Átlátszó ürügy

Az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége a múlt hét elején arról tájékoztatott, hogy korlátozza a magyar útlevéllel rendelkezők részére az Egyesült Államokba való beutazást. Az indoklás szerint 2011 és 2020 között hazánk az egyszerűsített honosítási eljárás keretében közel egymillió embernem adott állampolgárságot anélkül, hogy személyazonosságukat kellő biztonsággal el­len­őrizték volna nélkül. David Pressman nagykövet szerint Washington évek óta figyelmeztet erre a „biztonsági sebezhetőségre”, de a magyar kormány nem reagált az aggályokra. Ezért 2023. augusztus elsejétől az Utazási Engedélyt Jóváhagyó Elektronikus Rendszeren (ESTA) keresztül magyar útlevéllel igényelt utazási engedély érvényességi ideje két évről egyre csökken, és csak egyszeri használatra korlátozódik.

Szégyenletes játszadozás

Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő sajtótájékoztatóján azzal indokolta a döntést, hogy az amerikai kormány tudomása szerint bűnözők is magyar útlevélhez jutottak, mert a biometrikus útlevelek 2020-as bevezetése előtt a magyar állampolgárságért folyamodók személyazonosságának ellenőrzése nem volt megfelelő, így akadtak, akik szigorú átvilágítás nélkül kaptak magyar útlevelet. Miller azt már nem árulta el, hogy az amerikai kormánynak van-e tudomása róla, hogy bűnözők is bejutottak az Egyesült Államokba magyar útlevéllel.

„Az Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól. Magyarország ezt nem adja ki senkinek, mert a külhoni magyarok biztonsága a tét. Ezért áll most bosszút a magyarokon Joe Biden elnök úr kormánya” – reagált az amerikai bejelentésre Pintér Sándor belügyminiszter. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megtévesztőnek és hamisnak nevezte az amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatát. Szerinte „Magyarország minden egyes konkrét amerikai rendészeti megkeresés ügyében eljárt, a büntetőjogi felelősségre vonás megtörtént, a jogszabálysértőket megfosztották magyar állampolgárságuktól, ennek ellenére az amerikai kormány a külhoni magyarok adatait követeli”. Rétvári Bence leszögezte, nem adja ki hazánk a kettős állampolgárságú kilencszázezer külhoni magyar adatait, mert veszélyeztetné vele a biztonságukat. Hozzátette, egyértelmű, hogy Washington azért áll bosszút a magyarokon, mert a kormány nem tesz eleget ennek a kérésnek.

A döntés felháborodást keltett amerikai jobboldali körökben is. A Washingtonban működő Counterpoint Institute arra a visszásságra hívta fel a figyelmet, hogy míg az amerikai elnök hétmillió embert enged át ellenőrizetlenül a déli határon, addig Magyarországot bünteti, mert „nem eléggé háború- és LMBTQ-párti”. „Szégyenletes játszadozás ez egy hűséges szövetségessel, aki más félmillió ukrán menekültet fogadott be” – írja Twitter-oldalán a politikai elemzőintézet. Mark Ivanyo, a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért elnöke az Amerika déli határain átözönlő, közvetlen biztonsági kockázatot hordozó „milliónyi illegális bevándorló” miatt a sors iróniájának tartja, hogy az amerikai kormány biztonsági szempontokra hivatkozik, amikor korlátozza a magyarok vízummentességét. Szerinte a biztonsági okokat „ürügyként használják, hogy megbüntessék Magyarországot azért, mert erősen kiáll Istenért, hazáért, családért, és megvédi gyerekeit a radikális LMBTQ-ideológiától”.

Védendő információ

A magyar állampolgársági törvény értelmében 2011. január 1-jétől egyéni kérelemre állampolgárságot szerezhet az a külföldi állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyarnyelv-tudását igazolja. További feltétel a büntetlen előélet, és hogy az adott személy honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát ne sértse. Horváth József biztonságpolitikai szakértő megkeresésünkre elmondta, a honosítási eljárást a magyar állam illetékes hatóságai a törvényeknek megfelelően végezték, és ilyenkor a szervek kötelesek folyamatosan tájékoztatni vannak a felettes hatóságokat vagy a kormányt. Hangsúlyozta, Magyarország szuverén állam, és bár az Egyesült Államok szövetségese, nincs tájékoztatási kötelezettségünk Amerikával szemben.

