Hirdetés

Kovács Attila szerda reggel az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta: az EB-elnök nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket.

Mint mondta, a Jean-Claude Juncker vezette korábbi EB nyíltan politikai volt, így Ursula von der Leyen 2019-es megválasztásakor a tagállamok abban bíztak, hogy a bizottság visszatér eredeti szerepéhez és a tagállamokért dolgozik majd.

Hozzátette: a kelet-közép-európai tagállamok azt várták, hogy Ursula von der Leyen német politikusként nagyobb tekintettel lesz a régió sajátos történelmi és kulturális helyzetére.

A projektvezető szerint az EB-elnök szeptemberben tartott évértékelő beszédében is megmutatkozott, hogy ugyan Ursula von der Leyen az Európa Néppárt politikai családjába tartozik, de ugyanannak a föderális Európának, a tagállamok hatáskörét csorbítani szándékozó politikai iránynak a híve, mint az Európai Parlament baloldali, liberális vagy zöld képviselőcsoportja.

Korábban írtuk

Ursula von der Leyen számos javaslatában, a migráció, a jogállamiság és többéves pénzügyi keretek meghatározásának a kérdésében, a tagállamok háttérbeszorításával, inkább az Európai Parlamenttel látja szimbiózisban a bizottság álláspontját – fogalmazott az Alapjogokért Központ projektvezetője.