Az áldozatot védd, ne a támadót!
– A törvénykönyv elsősorban a bűnt bünteti, nyilatkozta az új Btk. elfogadása után. Miért fontos ezt kiemelni?
– Lehet, hogy elsőre egyértelműnek tűnik, hogy a büntető törvénykönyv a bűnt bünteti, mégsem az. Az új Btk. esetében ugyanis a cél a tettarányos szemlélet volt, vagyis az, hogy egy bűncselekmény megítélésénél elsősorban maga a tett számítson, és csak másodsorban az elkövető személye, körülményei. Ez pedig azért lényeges, mert az elmúlt évek, évtizedek bírósági gyakorlata mintha túlzottan nagy hangsúlyt fektetett volna az egyéniesítésre, arra, hogy figyelembe vegye a különböző méltányolható személyes körülményeket. Ahol kevésbé érvényesül ez a tettarányosság, az a visszaeső bűnismétlő bűnelkövetőkkel szembeni fellépés: esetükben a jogszabály tudatosan szigorúbb szankciókat tartalmaz.
– A legnagyobb figyelem a jogos védelem témakörét kísérte. Végül mi került be a törvénybe? Milyen lehetőségei vannak a sértetteknek, hogy megvédjék magukat, vagyontárgyaikat?
– Arra eddig is volt lehetőség, hogy valaki megvédje az életét, a vagyonát. A Btk. ilyen esetekben arányos védekezést írt elő, vagyis a védekezés nem haladhatta meg a támadás elhárításához szükséges mértéket. Amit ehhez hozzátettünk, az egy úgynevezett törvényi vélelem: a jogszabály felsorol olyan eseteket, amikor a támadást úgy kell tekinteni, mintha az élet kioltására is irányult volna. Ilyen, amikor éjjel, csoportosan, fegyveresen, vagy felfegyverkezve követnek el támadást. Ezekben az esetekben a védekezés járhat akár az élet kioltásával is. Ennek az lesz a praktikus következménye, hogy a sértettnek nem kell egy hosszas eljárás során bizonygatnia, hogy az életére törtek, hanem a fent említett, minősített esetekben nem emelhetnek vádat a védekezővel szemben. Úgy szoktam fogalmazni, hogy eddig ilyen esetekben a támadó mellett állt a törvény, most a védekező oldalára áll a jogszabály.
– Vegyünk egy példát. Valaki arra riad az éjszaka közepén, hogy a lakásában három ember az értékek után kutat és mintha botok is lennének náluk. Pisztolyt vagy csak botot ránthat védekezésképpen?
– Az már önmagában elég ok a védekezésre, hogy mindez éjszaka történik. A fent felsorolt esetek, tehát hogy éjjel, csoportosan vagy felfegyverkezve követnek el ilyen bűncselekményt, külön-külön is elegendő indokot szolgáltatnak arra, hogy valaki mérlegelés nélkül megvédje magát. Lehet, hogy ennek aránytalan védekezés lesz az eredménye, mert valaki mondjuk leszúr egy fegyvertelen besurranó tolvajt. Mégis, a törvénynek abból kell kiindulnia, hogy a bűncselekmény elkövetője áll a jogtalanság talaján, nem pedig a védekező személy. Senkit nem kényszeríthetünk ilyen esetben arra, hogy a másodperc tört része alatt felmérje, az őt ért támadás esetén milyen eszközökkel, milyen módszerekkel védekezhet jogszerűen. Így tehát az új büntető törvénykönyvben nem a védekező kockázata lesz, hogy jogszerűen védekezik-e, hanem a támadóé, hogy ellene milyen módon léphetnek fel. Ez részünkről tudatos döntés volt.
– Az egyik legismertebb példa talán az Egyesült Államoké, ahol szélesebb jogok illetik meg a vagyonukat megvédőket, s ott számos államban könnyebben lehet fegyverhez is jutni. A fegyvertartás szabályai itthon változnak-e?
– A két legfontosabb alapelv szándékaink szerint változatlan marad. Az egyik a pszichikai, a másik az etikai alkalmasság. A törvény továbbra is szigorú, az erkölcsi bizonyítvány megléténél is szigorúbb büntetlenséget ír majd elő. Ezért sem gondolom azt, hogy a jogos védelem szabályainak megváltozása nyomán elszabadulna a pokol. Csupán arról van szó, hogy akit támadás ér és meg akarja védeni magát, annak nem kell jogi szankcióktól tartania. Azt sem tartom valószínűnek, hogy mivel a bűnözők arra számítanak, a megtámadott személynél fegyver lesz, ők is fegyverrel támadnak. Hiszen épp az a jellemző, hogy az elkövetők a leginkább védtelen áldozatokat igyekeznek kiválasztani. Az új Btk. egyébként erre is odafigyel: az idős, fogyatékkal élő emberek és gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket súlyosabban bünteti.
