Átadták a felújított horvátkimlei Szent Mihály-templomot
A templom közösség és kultúra, a nemzetként megmaradás védőbástyája, amelyre még nagyobb szükség van, mert Európa identitásválsággal küzd – mondta az agrárminiszter vasárnap a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kimlén, ahol átadták a felújított horvátkimlei Szent Mihály-templomot és a magyarkimlei plébánia épületét.Nagy István, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, az ünnepi szentmisét követő beszédében arról beszélt, hogy Nyugat-Európában keresztény templomokat zárnak be vagy alakítanak át bevásárlóközpontokká, mecsetekké.
Úgy fogalmazott: „A pusztítás mértéke felfoghatatlan, lelki és fizikai értelemben egyaránt”.
A miniszter örömtelinek nevezte, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területein templomok újulnak meg kormányzati támogatásokból, hozzátéve, a templom mindig a jövő üzenetét hordozza.
Azt mondta, Magyarországot csak arra a keresztény kultúrára tudjuk építeni, amely ezer éven át megtartotta az országot.
„Csak ez a kultúra teszi lehetővé, hogy ne csupán mi, hanem gyermekeink, unokáink is szabad, szuverén országban élhessenek itt, Európában” – fűzte hozzá.
Nagy István szólt arról is, hogy Kimlét a Mosoni-Duna kettéválasztja, az ott élők mindennapjait mégsem a széthúzás, hanem az összefogás határozza meg.
„Magyarok, horvátok és németek évszázados békés együttműködése teszi igazán virágzóvá a községet” – emelte ki
Ismertette: a horvátkimlei Szent Mihály-templom külső felújítására a Magyar falu programban nyertek 15 millió forintot, míg a Szent Mihály-főoltár és a Szent József-mellékoltár restaurálását 9 millió forint adományból tudták megvalósítani.
A magyarkimlei plébániát szintén a Magyar falu program támogatásából újították fel az elmúlt két évben, 23 millió forintból. Az egyházi rendezvények mellett az épület a Német Önkormányzati Kórus próbáinak is helyet ad.
Az agrárminiszter emlékeztetett: a közelmúltban négy út menti kereszt is megújult Kimlén. A horvát nemzetiségi önkormányzat 1,2 millió, a német nemzetiségi önkormányzat pedig 1,6 millió forint állami támogatást kapott.
Az összegekből a horvátkimlei településrészen a templom mellett álló kereszt és a Mersich-síremlék, Magyarkimlén a templom melletti kereszt és a Franauer-kereszt szépült meg – mondta, hozzátéve, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak köszönhető a hársfánál álló Szentháromság-szobor és a temetők keresztjeinek felújítása is.
„Mindez újabb bizonyítéka a keresztény kultúra megtartó és építő erejének” – hangsúlyozta Nagy István.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, hogy a Magyar falu program részként az elmúlt év során több mint 1286 plébánia és lelkészség, valamint több mint 750, egyházi fenntartásban lévő temető újult meg.
A feltámadás mutatja – mondta -, hogy a kereszténység milyen alapokon nyugszik és bizonyítja, hogy nincs más érték a világon, amely így megállja a helyét, nem csak a múltban és a jelenben, hanem a jövőben is.
Az álamtitkár fontosnak nevezte, hogy a templomokat élővé tegyék.
Álláspontja szerint vissza kell utasítani minden olyan törekvést, amely „az egyházat gyalázza, bele akar szólni az életébe”. Vissza kell utasítani azokat a kijelentéseket, amelyek visszaidézik a kommunista diktatúra korát, amikor sok templomból elűzték a papokat, a szerzeteseket és a híveket – jelentette ki.
Hozzátette: „fel kell ismerni, hogy a jóemberkedésnek mi a hatása és a határa, mikor kell felemelni a szavunkat határozottan és kőkeményen, és mikor kell tettekkel is megvédeni templomainkat”.
Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentbeszédében egyebek mellett arról beszélt, hogy a keresztény ember a templomot „rendkívül nagy becsben” tartja, mert nemcsak a közös imádságok helye, hanem az eucharisztia megünneplésének és a szentségek kiszolgáltatásának a helyszíne is.