatai mellett. A MOB ezáltal célzott és hatékony szakmai munkát végezhet, illetve aktívan részt tud venni a 2024-es olimpiai pályázat előkészítésében. Az új feladat- és hatásköröknek megfelelően a MOB szervezeti felépítése is megváltozott, a tagozatok önállósultak és az élősport egyes nagy területein közfeladatokat ellátó köztestületekké alakultak még tavaly decemberben. Megkezdte működését a Nemzeti Versenysport Szövetség a nem olimpiai sportágak, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a fogyatékkal élők sportjának, valamint a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség, a diák-, hallgatói és szabadidősportok köztestülete.


– Milyen a kapcsolat jelenleg a bizottsággal?

– A MOB-bal folyamatos a szakmai együttműködés, a zökkenőmentes feladatátadás és -átvétel érdekében pedig napi szintű az egyeztetés. Az államtitkárságra a megnövekedett munkamennyiség ellátására a MOB-tól vettünk át szakembereket.


– Milyen változásokra számíthatunk a közeljövőben az utánpótlás-nevelés, illetve az edzőképzés területén?

– Az utánpótlás-nevelés a jövő sportsikereinek záloga, kiemelt jelentőségű terület, amely erőteljesebb képviseletet igényel. Ennek érdekében állítottunk fel egy deklaráltan ezzel foglalkozó szervezeti egységet a sportállamtitkárságon belül, a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési és Sportkapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságot, amelynek fő feladatai az egycsatornás finanszírozás megteremtése által a hatékony forrásfelhasználás biztosítása, illetve a már működő programok felülvizsgálata, megújítása, valamint az átfedések megszüntetésével a programok egymásra épülésének erősítése. A cél egy olyan utánpótlás-struktúra kialakítása, amely hatékonyan segíti az élsportot, miközben megteremti a szabad­idősport alapjait és már gyermekkorban népszerűsíti a mozgásgazdag életmódot. Az utánpótlás-neveléssel kapcsolatban nagy előrelépést jelent, hogy a Nemzeti Élsport és Utánpótlás-nevelési Képzési Központok keretében a látvány-csapatsportágak után idén egyéni sportágak is csatlakoznak az akadémiai rendszerhez. Az újonnan létrejövő akadémiák szakmai műhelyekként működnek majd és lehetővé teszik, hogy a jövő élsportolói megfelelő szakmai és infrastrukturális környezetben bontakoztathassák ki tehetségüket, miközben magasan képzett szakemberek felügyelete mellett a tudatos tehetséggondozás, illetve a kiválasztás is megvalósulhat. Az első etapban létrejön a Budapesti Nemzeti Úszósport-akadémia, a Budapesti Nemzeti Kajak-kenu Sportakadémia, a Székesfehérvári Nemzeti Öttusasport-akadémia, valamint a Budapesti Nemzeti Tornasport-akadémia, amelyeket a jövőben további sportágak követnek. Az edzőképzés területén is pozitív változásokról tudok beszámolni. A Kiemelt Edző Program mellett egy új, kifejezetten az utánpótlásedzők pályán tartását, továbbképzési lehetőségeit és nem utolsósorban megbecsülését biztosító projektet indítunk 2017-ben. Ez az Utánpótlás Edzők Életút Programja, amellyel kapcsolatban szintén építünk a Magyar Edzők Társaságának közreműködésére, szakmai javaslataira, nemrégiben kötött együttműködési megállapodásunk alapján.


– Mindezzel mi a kormány célja?

– A magyar sportpolitika célrendszere azon az alapvetésen nyugszik, hogy a kormányzat kiemelten támogatott stratégiai ágazatként kezeli a sportot. Legfőbb célunk, hogy minden gyermek sportoljon, hogy egészséges sportnemzetté váljunk, hogy eredményességünket a versenysportban tovább fokozzuk és minél több sportversenynek adhassunk otthont. Az elmúlt időszakban minden területen jelentős előrelépések történtek, gondolok itt például arra, hogy a mindennapos testnevelés bevezetésének eredményeként ma már közel egymillió 200 ezer gyermek mozog mindennap, az elindított szakmai programok hatására a sportoló fiatalok száma folyamatosan növekszik, és hazánk az idén számos nagyszabású nemzetközi sportesemény megrendezésére készül, úgymint a FINA Vizes Világbajnokság vagy a Judo Világbajnokság.


– Milyen beruházások várhatóak a nemrég elfogadott Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési program keretein belül?

– Tizenegy sportlétesítmény fejlesztéséről döntött a kormány. A projekt részeként valósul meg többek között a Budapesti Xtrém Szabadidő Park, a Dunai Evezős Központ, az új Budapesti Velodrom és a Népliget jelenleg is sportolásra hasznosított területének fejlesztése. A projektekért a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja felel, ugyanakkor a kormányhatározat alapján a fejlesztési elemekre vonatkozó beruházási program, a szükséges forrásigény és ütemezés, a beruházás megvalósítása, valamint az üzemeltetés feltételrendszere vonatkozásában a sportért felelős szakterületnek is jelentős szerepe van.


– Február elején benyújtják az utolsó pályázati anyagot a 2024-es olimpiára. Vannak esélyeink?

– Amit egy kandidáló megtehet annak érdekében, hogy nyerjen, azt Magyarország megtette, rendkívül magas színvonalon. A Budapest 2024 fantasztikus munkát végzett és végez most is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kidolgozott 40 pontos reformprogram, illetve az egy város, egy olimpia elv megtörése mindenképpen a magyar pályázat esélyeit növelik. Azt azonban hangsúlyoznám, hogy az eredménytől függetlenül Magyarország már a pályázatból is sokat profitál.


– Például mit?

– A magyar pályázat által a nemzetközi sportéletben még szélesebb körben van mód hazánk bemutatkozására, nemcsak az eredményeink által, de mint rendezvényhelyszín is. Nagyon gyakorlatiasan nézve azt se felejtsük el, hogy minden a 2024. évi olimpiáról szóló híradásban megjelenünk világszerte. Ráadásul, ha a pályázókat ábécésorrendben tüntetik fel, mindig elsőként…


– Több jelentős sporteseménynek is Magyarország ad otthont az idén. Ebből a magyar sport mennyit profitálhat?

– A sport napjaink egyetlen olyan ágazata, amely minden területre jótékonyan hat. Jelentős népegészségügyi hatása mellett pozitívan befolyásolja az oktatást és a gazdasági szférát, hiszen a sportberuházások növelik a nemzeti vagyont, a sportfejlesztések munkahelyeket teremtenek, a nemzetközi sportesemények pedig a sportturizmusból származó bevételeket növelik.

Szencz Dóra