Eszerint az önkormányzatoknak a jövőben lehetőségük lesz különadók kivetésére. Az állam átveszi a tanárok kifizetését, az oktatási intézmények fenntartása azonban továbbra is a települések kötelezettsége marad. A legsúlyosabb változás azonban az, hogy azok a polgármesterek, akik csődközeli helyzetbe juttatják településüket, nem indulhatnának a következő választáson.

A kormány szeretné elérni azt is, hogy 2014-től a polgármesterek ne indulhassanak országgyűlési választásokon, illetve hogy a kistelepüléseken a jövőben ne működjenek főállású polgármesterek. Amennyiben az utóbbi kitétel miatt egy település vezetésére nem lenne jelentkező, a község részönkormányzatként csatlakozhatna egy másik önkormányzathoz.

A szigorításokat elsősorban az önkormányzati adósságállomány meredek növekedése okozhatta. A PricewaterhouseCoopers összesítése szerint a szektor már 1462 milliárd forinttal tartozik, s adósság csak idén 370 milliárddal nő. Az önkormányzatok összesített adóssága immár bevételeik 40 százalékára rúg – szemben a 2006-os 22 százalékkal.

Az adósság gyorsulásának alapvető oka, hogy a szektor 2007-től parttalan kötvénykibocsátással próbálta ellentételezni az állami finanszírozás visszafogását. E kötvények türelmi ideje 3-4 év volt, vagyis a törlesztés megkezdése az idei második félévben lesz esedékes. Bár települések csődjéről már az elmúlt években is hallhattunk híreket, elemzők biztosra veszik, hogy a következő hónapokban az eddigieknél több önkormányzat kerülhet bajba.

Szigorodik a települési csődeljárások menete is. A jövőben a cégvilághoz hasonlóan külső biztoshoz kerülnének a településsel kapcsolatos döntési jogok. Azon települések pedig, amelyek nem jelentik az állam felé a csődhelyzet közeledtét, támogatások megvonására is számíthatnak.

Az új önkormányzati törvény újraszervezné a járásokat, amelyek integrálni fogják a jelenleg működő kormányhivatalokat.

A tanárok alkalmazása mellett az állam az önkormányzati kórházakat is átvenné – a járóbeteg-ellátás ugyanakkor megmaradna a települések hatáskörében.

A kormány változtatna a Budapestet megosztó többpólusú vezetésen is. A probléma megoldására jelenleg három lehetőséget is felvet a vitairat. Az egyik szerint a várost jövőben alapvetően a főpolgármesteri hivatal irányítaná, a kerületek csupán elöljáróságok maradnának. Egy másik, úgynevezett city-változat szerint 3-5 nagy kerületet hoznának létre, s a központi városháza elveszítené szerepét.