Átállásból jeles
A magyar pedagóguskar példátlan vállalkozásba fogott, miközben a járványveszély miatt világszerte leállt az oktatás. Magyarországon a tanárok és a tanítók elsőként vállalták, hogy egyik hétről a másikra átállnak a távoktatásra, hogy a gyerekek ne veszítsenek tanévet, és hasznos munkát végezhessenek a válságos hónapok alatt. Erőfeszítéseiket általános szimpátia és megrendítő társadalmi összefogás kíséri.
– Nagyon izgalmas, lelkes, ismerkedős hét áll a hátunk mögött – mondja a Demokrata kérdésére válaszolva Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. – Természetesen tudjuk, hogy vannak különbségek az egyes iskolák, települések és régiók eszközrendszere, lehetőségei és a pedagógusok digitális kompetenciái között. De eltökélt szándékunk, hogy mindenképpen folytassuk a tanítást, bármilyenek is a körülmények.
Horváth Péter szavait alátámasztják a napi tapasztalatok is. Az iskolák bezárásáról és a tanítás folytatásáról szóló bejelentés másnapján felbolydult az internet. A közösségi oldalakon pedagóguscsoportok alakultak, tagjaik megosztották egymással módszertani ötleteiket, az internetes oktatáshoz kötődő tapasztalataikat. A tantestületek összeültek, hogy eldöntsék, intézményük hogyan folytatja a munkát az új körülmények között. Van, ahol egyes tárgyakat blokkonként oktatnak tovább. Másutt azt egyeztették, mennyi feladatot jelent a gyerekeknek, hogy túlterhelés nélkül teljesíthető legyen a tananyag. A világhálón szülői segítséggel vagy anélkül tanulókörök születtek, hogy a gyerekek tarthassák egymással a kapcsolatot, és csoportmunkákat is végezhessenek. A közszolgálati televízió M5-ös csatornája nagyrészt iskolatelevízióvá alakult, a Nemzeti Filmintézet pedig ingyenesen közzétette az archívumában őrzött, a tananyaghoz kötődő történelmi és dokumentumfilmeket.
– Természetesen vannak még döccenők – szögezi le Horváth Péter. – Előfordul, hogy túlságosan sok feladatot tűzünk ki, noha tudjuk, hogy ebben a helyzetben a kevesebb többet jelenthet. Ám biztos vagyok benne, hogy a következő hetekben sikerül tanulnunk az első hét hibáiból.
Az útkeresés érthető, hiszen az eddigi tanítási módszerek egy része a jelen körülmények között használhatatlan lenne. Új értelmet nyernek viszont azok, amelyek az önállóságra, kreativitásra építenek, digitális jártassághoz kötődnek.
Köszönet a szülőknek
– Legnehezebb helyzetben az elsős, másodikos kisdiákok és szüleik vannak – mondja a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. – Az írást, olvasást, számolást éppen csak tanuló gyerekektől még nem várható el az önálló munka. Ők igénylik leginkább a szülői támogatást, segítséget ahhoz, hogy elvégezzék a feladataikat. Különösen azok a családok küzdenek komoly nehézségekkel, amelyek több gyermeket nevelnek, és esetleg a felnőtteknek maguknak is otthon kell dolgozniuk, sőt, mondjuk még egy óvodás is nyaggatja őket, hogy játsszon vele valaki. Éppen ezért nagyon köszönjük a szülők munkáját. Az ő áldozatkészségükön is múlik, hogy ne legyenek hiábavalóak a mi erőfeszítéseink.
Horváth Péter egy másik problémára is felhívja a figyelmet. Senki nincs felkészülve a mostanihoz hasonló helyzetre. Kevés az olyan család, ahol mindenkinek saját számítógépe, laptopja vagy tabletje van. Így a meglévő eszközökön is meg kell osztozni ahhoz, hogy mindenki elvégezhesse a feladatait.
A távoktatást megnehezítő, esetenként ellehetetlenítő körülmények villámgyors megkönnyítésére gyakorlatilag az egész ország talpra ugrott. Neves művészek és cégek ajánlották fel, hogy a rászoruló családokat ellátják a szükséges tabletekkel. Az internetszolgáltatók és a mobiltelefon-társaságok vállalták, hogy a hátrányos helyzetű családoknak ingyen biztosítják az elérhetőséget a világhálóhoz, és lázas fejlesztésekbe kezdtek, nehogy összeomoljon a rendszer, mint ahogy időlegesen Svájcban megtörtént. Ám ahol minderre nincs lehetőség, vagy éppen várni kell a segítségre, ott a pedellus vagy a helyi postás vállalkozott rá, hogy elballag a gyermekes családokhoz, és hozza-viszi az írásos feladatokat.