– Nem tudni, milyen információk alapján állítják az amerikaiak, hogy bűnözők is magyar útlevélhez jutottak. Ha konkrétumokat tudnak, hogy bűncselekményt elkövető magyar állampolgár kért beutazási vízumot az Egyesült Államokba, akkor erről tájékoztatniuk kell a magyar hatóságokat, amelyek megteszik a szükséges intézkedéseket. Magyarország az Egyesült Államok titkosszolgálataival, rendvédelmi szerveivel évtizedek óta sikeresen működik együtt konkrét ügyekben, például ha valakivel kapcsolatban terrorizmus vagy szervezett bűnözés gyanúja merül fel. De néhány bűnözőre hivatkozva azt állítani, hogy a honosítási rendszer egészében véve nem jó, az finoman fogalmazva is túlzott magabiztosságra utal – fejtette ki a szakértő lapunknak.

Horváth József rámutatott, hogy a személyes adat minden esetben védendő információ, de különösen akkor, ha olyanok igényelték és kapták meg a magyar állampolgárságot, akiket emiatt országukban meg is foszthatnának állampolgárságuktól, vagy börtönbe is kerülhetnének. Például Ukrajnában például veszély fenyegeti azokat, akikről kiderül, hogy felvették a magyar állampolgárságot. Emellett úgy látja, mindez alapvető szuverenitási kérdést is felvet, hiszen Magyarország nem vazallus állam és nem gyarmat, hanem az egyik legrégibb államiságú ország Európában.

Zsarolási potenciál

A The Washington Post az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériumának egyik 2018-as dokumentumára hivatkozva arról írt, hogy hétszáz nem magyar állampolgár szerzett csalárd módon útlevelet és vett fel hamis személyazonosságot, közülük legalább hatvanöten a vízummentességi programon keresztül jutottak be az Egyesült Államokba. Magyarics Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa úgy látja, aránytalan retorzió hatvanöt bűnöző miatt korlátozni a magyarok vízumhoz jutását.

– A nemzetközi migrációval kétes elemek is bejutnak a különböző országokba, ilyen alapon a világ egyetlen országa sem minősül amerikai szempontból biztonságosnak. Ráadásul Amerika sem tudja kezelni az illegális bevándorlók áradatát. A Biden-kormányzat szakított azzal a korábbi gyakorlattal, hogy a migránsokat a bíróság jogerős ítéletéig el kell helyezni, szabad mozgást kapnak az ügyük tárgyalásáig – mondta a Demokratának az Amerika-szakértő. Hozzátette, a jelenlegi amerikai nagykövet felsőbb utasításra folyamatosan nyomás alatt tartja a magyar kormányt.

– A vízumkorlátozás egy újabb üzenet a magyar kormánynak bevándorlási politikája, Ukrajna-politikája és az LMBTQ-jogok megítélése miatt. Nyilvánvaló, hogy a mikroadományok beáramlása a tavalyi választások idején nem az amerikai titkosszolgálat vagy a nagykövetség tudta nélkül történt, ezért válaszul szeretnék minél kényelmetlenebb helyzetbe hozni a magyar kormányt. Kérdésünkre Magyarics Tamás elmondta még, az Ukrajnában élő és ott kettős állampolgársághoz folyamadó magyarok személyes adatait azért védi a magyar állam, mert Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot, és ők veszélybe kerülnének, ha adataik kiszivárognának.

– Felmerülhet az is, hogy az amerikaiak azért érdeklődnek ilyen élénken a kárpátaljai kettős állampolgárságú magyarokról, hogy zsarolni tudják Magyarországot: ha nem hajtja végre az amerikai kéréseket, kiszivárogtatják az adatokat – hívta fel rá a figyelmet.

Felvetésünkre, miszerint Amerika a Trump-adminisztráció alatt is jelezte hazánknak az egyszerűsített honosítási eljárás biztonsági kockázatát, úgy válaszolt, hogy a világon nincs két olyan ország, ahol ne volnának vitás kérdések, viszont nem mindegy, hogy nagy publicitást adnak-e a vitának, kellemetlen helyzetbe hozva a másik felet, vagy inkább tárgyalások útján rendezik.

Diplomata vagy helytartó?

