Az Aranyembör
Aranyembörnek választotta januárban a Csongrád-Csanád megyei hírportál Gyenes Csaba plébánost, Tiszasziget, Újszentiván és Kübekháza lelkipásztorát. A katolikus pap egyházi szolgálata alatt csaknem félszáz ifjúsági tábor szervezésében vett részt, és mellesleg különböző kategóriákban többször is felállította a palacsintasütés Guinness-rekordját. A Demokrata Tiszaszigeten vendégeskedett.
Gyenes Csaba, vagy ahogyan gyakran emlegetik, a „palacsintás plébános” leginkább kitartó személyes jelenléttel és az egyéniségéből fakadó közvetlen, sokszor humoros attitűddel igyekszik oldani a papokkal szembeni sokszor távolságtartó hozzáállást. Az a missziója, hogy közelebb hozza a hívekhez az egyház intézményét, megmutatva annak emberközelibb arcát.
Palacsintás plébános
Késő délelőtt érkezünk a Magyarország, Szerbia és Románia hármas határától mindössze három kilométerre fekvő tiszaszigeti Szent Antal Plébániára, Gyenes Csaba lelkipásztor otthonába. Cserépkályhával fűtött, finom meleget és családias hangulatot árasztó környezetben ülünk le beszélgetni.
A pap három egymáshoz közeli községben teljesít szolgálatot, ami a lelkipásztorok fogyatkozó száma miatt a Magyar Katolikus Egyházon belül nem egyedülálló jelenség. A csúcsot egy fiatal Baranya megyei plébános tartja, aki 28 faluért felel Pécs környékén.
Gyenes Csaba a felszentelése óta eltelt több mint húsz év alatt öt településen szolgált plébánosként, és további húsz helységben lelkipásztorkodott. Amennyire könnyen megy neki a beilleszkedés, legalább annyira nehezen éli meg a búcsúzást, a megszeretett közösségektől való elszakadást. Arra azonban joggal büszke, hogy jelenlegi szolgálati helyein, Tiszaszigeten, Újszentivánon és Kübekházán az elmúlt években sikerült gyarapítania a rendszeresen templomba járó hívek közösségét. Az említett falvakban a 2011. évi népszámlálás során a lakosság 40-50 százaléka vallotta magát római katolikusnak. A régióban egyértelműen ez a meghatározó vallás.
– Minden eseményen ott vagyok, ahová meghívnak, a gazdaköri rendezvénytől a nyugdíjasklub összejövetelén át a falusi disznóvágásig – sorolja a plébános. – Ezeken az alkalmakon a soron következő keresztelők is rendre szóba kerülnek. Az elmúlt évtizedekben papnövendék koromtól fogva munkatársaimmal együtt csaknem félszáz önellátó gyermektábor szervezésében és vezetésében vettem részt, erősítve a közösségi életet.
Gyenes Csabát nem zavarja, hogy sokan egyszerűen csak palacsintás plébánosként emlegetik, utalva azokra a rekordokra, amelyeket különböző kategóriákban állított fel az évek során.
A sorozat 2001-ben kezdődött, amikor 24 óra alatt egyedül sütött rekordszámú, 3085 darabot. Egy másik alkalommal szintén egyedül, 48 serpenyőben szimultán készítette a palacsintákat. Ahogy mondja, az esemény pszichés terheit három hónap alatt sikerült csak kipihennie. Arról nem is beszélve, hogy mentális felkészülésként heti kétszer-háromszor tíz kilométert futott súlyzókkal a kezében a nyári melegben. E kihívások közül az egyik legemlékezetesebb a korábbi szolgálati helyéhez, Kevermeshez kötődik. A Békés megyei községben 24 óra alatt csapatával 700 kilogramm lisztből 33 ezer palacsintát sütött.
– Aznap a környező szociális intézményekben mindenki palacsintát ebédelt. Rekorddöntésre ugyan már nem készülünk, de palacsintasütő csapatunkkal a mai napig szívesen kerekedünk fel, hogy gyermekrendezvényeken, falunapokon, jótékonysági eseményeken készítsük el az ételt az egybegyűlteknek.
