Mivel akkor jogállam volt, nem volt lehetőség arra, hogy önkormányzati döntéseket kormánydöntéssel írjanak felül – közölte.

Hirdetés

Kitért arra, hogy a bíróság 2012-ben mondta ki, szegregáció történt Gyöngyöspatán, a kártérítési per viszont csak 2016-ban indult, az érintettek addig számos erőfeszítést tettek kárpótlásuk elérése érdekében.

Véleménye szerint a köznevelési törvényt módosító javaslat nem megoldás, hanem a probléma elfojtása, annak elfogadása után még több diákot fog hátrány érni, az iskolák pedig felhatalmazva érzik majd magukat a szegregációra.

Horváth László (Fidesz) azt javasolta az ellenzéki képviselőknek, hogy menjenek el Gyöngyöspatára, kérdezzék meg a lakosság nyolcvan százalékát arról, ki volt a jogsértő. Azon véleményét hangoztatta, hogy az ellenzék megint nem áll a többség oldalára. Szerinte ennél az ítéletnél a jogszolgáltatás nem esett egybe az igazságszolgáltatással.

Korábban írtuk

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára zárszavában azt mondta, véleménye mindenkinek lehet egy ítéletről, amelyet a kormány végre fog hajtani.

De az ítélet indoklásából az derült ki, hogy a jogalkotónak van feladata ezzel a kérdéssel – jegyezte meg.

Közölte, a jövőben is lehet szegregáció miatt bírósághoz fordulni, sőt sérelemdíjat is megállapíthatnak, de az nem pénzbeli lesz, hanem az oktatás révén nyújtanak kártérítést.

Abban igazat adott Arató Gergelynek, hogy a jogszabályi környezet miatt az akkori kormány 2009-ben nem tudott lépni az ügyben.
A mostani kormány is akkor tudott intézkedni, amikor az államoz kerültek az iskolafenntartói jogok – mondta.

Horváth László, a törvényalkotási bizottság előadója szerint a baloldal alaptalan, eltorzított, a társadalom egyes csoportjaiban félelmet okozó támadás célpontjává tette az iskolaőrség felállításáról szóló törvényjavaslatot, pedig annak célja a megelőzés, a visszatartás, az elrettentés és végső soron a gyors és hatékony beavatkozás. Hozzátette: rendőrök eddig is voltak bűnmegelőzési, drogprevenciós célokból az iskolákban.

Közölte, az iskolaőrséggel – ami csak ott lesz, ahol a helyiek kérik – az áldozatok kapnak védelmet.

Kitért arra, hogy csökken a büntethetőség korhatára, valamint az családtámogatást is megvonhatják, ha bűncselekményt követ el a gyermek.

Maruzsa Zoltán államtitkár értékelése szerint szükség van az iskolaőrségre, amely érdemben hozzá tud járulni az iskolai erőszak csökkenéséhez. Hozzátette: szeptember 1-jétől lehetnek a rendőrség irányítása alatt dolgozó iskolaőrök mintegy 500 köznevelési és szakképzési intézményben. Elmondta, az intézményvezetőknek kell kérni az iskolaőrök jelenlétét az intézményben.

A kormány senkire nem erőltet rá egyetlen iskolaőrt sem – fogalmazott.

Ander Balázs (Jobbik) támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, de szerinte az csak „tűzoltó intézkedés”, átmeneti kényszermegoldás.

Az iskolai erőszak megelőzéséhez járult volna hozzá, ha a jövő évi költségvetésben megemelték volna a Biztos kezdet gyermekházak, a tanodák támogatását és több szociális segítő alkalmazását tették volna lehetővé – mondta.

Hohn Krisztina (LMP) is támogatja az előterjesztést, de az szerinte is csak részmegoldást kínál, a megelőzésére kellene figyelni, például képzéseket kellene szervezni a tanároknak.

Arató Gergely nyugtalanítónak nevezte, hogy az iskolaőrök néhányhetes tanfolyam után már szolgálatba is állhatnának.

Kevesebbet várunk el iskolaőrtől, akit gyerekek közé engedünk, mint egy biztonsági őrtől, aki raktárt őriz – értékelt.

Horváth László szerint egy tanulónak sincs arra joga, hogy viselkedésével más diákokat zavarjon a tanulásban és ezzel elvegye tőle a jövőt.

Maruzsa Zoltán zárszavában azon meggyőződését hangsúlyozta, hogy az iskolaőrök jelenléte az intézményekben növelni fogja a pedagógusok, az oktatók, a tanulók biztonságérzetét és visszatartó erőt jelent azon diákoknak, akik diáktársaikat vagy a tanáraikat fenyegetik.

Elmondta, az iskolaőrök rövid, háromhetes, de hatékony felkészítésében gondolkodnak.

Induló rendszerről van szó, ezért a jövőben folyamatosan szeretnének számukra digitális tartalmakat, joggyakorlatokat készíteni – magyarázta.