A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Kormány 2010. július 21-i ülésére benyújtja az uniós nagy- és kiemelt projektek felülvizsgálatához kapcsolódó előterjesztést – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség, az európai kamarák, illetve az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara összejövetelén 2010. július 15-én Budapesten. A miniszter emlékeztetett rá: a fejlesztési tárca az elmúlt egy hónapban feltérképezte a rendelkezésre álló forrásokat, felülvizsgálatokat és átvilágításokat végzett, valamint más tárcák bevonásával áttekintette a nagy- és kiemelt projektek több mint 700 tételt tartalmazó listáját. Ennek a munkának az eredménye az elkészült előterjesztés.

Az előterjesztésben foglaltakról szólva a miniszter kiemelte: a tárca szakemberei felmérték a kis- és közepes vállalkozások számára azonnal mobilizálható európai uniós források nagyságát, ami mintegy 155 milliárd forint. Ezeket a forrásokat a Gazdasági Operatív Program és a Regionális Operatív Programok keretében lehet a vállalkozások számára eljuttatni – tette hozzá a tárcavezető.

A nemzeti ügyek kormánya által meghirdetett 29 pontos gazdasági akcióterv fejlesztési tárcát érintő 13. pontjával kapcsolatban Fellegi Tamás elmondta: már 2010 során is a korábbinál lényegesen jelentősebb források állnak majd rendelkezésre a hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatására. Az elmúlt egy hónap alatt elkészült a teljes forrástérkép a 2013-ig hozzáférhető uniós források helyzetéről. Ebben jelenleg 1828,8 Mrd Ft szabad forrás áll a rendelkezésre, 1480,2 Mrd futó projekt, és 4126,5 Mrd Ft kötelezettségvállalással elindított projekt mellett.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: azokat a programokat és beruházásokat melyek az ország gazdaságát élénkítik, a jövőben fenntarthatóak, munkahelyet teremtenek és hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások megerősödéséhez, nem fenyegeti a leállítás veszélye. Ugyanennyire fontos a felzárkóztatási programok és projektek továbbvitele is.

A tárcavezető elmondta, hogy a tapasztalatok alapján az európai uniós források hazai intézményrendszeri működésében a túlzott adminisztráció, a bürokrácia, a lassúság és a magas tranzakciós költségek voltak az elmúlt időszak legfőbb problémái. Hangsúlyozta, hogy egy fenntartható és működőképes uniós pályázatlebonyolító rendszer csak a kiírások és eljárásrendek egyszerűsítésével, a bürokrácia és az adminisztráció csökkentésével működhet sikeresen. Jelenleg a minisztérium munkatársai ennek elérésén dolgoznak – tette hozzá.

Fellegi Tamás előadásában külön kiemelte, és „minden szférát érintő és korhasztó” jelenségként nevezte meg a korrupciót, mely ellen azonnali harcot hirdetett a Kormány. Ezért tették egyszerűbbé és átláthatóbbá a közbeszerzési eljárásokat is, aminek köszönhetően nehezebb lesz az ajánlatkérő által nem kívánt ajánlattevők pályázatát érvénytelenné nyilvánítani, továbbá korlátozták a feleslegesen szigorú alkalmassági feltételek előírásának lehetőségét. Minél nagyobb ugyanis a lehetséges ajánlattevők köre, annál nehezebb elérni, hogy egy előre meghatározott ajánlattevő nyerjen – hangsúlyozta a miniszter

Az állam, mint tulajdonos szerepéről szólva Fellegi Tamás hangsúlyozta: az elmúlt évek tendenciájával szemben be kívánja bizonyítani, hogy az állam igenis lehet jó gazdája a tulajdonát képező ingó és ingatlan vagyonnak. Ennek első lépése volt a június 8-án elfogadott előterjesztés a vagyontörvény módosításáról, mellyel megvalósul az egyértelmű felelősségi rendszer és egységes vagyonkezelési szemlélet, hiszen a fejlesztési tárca vezetője egy személyben felelős az állami vagyon felhasználásáért – és nem mellékesen, szükség esetén számon is kérheti őt az Országgyűlés ebbéli tevékenységéért. Az új vagyongazdálkodási rendszerben a megerősített, átláthatóbb profilú Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az MFB Zrt. a két legfontosabb vagyonkezelő szervezet – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a felelős és takarékos gazdálkodás elvéhez hűen az állami tulajdonú vállalatok esetében megkezdődött a vezetői szintek csökkentése: az állami cégek igazgatóságainak létszámát 319 főről 59 főre, a felügyelőbizottságok összlétszámát a törvényi minimumra, 636 főről 450 főre csökkentik.

Az állami vagyongazdálkodás jövőbeni feladatairól szólva a tárcavezető elmondta: az Országgyűlés 2010. évi őszi időszakán terjeszti elő a Vagyongazdálkodási Irányelveket és a 2014-ig szóló Nemzeti Vagyongazdálkodási Programot, ezzel teremtve meg a hosszútávú közvagyon-gazdálkodási gyakorlat alapjait. A miniszter a tárca fontos feladataként említette a számvitelileg hiteles állami vagyonmérleg elkészítését is. Mint azt hangsúlyozta: a vagyonleltár nemcsak arra lesz alkalmas, hogy végre hiteles képet adjon az állami vagyonról, hanem annak karbantartása, frissítése révén mérhetővé fogja tenni a tárca tevékenységét is.

A találkozón a miniszter kitért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyéb szakterületeire is. Elmondta, hogy szeptember közepére elkészül az infokommunikációs stratégia, akcióterv és roadmap, illetve hogy még az idén kiírásra kerülhet az első frekvenciapályázat is. Az energetikai szakterület jelenlegi legnagyobb feladatának mind a földgáz-, mind a villamosenergia-szektorban egy új árszabályozási rendszer kialakítását tekintette a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a szolgáltatók pozitív hozzáállása a kérdéshez nagymértékben segíti annak a célnak az elérését, hogy már az őszi fűtési szezon kezdete előtt elkészüljön az új szabályozás.