Fotó: MTI/Soós Lajos
Hirdetés

A kormányzat arra törekszik, hogy Magyarország Közép-Európa kreatívipari és designközpontjává váljon, mert a kreatívipar a XXI. század leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazata, hazánkban a GDP 6,5 százalékát adja – hangsúlyozta a DKK átadóján az innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics László kiemelte: ma már egy vállalat erős designképesség nélkül nehezen tud sikeres lenni, függetlenül attól, milyen iparágról van szó.

A minisztérium a gazdaságfejlesztés stratégiai területei közé sorolja az építőipar, az egészségipar és az élelmiszeripar mellett a kreatívipart is – jegyezte meg.

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy Fülöp József, a MOME rektora miniszteri biztosként vezeti a Kreatívipari Kerekasztalt, amely a tervek szerint 2020 első negyedévére kidolgozza Magyarország kreatívipari stratégiáját.

A MOME azonban nemcsak a szakmai együttműködés házigazdájaként tölt be kiemelkedő szerepet, hanem felsőoktatási intézményként is: Magyarország legnagyobb kreatívipari oktatási létesítménye, amely több mint 200 nemzetközi partnerrel működik együtt, kreatív projektjeinek száma pedig a háromezret közelíti – mutatott rá az egyetem fontosságára.

A miniszter hangsúlyozta: a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájában a felsőoktatási intézmények mint a kiemelt iparágakat, területeket fejlesztő tudásipari szereplők jelennek meg, kutatás-fejlesztési, szolgáltási erőforrásaikkal hatékonyan növelik partnervállalataik versenyképességét.

Palkovics László elmondása szerint a MOME új kompetenciaközpontja is elsősorban arra szolgál, hogy az egyetem a kreatívipari szereplőkkel, vállalatokkal építsen ki új együttműködéseket.

A kormány a DKK megvalósításához és működéséhez idén és a következő hat évben összesen több mint 3,2 milliárd forintot biztosít – közölte.

Mint hozzáfűzte, a kormány további 20,5 milliárd forinttal támogatja további kompetenciaközpontok létrehozását.

Fülöp József rektor emlékeztetett arra, hogy a MOME az élen járt a kompetenciaközpontok sorában, és képes volt egy olyan vízióval előállni, amely hozzájárul az ország versenyképességének erősödéséhez.

Immár az ipari forradalom negyedik hullámában élünk, amelyben a design szerepe megváltozott: klasszikus tárgyalkotó funkciója mellett egyre hangsúlyosabban jelenik meg a szolgáltatás-innováció – fejtette ki.

A DKK feladata a termékfejlesztésen túl az lesz, hogy ezen a területen is segítse vállalati, társadalmi partnereit, módszertani szakmai segítséget nyújtson a hatékonyabb feladatszervezésben, de akár az is, hogy segítsen felkészülni a klímaváltozás hatásaira – mondta el Fülöp József.