Az alkotmányos rendre tör az ellenzék
Az ellenzéki képviselők viselkedése egyértelműen az alkotmányos rend aláásására irányult, arra, hogy ellehetetlenítsék az Országgyűlés munkáját.
Az ellenzéki képviselők viselkedése egyértelműen az alkotmányos rend aláásására irányult, arra, hogy ellehetetlenítsék a demokratikusan megválasztott Országgyűlés törvényhozói munkáját – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója szerdán az MTI-nek.
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor (archív, illusztráció)
Szánthó Miklós szerint az ellenzéki képviselők viselkedése arra irányult, hogy – mint fogalmazott – „gyermeteg, inkompetens módon és sikertelenül” ellehetetlenítsék a demokratikusan megválasztott Országgyűlés törvényhozói munkáját.
Emlékeztetett: a demokratikus jogállam működésének szerves része a parlament hatékony működése.
„Politikai értelemben tehát a legrosszabb ’68-as baloldali rendzavaró reflexek kerültek elő, de van hazai előkép is: az első világháborút megelőzően Károlyi Mihályék alkalmaztak hasonló agressziót az Országgyűlésben” – fogalmazott. Mint mondta, attól sem lehet eltekinteni, hogy az elmúlt években számos, a nyílt társadalom hálózatához tartozó külföldi előadó tartott kurzust az államhatalom elleni rendzavarásról ellenzéki közéleti személyeknek.
Kérdésként merül tehát fel, hogy ez is vezethetett-e a ma látottakhoz – mondta.
Kiemelte: a házvezetés érdeme, hogy jogszerűen és nyugodtsággal tudta kezelni a helyzetet.
Szánthó Miklós szerint jogi szempontból parlamenti fegyelmi jogi és büntetőjogi konzekvenciák merülnek fel a szerdán történtek kapcsán.
„Előbbi alapján az Országgyűlés rendjét súlyosan sértő vagy például a levezető elnökkel szemben fizikai agresszióval fellépő képviselők a parlament munkájából kizárhatóak, rájuk pénzbüntetés róható ki, sőt, képviselői jogaik gyakorlását is felfüggeszthetik” – mondta.
Hozzátette: ezzel kapcsolatban majd a Házbizottság élhet javaslattal, a házelnök felkérése alapján pedig az ügyrendi bizottság fogja vizsgálni, hogy milyen más tényállások valósulhattak meg, amelyek kapcsán az illetékes nyomozóhatóságok járhatnak el. „Itt szóba jöhet az emberi szabadság elleni bűncselekményektől kezdve a köznyugalom megzavarásán, hivatalos személy elleni bűncselekményeken keresztül a közbiztonság vagy állam elleni bűncselekményekig számos tényállás” – jegyezte meg.
