A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az átadási ceremónián elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat segítő központ programokat biztosít a hazájukat elhagyni kívánó fiatalok számára, így segítve a helyben maradást, illetve lehetőséget ad a hazatérésre a már külföldre távozottak számára.

Hirdetés

A projekthez a kormány nagyjából 160 millió forintos támogatást nyújtott az etióp katolikus egyháznak – húzta alá.

Rendkívül fontosnak nevezte a helyi közösségek támogatását abban, hogy megmaradhassanak az évszázadok vagy még régebb óta lakóhelyükként szolgáló területeken, vagy visszatérhessenek oda.

„Alapelvünk, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, nem a problémát oda hozni, ahol egyelőre nincsen baj” – fogalmazott.

Korábban írtuk

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Európa az utóbbi időszakban erős migrációs nyomással szembesül, ami komoly biztonsági kihívásokat jelent a származási, a tranzit- és a célállamok, illetve maguk az érintettek számára egyaránt.

Leszögezte: a migrációt nem ösztönözni kell, hanem megelőzni, és olyan körülményeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a rossz helyzetben lévő emberek helyben maradását. Magyarország éppen ezt teszi különböző programok révén a világ mintegy ötven országában, leginkább Afrikában, és hazánk készen áll ezek finanszírozásának biztosítására a jövőben is – tette hozzá.

Majd tudatta, hogy ezen állásponttal egy kereszténydemokrata, jobboldali, patrióta kormányt képvisel, amely a legtöbb esetben szembemegy az „agresszív liberális fősodorral”.

A miniszter közölte, hogy Magyarország több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkező nemzetként felelősséget érez minden keresztényért, márpedig napjainkban a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása.

Szavai szerint frusztráló, hogy a súlyos helyzet ellenére nem nagyon foglalkoznak a kérdéssel, miközben a muszlim országok nagy hangsúlyt fektetnek az iszlamofóbia elleni harcra, a közösségek támogatására.

Felvetődik a kérdés, hogy a keresztény országok kormányai miért nem elég bátrak ahhoz, hogy hasonló határozottsággal kiálljanak – mondta, úgy vélekedve, hogy sokak álláspontja ezen a téren képmutató és értelmetlen.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy noha Magyarország és Etiópia több ezer kilométernyire fekszik egymástól, szilárd kötelék fűzi össze a két országot, a kereszténység.

Aláhúzta, hogy a magyar alaptörvény és himnusz is ugyanazzal a mondattal kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart”. Ez – mint mondta – sokat elmond a nemzetről, amely évszázadokon keresztül küzdött a szuverenitásért, a szabadságért, valamint az ország és Európa kereszténységének megőrzéséért.

Végül pedig kitért arra is, hogy Magyarországon a kereszténység társadalmi szerkezetté vált, amelynek alapját az emberi méltóság képezi, illetve a család tisztelete, a hazafiság és a rendkívül gyümölcsöző együttműködés az állam és az egyház között.

Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros megerősítette, hogy Magyarország és Etiópia is megőrizte keresztény értékeit, a két ország között így sok hasonlóság van.

Beszédében köszönetet mondott a magyar félnek, amiért proaktív módon fellép világszerte a keresztények védelmében, és kijelentette, nem gyakori, hogy egy kormány ilyen prioritásként kezeli az üldözött keresztények vallásszabadságát. Ez a kezdeményezés figyelmet érdemelne más európai országok részéről is – tette hozzá.