Átadták a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia díjait
Átadták a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) díjait szombaton; a két napon át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen lezajlott döntő résztvevői közül tíz pályamű kapott díjat.Essetek szerelembe a kutatással, esettek szerelembe az innovációval! – mondta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a díjátadón a verseny döntőseihez fordulva.
„Nekünk pedig annyi a feladatuk, hogy számotokra olyan környezetet biztosítsunk, amely aztán ennek a szerelemnek sok-sok gyümölcsét hozza meg” – tette hozzá.
Közölte: megújították a felsőoktatást, az innovációt, a magyar egyetemek egyre jobbak; a cél az, hogy 2030-ra Magyarország a 13. legyen a világranglistán innovációs teljesítménye által.
Birkner Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke kiemelte: ez a rendezvény semmit nem érne, ha a sok okos, tehetséges és bátor fiatal nem pályázna.
Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának professzora elmondta: az idei verseny nagyon jól sikerült, sokat javult a kiállítás színvonala, fantasztikus demonstrációkat, anyagokat láthattak.
Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke egy kutató három legfontosabb tulajdonságát, személyiségjegyét kiemelve az újdonság-keresést, a kihívás-keresést, és a kudarctűrést említette. A kutató-jelöltekhez szólva hangsúlyozta azt is, hogy mindig a teljes értékláncot lássák maguk előtt. Minden nagy felfedezésnek van folytatása, nem szabad megállni ott, hogy valamit megtaláltunk, felfedeztünk, leírtunk, tovább kell vinni a folyamatot – mondta, hozzátéve: legyen belőle termék, szabadalom, vagy olyan hatást kiváltó eredmény, amely beépül a társadalom életébe.
Kiemelte: a jövőben a HUN-REN a diákolimpiában aktívabban részt vesz, a fiatal kutatók számára megnyitják intézeteiket.
Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: az innováció célja, hogy megkönnyítsük saját, embertársaink, közösségeink életét és jobbá tegyük. A versenyzők olyan megoldásokat kerestetek, ami ezt a célt szolgálja – mondta, hozzátéve: a későbbiekben bármibe is fognak ezt a célt tartsák szemük előtt.
Kiemelte: azok a legsikeresebb kutatók, fejlesztők, innovátorok a világban, akik az egyetemeken és az iparban is dolgoznak, mozognak a két ökoszisztéma között. Ez fontos annak érdekében, hogy az egyetemen megszerzett elméleti tudás innovációban, a gyakorlatban ölthessen testet.
Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora arról beszélt, hogy a fiatalok belekóstolhattak az egyetemi életbe, hiszen a magyar egyetemeken a képzés nagyrészt így folyik: projekt-feladatokat oldanak meg, nemzetközi környezetben.
A Magyar Innovációs Szövetség a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, valamint a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságának szakmai közreműködésével, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, és a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel közösen hirdette meg az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát a hazai és a határon túli, 14-20 év közötti fiatalok számára.
Ősszel 193 diák nyújtott be összesen 138 pályázatot, amelyből 71 jutott tovább. A mentorálások, szabadalomkutatás és tudománykommunikációs tréning után, az áprilisi határidőre 58 pályázat készült el. A 29 tagú akadémikusokból és gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság ezek közül kiválasztotta a 28 döntős pályamunkát.
A fiatal feltalálóknak és tudósoknak tíz díjat, a díjakkal járó több mint ötmillió forint ösztöndíjat osztott ki a versenyt szervező Magyar Innovációs Szövetség, továbbá 12 kiemelkedő innovatív középiskolai tanár 800 ezer forintos, a 12 legeredményesebb innovatív középiskola 900 ezer forintos díjban részesült, 18 pályázatot kiemelt dicséretben részesítettek.
Négy első, három második és három harmadik díjat adtak át. Első díjban részesült Aklan Larion, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja Kvantum mágnesesség – Zeeman-effektuson alapuló méréstechnika modellje című pályázatával; Hegedűs Márton, a Kecskeméti Református Gimnázium diákja [2]Katenán – Együtt vagy külön? című munkájával; Horváth Zsombor, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja, Virtual Front Desk, a virtuális recepciós szoftver című pályázatával; Vida Ákos, a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium 3D nyomtatott alkatrészek rétegtapadásának növelése új nyomtatási módszerrel című pályázatával.
Magyarországot szeptemberben az első díjas pályázatok képviselik az Európai Bajnokságon, Katowicében a 35. EU Fiatal Tudósok Versenyén, ahol 37 ország fiataljai versenyeznek.
Az eseményen odaítélték a Magyar Innovációs Szövetség legjobb határon túli pályázójának járó különdíját Simon Dorka-Borókának, a Székely Mikó Kollégium diákjának Cerebromics című pályázatáért.