Születésnapját ünnepli a forint
Augusztus 1-jén már 79 éves, vajon mi lehet?
1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a jelenleg is érvényes nemzeti fizetőeszközt, de forintot valójában már a középkorban, Károly Róbert uralkodásának idején is használtak elődeink. A magyar nemzeti valutát 79 évvel ezelőtt a hiperinfláció ellensúlyozására lényegében „újra” bevezették, a teljesen elértéktelenedett pengő helyett.
A II. világháborút követően a forint bevezetése történelmi jelentőségű eseménynek számított. A pengő totális devalválódásával ellentétben az új forint kezdetben aranyalapú volt, amelynek fedezetét a nemzeti aranykészlet biztosította, amelyet az amerikaiak augusztus 6-án szállítottak vissza Magyarországra a híres „aranyvonaton”.
A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt készlete csaknem 29 tonna aranyból és egyéb értékekből, köztük több mint 2600 darab aranyrúdból, egy tonna aranypénzből és aranygranulátumból állt. Az aranykészlet akkori árfolyamon 374 millió forintnak és 32 millió amerikai dollárnak felelt meg. Akkoriban egy forint 0,0757 gramm aranyat ért, 1 kg nemesfémért pedig hivatalosan 13210 forintot kellett fizetni. A forint váltópénze a fillér lett, amelyet 1999-ben kivontak a forgalomból.
A forintnak, mint nemzeti valuta értéknek az aranyhoz történő viszonyítása (aranyparitás) 1946 után csak névlegesen valósult meg. Ma már az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítjuk az árfolyamát.
Arról, hogy mikor válthatja fel a magyar forintot az EU valutája, több évtizede folynak találgatások, de pénzügyi szakemberek szerint az uniós pénznemre való áttérésre a gazdasági feltételek hiánya miatt 2030 előtt valószínűleg nem lesz lehetőség.
Honnan származik a forint?
Forint néven ismert pénznemek a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák-Magyar Monarchiában is léteztek, de a történelem során más országokban is használtak ilyen, vagy hasonló nevű pénznemeket.
Az elnevezés Firenze városára utal, ahol a XIII. század közepe óta vertek aranypénzt. Ennek a fizetőeszköznek a latin neve florentinus, vagyis „firenzei”volt, innen származik mások mellett a magyar forint neve is.
Hazánkban 1325-től Károly Róbert magyar király veretett ilyen aranypénzt, firenzei mesterekkel. Az érmékre Keresztelő Szent János alakját vésték.
A hamisítási panaszok miatt azonban Keresztelő Szent János alakját néhány évtizeddel később a Szent Lászlóé, majd ezt követően az adott korban regnáló király képmása váltotta fel.
Árucikkek forintban mért értéke 1946-ban
Árucikk Érték
1 kg kenyér 0,96
1 kg liszt 1,40
1 kg cukor 7
1 liter benzin 1,60
Forrás: Wikipédia