A sokféle segítség ellenére Horváth Péter úgy látja, hogy igazán nehéz helyzetben az érettségiző és a diplomázó diákok vannak. Rájuk nem csak az önálló felkészülés róhat komoly terheket. A tanulmányaikat lezáró vizsgákra utazniuk kell, az utazgatást viszont nehezíti, hogy a kollégiumok zárva tartanak. A probléma a végzősök 75 százalékát érinti. Ráadásul arra sincs lehetőségük, hogy a felvételihez vagy a diplomához szükséges nyelvvizsgákat megszerezzék, hiszen a nyelviskolák is bezártak.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint e körülmények miatt érdemes lenne az érettségi, valamint a diplomához szükséges záróvizsgák idejét átgondolni.
Mindazonáltal, mint Horváth Péter hangsúlyozza, a pedagóguskar az országban mindenütt azon dolgozik, hogy hamarosan zökkenőmentesen működhessen az új oktatási rend. De mint mondja, ehhez az is fontos, hogy megnőjön a tanárok, a diákok és a szülők önbizalma, és meglegyen a bizalom egymás iránt is.
Nincs baj a KRÉTA körül
Az eddig ismeretlen veszélyhelyzetben az illetékes tárca és az Oktatási Hivatal (OH) is példátlanul gyorsan reagált. Mint az OH lapunkat tájékoztatta, az intézmények bezárásáról szóló miniszterelnöki bejelentés másnapján megszületett a távolléti oktatásról szóló rendeleti szabályozás, minden iskolát értesítettek az új munkarendről, valamint az OH közzétette honlapján az átállást szolgáló módszertani ajánlást.
Az OH informatikai rendszere is állta a rohamot, ami már az első napon beindult. Közel kétszázezren regisztráltak az oldalon, a módszertani ajánlást pedig majdnem hatvanezren töltötték le az első napon.
Az OH állásfoglalása szerint megbízhatóan működik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, a KRÉTA is, ötvenkétezer pedagógus nyitotta meg különböző platformjait az oktatási vészhelyzet első huszonnégy órájában.
Nagy lendületet kapott a digitális tankönyvek közzététele is. Az azonnali digitális átállás miatt a Nemzeti Köznevelési Portálon (nkp.hu) élesítették az őszi bevezetésre váró okostankönyveket, amelyek fejlesztése folyamatban van. Ahogy az OH közleményében áll: a hivatal folyamatosan frissíti módszertani ajánlásait, a beérkező jelzésekre válaszul.
Kulcstényező a kreativitás
– A rendkívüli helyzet megmutatta, mennyire elkötelezettek a magyar iskolarendszer szereplői: a diákok, a pedagógusok, a vezetők, a szülők – szögezi le Nagy Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. oktatási üzletágának vezetője. – Általánosságban elmondható, hogy az utóbbi évek fejlesztései lehetővé tették a viszonylag zökkenőmentes átállást. Felszerelték az iskolákat számos informatikai eszközzel, nagyrészt kiépült a széles sávú internethálózat, lezajlottak azok a képzések, amelyek a tanárokat felkészítették az új eszközök és módszerek alkalmazására. Sokféle keretrendszer, adminisztratív rendszer, alkalmazás és tananyag fejlesztése történt meg. Mindez megkönnyíti a távoktatásra való átállást a körülbelül 1,3 millió diáknak és a 150 ezer pedagógusnak.
Ám Nagy Zoltán felhívja a figyelmet arra is, hogy az intézmények és a tananyagok korszerűsítése elsősorban az iskolán belüli oktatást szolgálta. A mai helyzet azonban egészen más. Minden iskolában, minden településen a tanárok kreativitásán múlik, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően megtalálják azokat a módszereket, amelyekkel folytatódhat és hatékony lehet a tanítás. A közösségi és szakmai oldalakon szerveződő pedagóguscsoportokban folyó munka pedig azt mutatja, a tanárok ötletekkel, tanácsokkal segítik egymást, korábban elképzelhetetlen méretekben működik a szakmai szolidaritás. A szakértő úgy látja, sok múlik a szülők áldozatkészségén is, és azon, mennyire tudják segíteni gyerekeiket a tanulásban.
Mint Nagy Zoltán leszögezi: a magyar oktatási rendszer jól vizsgázott egy olyan helyzetben, amilyen még soha nem volt a világon. A pedagógusok közössége pedig képes rá, hogy továbbvigye az oktatást akkor is, ha ma még egyáltalán nem látszik, mikor tudunk kiszabadulni a kényszerű karanténból. Igaz, előfordulhat, hogy az év végi bizonyítványban a magatartás- és szorgalomjegyek a szülői javaslatok alapján szerepelnek majd.
