Átadták a Mindszenty-emlékérmeket a Parlamentben

A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át az Országházban.

Osztie Zoltán „több mint négy évtizedes hűséges és odaadó lelkipásztori tevékenységéért, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián és a közéletben végzett nemzetmegtartó, közösségteremtő, közösségépítő és keresztény ifjúságnevelő szolgálatáért, valamint Mindszenty József bíboros szellemi örökségének méltó ápolásáért” részesült a díjban.

A Szociális Testvérek Társasága alapítása centenáriumi évében „a társadalomban, az egyházban és a közéletben végzett, elkötelezett, rendíthetetlen lélek- és embermentő szolgálatáért, valamint Slachta Margit alapító, Salkaházi Sára vértanú szellemiségének és Mindszenty József bíboros örökségének őrzőjeként végzett, fáradhatatlan nemzetmentő, kereszténységet védelmező szolgálatáért” kapta a díjat. Az elismerést Németh Emma, a Szociális Testvérek Társasága magyarországi elöljárója vette át.

Lezsák Sándor Osztie Zoltán életútját felidézve elmondta: 1981-ben szentelték pappá Esztergomban, első plébánosi megbízatását 1986-tól 1990-ig a Szigetközben, Ásványrárón töltötte be, 1990-ben plébános-helyettes lett a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián, majd 1992 és 2000 között a józsefvárosi Rezső téri Magyarok Nagyasszonya Plébánián szolgált. Kiemelte, hogy az egykori két, majd három káplános templomban Osztie atya egyedül látta el feladatát: az itt lakók lelki gondozása mellett nagyon sok munkával járt, hogy a plébánia területén három kórház is volt, sok-sok lelki vigaszt és megnyugvást igénylő beteggel.

Lezsák Sándor kitért arra is: 1990-ben az első szabadon választott kormány céljának tekintette az 1947 után államosított egyházi vagyonok részleges visszaszolgáltatását, azonban ennek megvalósítása éles politikai vitákat váltott ki, a keresztény egyházak elleni megmozdulásokat és olykor tettlegességig elfajuló rombolásokat eredményezve. A megtámadott egyházaknak védekezni kellett a kereszténység elleni hangulatkeltés ellen, és ennek leginkább elfogadható módszere a civil szervezetekben történő fokozódó szerepvállalás volt – tette hozzá.

Lezsák Sándor szerint Osztie Zoltán atya „közéleti fellépéseiben jól el tudta választani az egyházi érdekek és elvek képviseletét a napi pártpolitikai szerepektől, szerepléstől”, ez az érzéke tette őt sokak szemében alkalmassá arra, hogy 1997-ben a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke legyen.

Lezsák Sándor elmondta: Osztie Zoltán 2001-ben tért vissza a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániára, és óriási erőfeszítéssel elérte, hogy a – Március 15. téren álló – templom belülről is megújuljon, a régészeti kutatómunka révén így napvilágra került egy 1300-as évekből származó Szűz Mária-freskó. Hozzátette: az atya zarándokhellyé kívánta tenni a templomot, és ezt sikerrel meg is valósította, kezdeményezésére visszakerült Muranóból eredeti nyughelyére Szent Gellért ereklyéje.

Soós Viktor Attila, a Mindszenty Társaság és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja a Szociális Testvérek Társaságát méltatva arról beszélt: a közösséget száz évvel ezelőtt, 1923-ban alapította Slachta Margit, az első magyar női országgyűlési képviselő és a társaság azóta szolgál és utat mutat a magyar társadalomban és az egyházban, gyermek-, nő- és családvédelmi feladatokat ellátva, karitatív, szociális, egészségügyi és kulturális szolgálatot végezve.

Felidézte: az első huszonöt évben az elmélyülés, megerősödés mellett a közéleti aktivitás volt jellemző, majd jöttek a megpróbáltatások, az elhallgattatás, a kommunista diktatúra nehéz évtizedei, később pedig a rendszerváltás utáni évtizedek, amikor az új idők, új korok kihívásainak kellett megfelelni. Ma a Szociális Testvérek Társasága a legnagyobb létszámú, Istennek szentelt életet élő női közösség Magyarországon – hangsúlyozta Soós Viktor Attila, kiemelve, hogy az alapítás századik évfordulója alkalmából Ferenc pápa fogadta a társaság elöljáróit.

A díjat adományozó Mindszenty Társaság 2004-ben alakult, célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútjának feltárása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása.