Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint a dublini rendelet elleni érvelésben segítené a kormányt az alaptörvény hetedik módosítása.

Fotó: mti, archív, illusztráció

A jogász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azt mondta: ha a parlament megszavazza az alaptörvény-módosítást, és az hatályba lép, akkor Magyarország hivatkozhat arra, hogy nemzeti vagy alkotmányos identitásból nem hajtja végre a dublini rendelet azon folyamatban lévő módosítását, amely állandó mechanizmussá akarja tenni a menekültek uniós szétosztását. Ha konfliktus alakulna ki a magyar alaptörvény és az uniós jog között, akkor akár kötelezettségszegési eljárást is indíthatnak Magyarország ellen. Ebben az esetben a luxembourgi bíróság dönt arról, hogy az uniós jog vagy az alkotmányos jog élvez elsőbbséget. Ha az alkotmányos jog elsőbbségéről döntenek, annak nyomán kimondhatják, hogy nem kell alkalmazni a dublini rendelet módosítását – sorolta a lehetőségeket.
    
Ha az alaptörvény-módosításhoz szükséges kétharmad nem lesz meg, az Országgyűlésnek még van lehetősége arra, hogy határozatban kötelezze a kormányt, milyen álláspontot képviseljen az EU-ban a dublini rendelet ügyében – fejtette ki Tóth Norbert.

(MTI)