– Több kritika érte azt a változást, hogy a jövőben az erőszakos bűncselekményt elkövető fiatalok már tizenkét esztendős koruktól büntethetőek lesznek. Miért volt szükség a korhatár csökkentésére?
– A statisztikai adatok szerint évente három-négyezer bűncselekményt követnek el tizennégy év alatti személyek. Ezek döntő többsége persze vagyon elleni bűncselekmény, de százas nagyságrendű az erőszakos bűncselekmények száma is. Az eredeti terveink szerint csak az életellenes bűncselekmények esetében vittük volna lejjebb a korhatárt, de végül kormánypárti módosító indítványok nyomán ezt kiterjesztettük a rablásra és a kifosztás súlyosabb eseteire is. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az évi egy-három, tizennégy év alattiak által elkövetett élet elleni bűncselekmény elkövetőjére, hanem a nyolcvan-száz rablást elkövetőre is vonatkozik a módosítás. A legnagyobb tragédia, és ezért is tartom szükségesnek a változást, hogy ezen bűncselekmények áldozatai többnyire szintén hasonló korú fiatalok. Miközben tehát a gyerekjogokra való hivatkozással bírálták ezt a szándékunkat, azt sokan elfelejtették, a gyermekek jogaihoz tartozik az is, hogy a velük szemben elkövetett bűncselekmények ne maradjanak következmények nélkül. Tegyük hozzá azt is, hogy a tizenkettő-tizennégy év közötti bűnelkövetők esetében kötelező lesz a pszichológiai vizsgálat, tehát az ítéletnél döntő szerepe lesz a beszámítási képességnek. Az ilyen korú elkövetőkkel szemben ráadásul büntetést sem lehet kiszabni, csupán intézkedést, ami lehet például kötelező javító nevelőintézet.
– Szerepel a büntető törvénykönyvben a nemzeti jelképek, a Himnusz, a zászló és a címer mellett a Szent Korona megsértésének szankcionálása is. Mi minősül a nemzeti jelképek meggyalázásának?
– Ami újdonságot jelent, az az, hogy a Szent Korona is bekerült a jogszabályba, a védendő nemzeti jelképek közé. Ez a Jobbik módosító indítványa volt, s úgy ítéltük meg, több okból is logikus, hogy ez is szimbolikus védelemben részesüljön. Egyrészt azért, mert a Szent Korona régebbi nemzeti jelkép, mint a címer, a zászló és a Himnusz, másrészt pedig hivatalos okmányon, igazolványon is szerepel.
– A verbális meggyalázás is törvénybe ütközik majd? Tehát ha egyes liberálisok az új Btk. életbe lépése után újra micisapkának neveznék a Szent Koronát, az törvénybe ütközne?
– A bírói gyakorlatnak kell eldöntenie, hogy hasonló esetben mi volt a szándék: egy sokak által tisztelt nemzeti jelkép meggyalázása, vagy csak egy ízetlen tréfa. A személyes véleményem az, hogy a hasonló kijelentések túlmennek a tréfán. Tehát azt gondolom, egy ilyen kijelentés az új büntető törvénykönyv alapján büntethető lenne.
– Mi az, amit az új Btk. legnagyobb erényének tart?
– Először is azt, hogy igazságos törvény született. Fontos erénye a tettarányos szemlélet, ami közelebb áll a társadalom igazságérzetéhez is, hiszen a bűnelkövetők számára kevesebb kibúvót ad a büntetés alól. Jól alkalmazza a két nyomtávú büntetőpolitikát is: a súlyos bűnök elkövetőivel szemben szigorúan lép fel, de a kisebb törvénysértést elkövetőkkel, első alkalommal bűntényt elkövetőkkel szemben emberséges. Utóbbira jó példa, hogy bekerült a büntetési nemek közé egyebek mellett a jóvátételi munka. Ez azt jelenti, hogy kisebb súlyú bűntényeknél, például rongálásnál, garázdaságnál a börtönbüntetés kiváltható kötelező társadalmi munkával, ami a társadalom és az elkövető számára is hasznosabb. Ez szerintem helyes irány a mostani, börtönközpontú szemlélettel szemben. Összességében azt hiszem, jó és időtálló jogszabály született.
Bándy Péter
