Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Hirdetés

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az ünnepségen kijelentette: „amikor azt mondjuk, hogy jó ma Magyarországon egyetemistának lenni, egyetemen oktatni, az egyetemi közösség része lenni, akkor ilyesmire gondolunk, amit itt látunk”.

Ma Magyarországon háromszázezer hallgató alkotja az egyetemi diákságot, és ennek a közösségnek a lüktetése kell, hogy Magyarország jövőjét, tudásgazdagságát erősítse – hangsúlyozta az államtitkár.

Beszélt arról, hogy az elmúlt négy évben 78 százalékkal nőtt a tudományos közlemények száma a nemzetközi folyóiratokban, a diákok lemorzsolódása 21 százalékról 18 százalékra csökkent, a nemzetközi diákok száma megduplázódott 2013 óta: most 42 ezer, 2030-ra pedig 80 ezer lesz a tervek szerint.

Idén csaknem 107 ezer az elsőéves egyetemisták száma – folytatta Hankó Balázs, hozzáfűzve: újul, szépül az egyetemi infrastruktúra, és mindez a jövő egyetemét szolgálja. A jövő egyetemét szolgálja az új egyetemi modell is, „amelyben szabadságot, autonómiát biztosítunk, kiszámíthatóságot garantálunk az egyre nehezebb környezetben” – mondta az államtitkár.

Korábban írtuk

Kifejtette: a kormány arra szerződött az egyetemekkel, hogy a diákok oktatása egyre kiválóbb legyen, azaz legyen mentorálás; hogy a kiváló kutatási tevékenységbe minél hamarabb kapcsolódjanak be a diákok, legyenek ők az új magyar feltalálók. „Arra szerződtünk, hogy legyen nemzetköziesítés, mert mi – szemben az Európai Bizottsággal – komolyan gondoljuk a nemzetköziesítést, ezért lesz folyamatosan nemzetközi csereprogram” – közölte Hankó Balázs.

Hozzátette, komolyan gondolják azt is, hogy nemzetközi együttműködésben szülessenek meg a kutatási eredmények, ezért finanszírozzák az olyan projekteket, amelyek ebben a formában valósulnak meg. Továbbá „komolyan gondolják” a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, valamint az egyetemi sportélet fontosságát is.

„Így épül a jövő egyeteme, ami nem csak infrastruktúra; a hallgatóból aktív alkotó lesz, az oktatóból pedig mentor válik” – hangoztatta az államtitkár, és sok, a BGE beruházásához hasonló fejlesztést kívánt a magyar felsőoktatásnak.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára arról beszélt, az egyetemi évekből fontos az intézmény hangulata, lelkülete, a modernitása is, fontos, hogy azt érezzék a hallgatók és oktatók, hogy „jó itt lenni”. A Budapesti Gazdasági Egyetemen „az oktatás színvonala adott lehetőség, a magyar kormány pedig partner volt abban, hogy a magas szakmai értékeket kiegészítse” – mondta az államtitkár.

A BGE mérföldkőhöz érkezett, a Zuglói kampuszon kialakított épületkomplexum sokrétű, szükségszerű fejlesztés volt, olyan színtér, ahol a diákok feltöltődhetnek, ahol a közösségi élet és a tanulás találkozik, ahol „jó lenni” – állapította meg Ágh Péter.

Kijelentette: a fejlesztés megvalósításáért felelős minisztérium mindig világos és egyenes célokat tűz ki, és az oktatás infrastrukturális fejlesztése ilyen célkitűzés. A 21. századi elvárásoknak megfelelő, multifunkcionális létesítmény valósult meg; az új épületegyüttes az új könyvtárral és közösségi helységeivel a világ bármely részén megállná a helyét, a világ bármely egyetemén szívesen használnák a hallgatók, oktatók, dolgozók – értékelte az államtitkár.

Kiemelte, hogy mindez nyitott, vagyis mások által is hozzáférhető lesz, hiszen „a könyvtár egy olyan tudásbázis, amelyből kár lenne bárkit is kizárni”.

Ágh Péter kitért arra is, hogy „olyan időket élünk, amikor minden fejlesztést, beruházást különösen meg kell becsülni, világpolitikai szempontból instabil időszakban vagyunk, amikor rajtunk kívülálló okok miatt nem tudunk mindent úgy és akkor megvalósítani, amikor azt szeretnénk”. Azonban a BGE kampuszának megújulása, bővítése elé semmi sem gördített akadályt – mondta.

Heidrich Balázs rektor közölte, hogy BGE Magyarország legnagyobb üzleti egyeteme, legnagyobb „üzleti közössége”, 18 ezer fős egyetem, amely idén csaknem 7300 hallgatót vett fel, 1330 nemzetközi hallgatójuk 91 országból érkezik. Az új hallgatói centrumnak – amelyet a diákok már birtokba vettek – fontos szerepe van a közösség építésében.

Az egyetem közleménye szerint a UniZone nevű, kétszintes épületegyüttesben egyetemi könyvtár, sport- és közösségi terek, tanulóboxok, kutatószobák, konferenciatér, étterem, terasz, büfé is helyet kapott. A 2330 négyzetméteres épület fenntartható és akadálymentes; ergonomikus, rugalmasan variálható közösségi tereit a legújabb smart technológiákkal szerelték fel – többek között energiahatékony VRV fűtés/hűtéssel, energiatakarékos világításvezérléssel, automata csomagmegőrzőkkel, intelligens behatolásjelző rendszerrel.

A rugalmasan alakítható közösségi terek jó része természetes megvilágítást kapott. A fejlesztés fontos része az 1600 polcfolyóméter kapacitású, közel 65 ezres könyvállománnyal, több ezer egyetemi jegyzettel, folyóirat-gyűjteménnyel, szakmai adatbázisokkal és több tízezres e-könyv-gyűjteménnyel felszerelt Egyetemi Könyvtár, amelynek e-tartalmait VPN kapcsolaton keresztül otthonról is lehet használni – áll a közleményben.