Fotó: MTI/Kiss Gábor
Czirmay Csaba Levente, a Marosi Református Egyházmegye esperese, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere (b-j) átvágja a nemzeti színű szalagot a Marosvásárhelyi Református Kollégium új bölcsődéjének átadásán 2023. július 7-én
Hirdetés

Az avatóünnepségen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke elmondta: ez a legnagyobb bölcsőde Erdélyben, amelyet a református egyház épített a magyar kormány támogatásával. A korszerű épület öt bölcsődei csoportot, közel száz gyereket tud befogadni. Az egész közösség hálás a beruházásért – mondta, megköszönve a támogatást.

Emlékeztetett: tavaly a Marosvásárhelyi Református Kollégium épülete újult meg, és elhelyezték az elemi iskola alapkövét, de egy szakiskolát is terveznek. „Összefogva, egy erővé válva meg tudjuk valósítani, amit eldöntöttünk” – mondta a püspök.

Hozzáfűzte, hogy az egyházat gyakran érik szegregációs vádak, de ezek nem igazak. „Mi ebbe az óvodába bárkit befogadunk. Egyetlen feltételünk van, ami alkotmányos jogunk: hogy magyarul tanuljanak az ide bejövő gyerekek” – jelentette ki. Hozzátette, ezen túl az ajtó bárki előtt nyitva áll, nem kérdezik, ki milyen identitású, nemzetiségű.

A püspök a kolumbiai repülőgépbalesetet csodával határos módon túlélő négy gyerek példáján keresztül rámutatott: az erdélyi reformátusoknak is úgy kell nevelni a gyerekeiket, hogy kialakuljon az önfenntartó ösztönük, tragédiákat túlélve is megmaradjanak.

Korábban írtuk

Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője egy tudatos, előrelátó kormányzati program sokadik állomásának nevezte a marosvásárhelyi ünnepséget. Hangsúlyozta, hogy ez „az egyetlen járható út”, a szülőföldön való megmaradás, oktatás útja, amely a szülőknek a mindennapok könnyebbségét, gyerekeik biztonságát jelenti.

Emlékeztetett: az egyházak hitéleti tevékenységük mellett évszázadokig széleskörű oktatási és szociális tevékenységet is folytattak. Ezt a kommunista hatalom egy tollvonással megszüntette, és most nehéz újraindítani ezeket az intézményéket – mondta a marosvásárhelyi katolikus iskola esetére utalva a főosztályvezető.

„Közösségi intézményeink ma is az egyházak keretében vannak a legnagyobb biztonságban” – jelentette ki Brendus Réka, aki szerint a korábbi nemzedékek örökségének az újjáépítése zajlik. Azt kívánta a marosvásárhelyieknek, hogy töltsék be gyermeknevetéssel az épületet, de szerinte az lenne a legnagyobb elégtétel, ha kinőnék azt, és újabbakat kellene építeni.

Fotó: MTI/Kiss Gábor
Czirmay Csaba Levente, a Marosi Református Egyházmegye esperese, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere (b-j) átvágja a nemzeti színű szalagot a Marosvásárhelyi Református Kollégium új bölcsődéjének átadásán 2023. július 7-én

Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester rámutatott: az új bölcsődével gyarapodott a marosvásárhelyi magyar közösség, amely évszázadokon keresztül a református egyháznak köszönhette fejlődését. Az elöljáró a támogatóknak, a magyar kormánynak is köszönetet mondott.

Úgy vélte, Marosvásárhely nem lenne Erdély egyik tudásközpontja a református kollégium nélkül, és megköszönte az egyháznak „az évszázados munkát”. „A mai nap azt mutatja, hogy ez a munka nem ért véget, az évszázados gyökereken új sarj jelenik meg a református bölcsődével” – fejtette ki.

Felidézte, hogy az új bölcsőde egy égető problémát is megold, hiszen más romániai nagyvárosokhoz hasonlóan Marosvásárhelyen is kevés a bölcsődei hely, kétszeres az igénylés. Hangsúlyozta, bízik benne, hogy az intézmény szilárd alapot nyújt majd az idejáró gyerekek jövőjéhez, és a közösséget is erősíti.

A református bölcsődét ősztől üzemelnék be. A beruházás 5,6 millió lejbe (437 millió forint) került.