„Az Andrássy út és a kisföldalatti vonalát követve szeretnénk felmutatni Európa legizgalmasabb kulturális egységét” – beszélt az uniós forrásokból tervezett fejlesztésről az államtitkár, megemlítve, hogy az Andrássy-negyeddel kapcsolatban eddig a szkeptikus hangok voltak többségben, noha az nemzetközi szinten is visszahelyezné Budapestet a legfontosabb turisztikai központok közé.

Szőcs Géza a készülő koncepcióról szólva elárulta: először a történeti értékkel bíró, elsősorban állami tulajdonú épületeket veszik számba a sugárút környékén. A jelenleg üres Andrássy úti MÁV-székházban például méltó otthont kaphatna a Néprajzi Múzeum, a Kassák Múzeum a Bajza utca 10. alatti Bauhaus villába költözhetne, a Ferdinánd híd tövében álló Hargita-csarnokokban vasúttörténeti kiállítás nyílhatna, míg a Vasarely Múzeum számára a Dózsa György út és a Rippl-Rónai utca között, a földalatti egykori remízének helyén készülhetne új épület – sorolta a tervezet elemeit.

Az államtitkár szerint az Andrássy út elején kaphatna helyet Andrássy Gyula újraalkotandó szobra, de érdemes átgondolni például a Schiffer-villa, az egykori Állami Balettintézet és az Ajtósi Dürer sori volt Szent Szív iskola épületének sorsát is. Az Andrássy-negyed hatástanulmányaira a kormány 150 millió forintot biztosított, ezek elkészülte után lehet csak konkrétumokban gondolkodni – közölte Szőcs Géza.

Baán László kormánybiztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója az Ötvenhatosok terére tervezett új épületegyüttes, a MúzeumLiget koncepciójáról számolt be. Elmondása szerint ott kap majd helyet az Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített gyűjteményének Új Képtára, valamint a Kecskemétről átköltöző és kibővülő Magyar Fotográfiai Múzeum. A fotómúzeum jelenlegi székhelyén méltatlan állapotok között működik, a mostani évi 3 ezer helyett a MúzeumLigetben reálisan 300 ezer látogatót fogadhat majd a negyed egyik fő attrakciójaként – jegyezte meg Baán László.

A következő időszakban derül ki, hogy lehetséges-e és amennyiben igen, milyen funkciókkal egy harmadik épület elhelyezése, ehhez azonban előbb fel kell mérni a hazai közgyűjteményi területet – tette hozzá.

Mint a kormánybiztos emlékeztetett, 2012. június 30-ig kell az Ötvenhatosok terére tervezett MúzeumLiget, az ott elhelyezendő épületek, intézmények koncepcióját a kormány elé terjesztenie, majd a kabinet döntését követően a tervpályázat kiírásának határideje 2013. szeptember 30.

Baán László hozzáfűzte: a MúzeumLiget egy nagyobb egység, a Városliget új brandnévvel a következő másfél évtizedben megújítandó kulturális komplexumának része lesz. A várakozások szerint ez legalább évi 10 millió látogatót fog vonzani, így elmondható, hogy a befektetett pénz sokkal többet hoz majd Magyarországnak – hangsúlyozta a kormánybiztos, Bilbao példáját megemlítve, melyből a Guggenheim Múzeum felépültével elfelejtett ipari városból milliós látogatottságú kulturális célpont lett.

A terület közlekedési koncepciójáról szólva Baán László elmondta, hogy az egyik első lépés lesz a Hősök terének forgalomcsökkentése. Mint Szőcs Géza hozzátette: felmérik, megvalósítható-e a Dózsa György út autóforgalmának alagútba terelése. Rövidesen lejár a kisföldalatti szerelvényeinek üzemideje, ami lehetőséget teremt arra, hogy a száz évvel ezelőtti kocsik formavilágát idéző, új járművek járjanak az Andrássy út alatt, élménnyé téve az utazást – emlékeztetett az államtitkár.

Újságírói kérdésre válaszolva Baán László közölte: a teljes állami intézményrendszer működésének felülvizsgálata keretében 2012. január közepéig el kell végezni a kulturális intézményi struktúra áttekintését. Az biztos, hogy az összes nemzeti kulturális intézmény működése biztosított lesz, de szervezeti integrációk, összevonások várhatók a költséghatékonyság növelésének érdekében – jegyezte meg.

Szőcs Géza hozzáfűzte: felmerült például a Néprajzi Múzeum és a szentendrei skanzen vagy az Építészettörténeti Múzeum és a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága egyesítése, de döntés még ezekben ez ügyekben sem született.

(MTI)