A múltidézést követően együtt indulunk a plébánossal a karácsonyi ünnepkört lezáró, vízkereszt napjához kapcsolódó házszentelésre a helyi nyolcosztályos általános iskola tantermeibe.
Tiszteletre nevelés
A Szeged-Csanádi egyházmegye által alapított – kübekházai és ferencszállási tagintézményeket is működtető – Szent Antal Katolikus Általános Iskola és Óvoda diákjai hetente kétszer vesznek részt életkorukhoz igazodó hit- és erkölcstanórán. A vallásos nevelés részeként megtanulják az alapvető katolikus imákat, bibliai szövegeket tanulmányoznak, liturgikus szertartásokra, diákmisére járnak, megismerkednek az egyházi ünnepekkel, amelyekre vallási műsorok összeállításával készülnek. Ahogy Dobay Katalin igazgatóhelyettes fogalmaz, az egymás feltétel nélküli elfogadására, illetve tiszteletére épülő oktatás-nevelési szemléletük a hittanórákon túl teljes pedagógiai programjukat áthatja.
– Dicsértessék a Jézus Krisztus! – köszönti a gyerekeket az osztálytermekbe lépve a lelkipásztor. Majd rövid imádságban kér áldást a közösségre.
– Urunk, Istenünk hálát adunk Neked, hogy egy közösségbe gyűjtöttél minket, ezért kérünk, áldd meg és szenteld meg ezt a tantermet, lakjék benne egészség, tisztaság és a lélek legyőzhetetlen ereje. Add, Urunk, hogy az ideérkezők és az innen távozók a Te békédet vigyék mindenhová, s majdan együtt jussunk el a Te szent színed látására Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
A fohász végén az atya az újonnan megáldott szentelt vízzel hinti meg a tantermeket, hogy az ott tartózkodók megtisztult lélekkel indíthassák az új esztendőt. Majd a hagyományoknak megfelelően az ajtófélfára jegyzi fel az aktuális dátumot, valamint a napkeleti bölcsek, Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit, a háromkirályok érkezésének emlékére.
Éppen delet harangoznak. Egy második osztályos kisfiú elmeséli, hogy a déli harangszó az 1456-ban kivívott nándorfehérvári diadalnak állít emléket, annak a hősi ellenállásnak, amelyet a keresztény magyarok tanúsítottak a végvárat ostromló török hódítókkal szemben.
– A kereszténység védelmére felszólító harangozást eredetileg III. Kallixtusz pápa rendelte el, néhány héttel a nándorfehérvári csata előtt – teszi hozzá a plébános.
Közösen az álhírek ellen
Házszentelés után, útban a templom felé arról beszélgetünk, hogy Tiszaszigeten felettébb becsületes emberek laknak. Soha nem tűnik el egyetlen lakat nélküli kerékpár sem, de előfordult olyan eset is, hogy a virágárus becsületkasszájába a nap végére több pénz vándorolt, mint amibe az eladandó virágok kerültek, mert a helyiek a „pénztárban” hagyták a visszajáró forintokat…
A Szent Antal téren, a község főterén futunk össze Ferenczi Ferenc polgármesterrel. A településvezető és a plébános nagyon jó kapcsolatot ápolnak, rendszeresen megvitatják a falu aktuális ügyeit. Gyenes Csaba gyakran be-benéz a hivatalba, a személyes, spontán beszélgetéseket ugyanis sokszor hatékonyabbnak tartja, mint a formális digitális kommunikációt.
– Az 1900 fős településen a plébános leginkább azzal tudja segíteni a polgármester munkáját, hogy hiteles forrásként továbbítja a hívőknek a községet érintő időszerű híreket, pályázati lehetőségeket, településfejlesztési terveket. Napjaink egyik legfontosabb kommunikációs problémája az álhírek, megtévesztő információk, különböző érdekcsoportokat szolgáló részigazságok közzététele a média felületein. Az ellene való küzdelem hatalmas kihívás elé állítja nemcsak a miénkhez hasonló kisebb, hanem a nagyobb városok polgármestereit is – mondja Ferenczi Ferenc.
