Alkotmánybíróság: Újra kell számolni az összes szavazatot
Alaptörvény-ellenes a főpolgármester-választás eredményét megállapító kúriai végzés, ezért a Kúriának új döntést kell hoznia az Alkotmánybíróság pénteki határozata szerint, melyet az Ab honlapján tettek közzé.A határozat szerint alaptörvény-ellenes a főpolgármester-választás eredményét megállapító kúriai végzés, ezért a Kúriának új döntést kell hoznia. Az Ab szerint a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértéssel kapcsolatban, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása.
Az Ab megsemmisítette a Kúria június 26-i döntését, amely helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a főpolgármester-választás eredményét megállapító határozatát, e szerint a választást Karácsony Gergely nyerte.
Az Ab szerint a Kúria nem indokolta meg kellően, miért találta alaptalannak az NVB-határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez vezetett.
Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia.
A döntést ismertető Ab-közlemény emlékeztetett: a helyi önkormányzati választás során Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől. Az idő rövidsége miatt a választási eljárásról szóló törvény szerint már nem kellett új szavazólapokat gyártani, hanem a jelöltet nevének áthúzásával kellett törölni a szavazólapról.
A választást követően vita alakult ki arról, hogy a szavazókörök nem azonos módon végezték el a visszalépő jelölt törlését, ami megtéveszthette a választópolgárokat. Erre tekintettel az NVB elrendelte az összes fővárosi szavazókörben az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, majd megállapította a főpolgármester-választás eredményét. Az NVB eredményt megállapító döntése ellen két jelölt (Karácsony Gergely és Vitézy Dávid) bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria – az egyesített kérelmeket együttesen bírálva el – végzésével helybenhagyta az NVB határozatát – írták.
Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelemének két eleme volt. Egyrészt azt kérte, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását is, másrészt kérte a IV és VII. kerületben a szavazás megismétlését – ismertették.
A Kúria az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést. A Kúria végzése ellen Vitézy Dávid terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Ebben azt állította, hogy sérült a passzív választójoga, tekintettel arra, hogy a kiesett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes, és ez hatott a választás végeredményére is, továbbá kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálást indítványozó kérelmével – olvasható a közleményben.
Az Ab határozata szerint a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani.
Az ügy alapkérdése az volt, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e jogsértés fogalmát. Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámlálásánál szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül. Az Ab szerint a Kúria az alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó kérelmet új jogsértésnek. Az alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint azonban a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértéssel kapcsolatban, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása.
Egyértelműen rögzíthető a határozat szerint, hogy „az indítványozó által – az NVB határozat nyomán – állított új tények megerősítették, hogy az FVB- (Fővárosi Választási Bizottság) határozat elleni fellebbezésben állított jogsértések az összes budapesti szavazókörben előfordulhattak. Ebből következően megállapítható, hogy az állított jogsértésekre az indítványozó az FVB-határozat elleni fellebbezésben már hivatkozott és a felhozott új bizonyítékok és a jogsértés közötti oksági kapcsolat is fennáll”.
A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. A fentiekre tekintettel az Ab a Kúria határozatát megsemmisítette, az ügyben a Kúriának újból le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia az Ab honlapján olvasható közlemény szerint.