A Magyar Nemzet információ szerint az információcsere kapcsán jól haladtak a tárgyalások hazánk és Amerika között, amíg David Pressman közbe nem lépett. A lap kormányközeli forrásból úgy tudja, az amerikaiak kezdetben az összes kettős állampolgár adatait kérték, majd egy időre belátták, hogy ez lehetetlen és visszakoztak, végül az amerikai nagykövet nyomására bekeményítettek, és így nem jött létre a megállapodás. Tehát nem felel meg a valóságnak, hogy a magyarok ne működtek volna együtt az amerikaiakkal, hiszen több mint nyolcvan személy adatait egyeztették le.

Orbán Viktor miniszterelnök idei évértékelő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány békepártisága miatt hazánk egyre nagyobb külföldi nyomásgyakorlásra számíthat, főleg az Amerikai Egyesült Államok részéről. David Pressmant „présembernek” nevezte, akit azért küldött a Fehér Ház, „hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba”. David Pressman tavaly nyáron, nagyköveti kinevezésekor azt mondta, a magyarországi demokráciát fenyegető veszélyek valósak, és kiérdemlik az Egyesült Államok figyelmét. A diplomata „mélyen aggasztó tendenciát” látott az „emberi jogok, a média szabadsága és a jogállamiság terén”, és többször támadta a magyar kormány orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját is. Február elején a Politico című lapnak kifejtette, „a magyar kormány politikusai gyakran beszélnek a béke előmozdításáról, de továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatják”. Tavasszal egy Facebook-csoport – az amerikai nagykövetség anyagi támogatásával – plakátkampányt indított hazánkban, amely az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonását sürgette „Ruszkik, haza!” felirattal. A plakáttal a magyar kormány békepárti álláspontját támadták, és a magyar közhangulatot próbálták befolyásolni. A Pride-hónap megnyitóján a nagykövet a náci zsidóüldözéshez hasonlította a magyar kormány „melegellenes megnyilvánulásait”, és azt mondta, törvényellenes Magyarországon a szabadságról beszélni. David Pressman sokkal inkább viselkedik helytartóként, mint olyan diplomataként, aki a két ország kapcsolatának elmélyítésén dolgozik. A legsötétebb szovjet időket idézi az a levele is, amelyben a Magyar Nemzet szerkesztőségének arra hívja fel a figyelmét, hogy ne használja a vízumszankció kifejezést. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Médiaszövetség azt üzente a nagykövetnek, Magyarországon sajtószabadság van, még akkor is, ha ez az Egyesült Államok ideiglenesen itt állomásozó követségi munkatársainak nem annyira tetszik.

Politikai eszköz

Az LMP és a DK szerint a magyar vízummentesség amerikai korlátozása a letelepedési kötvények biztonsági kockázata miatt történt. Egy neve elhallgatását kérő külügyi dolgozó kérdésünkre elmondta, az amerikaiak által korábban sokat bírált letelepedési kötvény irreleváns az ügyben, azzal ugyanis nem lehetett magyar állampolgárságot szerezni, így útlevelet sem, ezért nem véletlen, hogy az amerikaiak erre most nem is hivatkoznak. Kifejtette, egy olyan országtól, amelyik évente milliós létszámban enged be illegális migránsokat, illetve nem hoz szankciókat a szintén hasonló nagyságrendben ellen­őrizetlen migránsokat beengedő többi európai országgal szemben, nem tűnik életszerűnek az, hogy a magyar kedvezményes honosítási eljárás miatt aggódjon.

– Azt nyilván nem ismerhetik el, hogy politikai eszközként használják a vízumszabályaikat, ami egyébként teljesen egyértelmű volt eddig is – tette hozzá.

Mivel egy korábbi szigorítás miatt a Magyarországon kívül született magyar útlevéllel rendelkezők már 2021 óta nem jogosultak az ESTA-ra, nekik az Egyesült Államokba való beutazáshoz érvényes vízumra van szükségük, így az amerikai kormány döntése most kizárólag az anyaországi magyarok utazását korlátozza. Az egész ügy nem más, mint egy politikai eszközökkel végrehajtott politikai akció, amelynek célja, hogy a határon túli magyarok besározásával kormányellenes hangulatot keltsenek, és muníciót adjanak az ellenzéki sajtónak és az ellenzéki politikusoknak, hogy Magyarország egyre távolodik a Nyugattól.