Majd hozzáfűzi, hogy a plébánossal rendszeresen átbeszélik, hogyan tudja segíteni az önkormányzat az egyházi rendezvények megtartását. Sőt, időnként megvitatják a vasárnapi misén előadott példabeszédek jelen korunkra vonatkozó tanulságait is.
Jobbá válni
A 2010 után teljeskörűen felújított, különlegesen szép tiszaszigeti katolikus templomban látogatásunkkor még állnak a gyerek által feldíszített karácsonyfák. A festett ablaküvegekről szentek képei köszönnek ránk. A kései szecessziós stílusban épült százéves Páduai Szent Antal-templomot a névadó kolduló barátból lett teológus tiszteletére szentelték fel. A szegények védőszentje, Assisi Szent Ferenc kortársa egészen 35 éves korában bekövetkező haláláig a nélkülözők felkarolásán fáradozott, közvetlenül is megszólítva a szűkölködőket.
– Az ember a teljesítményétől, érdemeitől vagy éppen hiányosságaitól, fogyatékosságaitól függetlenül Isten szemében szeretetre méltónak születik. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mindannyian ajándékként, és nem teherként érkezünk erre a világra. Ha mindig ezzel a szemlélettel közelítenénk a környezetünkben élőkhöz, meggyőződésem szerint kevesebb lenne az értékválsággal küzdő gyermek, szülő, házastárs, kolléga, barát. Szeretetreméltóságunk tudatában a ránk leselkedő veszélyekkel, nehézségekkel is könnyebben meg tudnánk birkózni – hangsúlyozza az atya.
Majd megjegyzi, hogy a helyes értékrend megteremtéséhez elengedhetetlen lenne, hogy az emberek elé hiteles példaképeket állítsunk, olyan egyéneket, akik a személyiségükben hordozzák azt a többletet, amellyel képesek másokat arra ambicionálni, hogy jobbá váljanak. Gyenes Csaba szerint ezt a különleges faktort nem mindig könnyű definiálni. Ahogy a katalán festőművész, Salvador Dalí fogalmaz: „A befolyásom titka az, hogy az mindig titokban marad.”
Mindenki megtalálta a helyét
A tiszaszigeti plébános arról is mesél, hogy ő maga szerencsére több kiváló egyéniséggel is találkozott tanulmányai, illetve munkája során. A palacsintasütést például egy néhai önkéntestől tanulta, aki ezzel az étellel várta a dömösi Rám-szakadéknál tett túra során eltévedt, elcsigázott társait. Abban az érzékeny pillanatban a szeretetből elkészített közös vacsora olyan hatással volt a lelkipásztorra, hogy elhatározta, továbbviszi a kezdeményezést. De ugyanilyen tisztelettel említi Kerényi Lajos piarista szerzetes, hittantanár nevét is, aki túl a 90. életévén is fáradhatatlanul látogatja a kórházban haldokló betegeket, hogy utolsó vigaszt nyújtson a szenvedőknek.
Csaba atya elégedett az életével, amelynek középpontjában a keresztény értékrend követése és mások Istennek tetsző, önzetlen szolgálata áll. Fájó hiányként leginkább azt éli meg, hogy az emberek eltávolodnak egymástól, egyre kevesebbet beszélgetnek.
– Pedig milyen jó lenne, ha hálát tudnának adni a másik sikeréért, amiből később bizonyára önmaguk is részesülnének! – mondja.
Munkája egyik legnagyobb visszaigazolásának azt tartja, hogy a hátrányos helyzetű településnek számító Békés megyei Kunágotán – korábbi szolgálati helyeinek egyikén – olyan erős, törekvő, tanulni vágyó közösséget tudott kovácsolni, hogy az akkori 30-40 fős középiskolás hittancsoportjából azóta sem volt munkanélküli senki, mindenki megtalálta a helyét. Pedig ennek már több mint 17 éve.
