Az állam és a kereszténység a magyarság lételemét jelentik

Navracsics Tibor a községben létrehozott történelmi emlékhely avatásával egybekötött vármegyenapi ünnepségen hangsúlyozta, bármilyen hódítóval vagy hódítási kísérlettel bátran, magabiztosan és önbizalommal nézhetnek szembe a magyarok mindaddig, amíg megtartják államukat és keresztény hitüket.

„Ez a tanulsága a szabolcsi történelmi emlékhelynek, és ez nem a múlt tanulsága, nem a múlt része, hanem a jelen és a jövő alapja” – fogalmazott a miniszter.

A kormánypárti politikus a szabolcsi földvár mellett megrendezett ünnepségen arról beszélt, a nemzetek a népirtási és hódítási kísérleteket általában túlélik, sőt, megerősödve kerülnek ki belőle, hódítóikat visszaverve egy új korszakot tudnak nyitni történelmükben. Ennél sokkal veszélyesebb a hódításnak az a formája, melyben a nemzet a múltját, a történelmét és a kultúráját veszíti el, ami ugyan nem látványos, de hosszú folyamat – hangoztatta.

Ekkor egyre fogy a nemzet ereje, a folyamat végén pedig eltűnik az adott nemzet a történelemből – fejtette ki. Navracsics Tibor hangsúlyozta, ezért fontosak a történelmi emlékhelyek, amelyek nem a múlt részei, hanem emlékeztetnek minket valamilyen vívmányra, értékre és eseményre, ezzel pedig tartóoszlopai a nemzetnek.

Szabolcson ma újabb oszloppal gyarapodott a nemzet, fontos tanulságot és a jövőre vonatkozó fontos leckéket szimbolizálva – hangoztatta. A miniszter megismételte, az állam, az intézmények és a hit az, ami a magyar nemzetet eddig megtartotta, fenntartva a nyelvet és a hagyományokat, kiteljesítve a „magyar géniuszt”, ami lehetővé tette az ezeréves magyar államiságot, a közösségek békés együtt élését, illetve a hódítók elleni védelmet.

Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében emlékeztetett, a X. században a földvár jelentősége miatt Szabolcs az ország központjának számított, százötven évvel később pedig Szent László király itt megtartott zsinata a feudális rend megszilárdítását, illetve I. István művének továbbvitelét jelentette.

Fontos nap ez a vármegye számára, hiszen történelmi emlékhellyé vált Szabolcs község, a földvár és az itt található román kori templom – értékelt Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés kormánypárti elnöke.

A négyszáz lelkes községbe az utóbbi években egyre több fiatal költözik, növekedett Szabolcs népességmegtartó ereje, köszönhetően az ide érkezett támogatási fejlesztéseknek, amelyek összege elérte a 763 millió forintot – közölte Csegei László, a település független polgármestere.

Az ünnepséget követően a református templomkertben tartott szimbolikus történelmi emlékhely-avatáson Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédében elmondta, ezek az emlékhelyek nemcsak történelmi ismereteink bővítését, hanem a nemzeti identitásnak és büszkeségnek a megerősítését is jelentik.

Ez történik helyben és a nemzet egészének emlékezetében – hangoztatta Harrach Péter. Hozzátette, ez az a politikai egység, ami képes nemzeti egységet teremteni, ma pedig ennek különösen nagy jelentősége van.

Az ünnepség részeként átadták a földvár közelében emelt, a zarándokoknak és a turistáknak a honfoglalás korát, a földvár és a templom keletkezését bemutató felújított Tomori-kúriát is. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, országgyűlési képviselő az eseményen hangsúlyozta, az emberi közösségeknek fontos feladata, hogy őrizze a teremtett világ és a szülők által ráhagyott örökséget, óvja és nevelje gyermekeit, gondozza időseit, megőrizze a közösség kultúráját, ápolja a nyelvét és értékeit.

Szent László király 1092. május 20-án ebben a községben tartott egyházi zsinatot és törvényhozó országgyűlést az ország főpapjainak és világi elöljáróinak jelenlétében. A vármegyei közgyűlés 2005-ben hozott rendeletével május 20-át megyenappá nyilvánította, így emlékezve a magyar egyházi és politikai törvényhozás nevezetes eseményére.