Átadták a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj idei elismeréseit

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumi tagja ünnepi beszédében feltette a kérdést, Európában a jelenlegi, egyre vészterhesebbnek tetsző folyamatok elfojtják-e az európai szellemet, felismerhetetlenségig eltorzítják-e az európai kultúrát, vagy a múzsák ismét kivezetik Európát és benne Magyarországot a történelem labirintusából. Úgy fogalmazott: kérdés, a jövőben fennmarad-e „az elődeink hitében és értékeiben a (bennünket) szülőföldünkön megtartó európai kultúra, amelybe mi, magyarok is kapaszkodhatunk, amelyből mi is erőt meríthetünk”.

Utalva egy közelmúltban alakult, önmagát ateistának és központinak nevező német szervezetnek többi között a hittanoktatás tilalmát sürgető követelésére, kiemelte: ha elfogadják annak a logikáját, hogy nincsenek vallásos gyermekek, csak vallásos szülők gyermekei vannak, akkor miért lennének a jövőben európai, német vagy magyar gyermekek. Ha ugyanis a keresztény, európai, német vagy magyar szülőktől elvonják a jogot, hogy átadhassák gyerekeiknek saját értékrendjüket, identitásukat és kultúrájukat, ezzel a gyermekeket elidegenítik maguktól, saját elődeiktől, a szülőföldjüktől, a kereszténységtől, az európaiságtól, a németségtől és a magyarságtól egyaránt. Ily módon gyermekeink, unokáink holnapra identitás nélküli, saját értékeik és érdekeik felismerésére képtelen szolgáivá válnak a mai „tudatmérgezőknek” – mondta az Országgyűlés elnöke.

Kövér László összegzése szerint tulajdonképpen ez a végső és legsúlyosabb tétje a nyugati világban jelenleg „dühöngő”, sokféle névvel illetett kultúrharcnak: a megszületett és megszületendő gyermekeink és unokáink szolgák lesznek vagy szabadok. Öntudatosak lesznek vagy azonosságtudat nélküli „vegetatív lények”? Meg tudják-e őrizni a nemzeti önazonosságukhoz való jogukat – azaz elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát -, meg tudják-e örökölni és azt szabadon tovább tudják-e adni majdani utódaiknak? – sorolta a kérdéseket.

Az előttünk álló időkben minden európai és magyar írástudónak – tanítónak, tanárnak, tudósnak, művésznek, írónak, újságírónak, politikusnak – meg kell hoznia a döntését arról, melyik oldalra áll: a kultúrát építők vagy az azt rombolók, a lelkeket erősítők vagy a „lélekgyilkosok” oldalára – hangsúlyozta.

Úgy folytatta: a tanárok esetében pedig különösképpen fontos ez a döntés, hiszen – tantárgytól függetlenül – nem elsősorban a szaktárgyi ismeretek átadása a feladatuk, hanem ennek révén a kultúra átadása a hivatásuk.

Márffy Bence meghozta döntését: a magyar öntudat védőinek és építőinek „seregébe állt” – mondta az egyik díjazottról a politikus, hozzáfűzve: tanár, akinek a megbecsültsége nem a fizetésén vagy nem az önálló oktatási minisztérium létén múlik, hanem saját személyiségén, elvégzett munkáján és felmutatott teljesítményén alapul. Az ilyen tanári teljesítmény az, amely kötelezi a mindenkori kormányt arra, hogy – világválságoktól, háborúktól és gazdasági nehézségektől függetlenül – tegyen meg minden lehetségest a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsültségének növelésére – hangoztatta Kövér László.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely, a PMA kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy a 777 Közösségi Egyesület és az általuk indított 777 blog a keresztyénség bemutatására törekszik és a keresztény értékeket jeleníti meg hitelesen a mindennapokban. Azon dolgoznak, hogy a keresztény értékrend és kultúra Magyarország jövőjének is része legyen – mondta.

Kiemelte: sem az antik művészetek, sem a tudományos gondolkodás, sem a római jog, sem a kereszténység lelkisége nélkül nem lehetett volna sem Európa és benne Magyarország azzá, amivé lett. Nem lehetett volna a jogra, az emberi méltóságra és szabadságra épülő, demokratikus és szolidáris közösséggé, amelyet az összetartozás tudata éltet – tette hozzá.

Ez az eszmei örökség most „alapjaiban áll támadás alatt”. Támadás alatt állnak a nemzetek mint a szabadság és demokrácia legfőbb hordozói, amelyek egyedül képesek érvényesíteni a közösségek érdekeit a birodalmi érdekekkel szemben – hangsúlyozta a miniszter.

Kitért arra is: folyamatos támadás alatt állnak az egyházak, amelyeket nem lehet pillanatnyi ideológiai széljárás szolgálatába állítani. Azt mondta: a magyar szabadság és a polgári értékek szolgálatára létrejött közösségek pontosan tudják, hogy elkötelezett és cselekvő keresztény értékekből kiinduló Magyarország nem létezhet a jövőben sem az ezen értékeket vállalni, megjeleníteni hivatott szervezetek nélkül.

Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte a fiataloknak szóló díj megalapítását, és azt mondta: 2006 óta 16 alkalommal adták át az elismerést. A rendezvényen részt vett Schmittné Makray Katalin, a Polgári Magyarországért Díj korábbi kitüntetettje.