Az áprilisi törvények szentesítésének 175. évfordulójára emlékeztek
A magyar állam mindenkori erejét a történelmi múlt és a közös tudat mellett annak mindenkori jogrendszere adja – emelte ki Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke szerdán Budapesten, az áprilisi törvények szentesítésének 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.Hende Csaba (Fidesz) a Parlament előtti Kossuth téren elmondott beszédében kiemelte, „a jog és az abból fakadó jogrendszer diadalát ünnepeljük, s mindazokat, akik a reformkor évtizedeiben hazánk hajójának árbóckosarában ültek, és akik előtt már akkor kibukkant a messzeség ködéből az új, polgári Magyarország képe”.
Hozzátette, mi magyarok joggal lehetünk büszkék az áprilisi törvények néven ismert programcsomagra, amelynek eszméit, legfontosabb alapelveit – a parlamentarizmust, a kormányzati felelősséget, a népképviseletet, az állampolgári jogegyenlőséget és az alapjog tiszteletben tartásának követelményét – ma is méltán nevezhetjük történeti alkotmányunk vívmányainak.
A politikus felidézte, hogy az áprilisi törvényekkel Magyarország polgári állammá formálódott át, és megszületett az egységes, népképviseleti alapon nyugvó, felelős kormányzatú magyar állam. Kiemelte, hogy az áprilisi törvények „napjainkig is tartó világosságát” és folyamatosságát a 20. század viharai csak ideiglenesen tudtak megszakítani – fogalmazott Hende Csaba.
Csorba László professor emeritus, az MTA doktora kifejtette, a Kossuth-szoborcsoport fő alakja, Kossuth Lajos sajátos kéztartása egy magvető figuráját idézi, amely a jövőt táplálja. Ez a gesztus jelent meg a parlament, az Országgyűlés, az áprilisi törvények gondolatában is – tette hozzá.
Felidézte, hogy az európai forradalmi hullám hatása megnyitotta a magyarországi lehetőségeket. Pesten az ifjúság forradalma, Pozsonyban és Bécsben a képviselők helytállása együttesen teremtették meg azt az átalakulást, amelyen a mai napig a magyar állam fundamentuma alapszik, a mai közösségi, politikai életünk nyugszik.
Mint az ünnepségen elhangzott, 175 évvel ezelőtt, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd király az 1847-48-as Pozsonyi utolsó rendi országgyűlésen elfogadott áprilisi törvényeket, amelyek a reformkor több évtizedes közjogi harcának eredményeként születtek.
A Kossuth Lajos-szoborcsoportot a Steindl Imre Program keretében az eredeti műről – Horvai János szoborcsoportjáról – készített minta alapján faragták újra, 2015-ben avatták fel.
Az ünnepséget követően Hende Csaba, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Szénási Istvánné, a Kossuth Szövetség elnöke és Sturcz Zoltánné alelnök, Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke, valamint Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója helyezte el az emlékezés koszorúit a Kossuth-szoborcsoport előtt.
