Andrzej Duda: Érthető, hogy a magyarokban ez kétségeket ébreszt

A lengyel államfőt a több témára kitérő interjú során a Magyarországon menedékjogot kapott Marcin Romanowski ügyéről is kérdezték, aki ellen a varsói körzeti bíróság múlt héten európai elfogatóparancsot adott ki. Andrzej Duda furcsának nevezte, hogy a politikust a lengyel hatóságok úgy körözik, „mintha a legnagyobb kaliberű bűnöző, gonosztevő volna”.

Elemezni kellene és utána nézni annak is, a magyar hatóságok miért döntöttek a menedékjog megadásáról – folytatta Duda. Rámutatott: Romanowski terjedelmes, „bő indoklással ellátott” menedékjogi kérvényt nyújtott be.

Amennyiben az ellenzéki képviselő a menedékjogi kérvényében Dariusz Barski korábbi lengyel államügyész leváltására utalt, valamint arra, hogy utódját kormányfői rendelet alapján nevezték ki, „vagyis olyasmi alapján, ami jogi értelemben nem létezik”, akkor „nem csoda, hogy a magyarok kételkednek abban, vajon Romanowski képviselő úrral (Lengyelországban) a jogállamisági elvekkel összhangban bánnak-e, vagy sem” – fogalmazott Duda.

Az elnök szélesebb értelemben is bírálta a jelenlegi lengyel igazságügy helyzetét, amely szerinte „a mindent kétségbe vonó jogászkörök lázadása” következtében keletkezett az utóbbi években. Úgy ítélte meg: „egyes lengyelországi köröknek nem tetszett” a Jog és Igazságosság (PiS) vezette előző kormány idején elindított igazságügyi reform, annak ellenére, hogy azt – mint Duda mondta – minden parlamenti és alkotmányos eljárással összhangban kezdték megvalósítani.

Romanowski a PiS párt vezette kormányban 2019-2023 között töltötte be az igazságügyminiszter-helyettesi tisztséget. Ebben a minőségében felügyelte a tárca keretében működő Igazságosság Alapot, amelynek célja segítségnyújtás volt a bűncselekmények áldozatainak.

Romanowskit az Igazságosság Alap ügyében tizennyolcrendbeli bűncselekmény elkövetésével, ezen belül az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözésben való részvétellel gyanúsították meg. A politikus jogtalannak tartja az ellene folytatott ügyészségi eljárást, és érvénytelennek a szejmnek a képviselői mentelmi joga felfüggesztéséről hozott döntését.

Az Igazságosság Alap kapcsán jelenleg 23 személy ügyében folytatnak eljárást, és a varsói igazságügyi tárca múlt heti bejelentése szerint „számos további személy őrizetbe vételét és meggyanúsítását” tervezik.

Tomasz Siemoniak lengyel belügyminiszter hétfői sajtóértekezletén úgy ítélte meg: az államfő kijelentése „a politikai harc részeként értelmezendő”. Romanowski ügye 99 százalékban bűnügynek számít, a maradék egy százalék pedig arra vonatkozik, „hogy volt miniszterhelyettesről és képviselőről van szó” – szögezte le Siemoniak.

Marcin Romanowski hétfőn az X-en megírta: „a nyilvánosság előtt kötelezi magát” arra, hogy hat órán belül visszatér Lengyelországba, amennyiben a varsói kormány „visszavonja jogtalan lépéseit”. Ezeket a politikus öt pontban foglalt össze. Elsőként a lengyel alkotmánybíróság azon döntéseinek közzétételét szorgalmazta, amelyek a jelenlegi kormány idején nem jelentek meg a jogi közlönyben.

A második pont a legfelsőbb bírósági végzések végrehajtásának szükségességéről szól. Ez azzal függ össze, hogy a Tusk-kormány nem ismeri el a PiS-kormány idején kinevezett bírák státuszát.

A harmadik pont az alacsonyabb fokú bíróságok „szabálytalanul leváltott” elnökeinek visszaállításáról szól. A negyedikben Romanowski azt követeli, hogy szüntessék be a „manipulációt” a bűnügyi perekben ítélkező bírák kisorsolása során. Az ötödik pont Dariusz Barski visszaállítását szorgalmazza az államügyészi posztra.

Romanowski szerint a felsorolt feltételek teljesítése tisztességes pert biztosítana nemcsak neki, de minden lengyel állampolgárnak. „Mint olyan ember, akit hamisan rágalmaztak, nyilvános perben szeretném bizonyítani ártatlanságomat és döntéseim helyességét” – írta meg a politikus.