Az aranykor krónikája – Biztonságos ország
2010 óta számos területen javult a biztonság hazánkban.2010 óta számos területen javult a biztonság hazánkban. A három csapás törvénynek köszönhetően csökkent a bűncselekmények száma, javult az emberek biztonságérzete. Közel háromszáz kilométeres határzár épült fel, több ezer rendőr és katona, intelligens jelzőrendszer, hőkamerák és határvadászok, illetve jogi határzár tartja távol az illegális határátlépőket. A Magyar Honvédségben az elmúlt negyedszázad legnagyobb haderőfejlesztése zajlik.
Három csapás törvénye. Miután a 2010 előtti években jelentősen nőtt a személy elleni bűncselekmények száma, az új kormány egyik első intézkedésként bevezette a három csapás törvényét. Ennek értelmében duplázódik azok büntetése, akik harmadjára követnek el valamilyen erőszakos bűncselekményt. Ha pedig a várható büntetés több mint húsz év, akkor tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kapnak az elkövetők. A törvénynek köszönhetően a visszaeső bűnözőkkel szemben a bíróságok ma már olyan ítéleteket is hozhatnak, amelyeknek kellő visszatartó erejük van. A tényleges életfogytiglan bevezetésének köszönhetően egyre kevesebb a bűncselekmény: a lakosság szubjektív közbiztonságérzetét leginkább veszélyeztető kiemelt bűncselekmények száma például 46,7 százalékkal csökkent 2010 és 2016 között.
Börtönök fejlesztése. 2010-ben a büntetés-végrehajtás berkeiben nagyszabású férőhelybővítési program kezdődött. A meglévő börtönök belső átalakításával, az új körletrészek építésével mára több mint másfél ezer férőhellyel nőtt a börtönök befogadóképessége. Emellett sikerült felpörgetni a fogvatartottak foglalkoztatását is, a dolgozók aránya elérte, sőt időnként meg is haladta a 90 százalékot, és a tervek szerint jövőre sikerül elérni a teljes körű foglalkoztatást is. Negyvenhatmilliárd forint értékben börtönprogram indult, aminek keretében 2016 és 2019 között kilenc településen – Bátonyterenye, Békés, Csenger, Heves, Kemecse, Komádi, Komló, Kunmadaras, Ózd – épül új büntetés-végrehajtási intézet. Ezzel mintegy 4500 fogvatartott elhelyezésre oldódik meg. Így folyamatosan csökken a már meglévő fegyintézetek zsúfoltsága, miközben a bővítések összesen kétezer-ötszáz embernek teremtenek munkalehetőséget.
Több rendőr. Jelentősen, mintegy 3500 fővel bővült 2010 óta a rendőrség állománya, a létszámemelés folyamatos. A kormány terve az, hogy végül hétezernél is több új rendőr álljon szolgálatba. Időközben tizennyolc új rendőrőrs létesült, és minden település kapott körzeti megbízottat. Tavaly közel 34 milliárd forint értékben több mint 2600 új szolgálati gépkocsit szerzett be a rendőrség. A határrendészeti feladatok ellátásának támogatására 300, a határvadász bevetési osztályoknak az állomány növekedése miatt pedig 457 jármű beszerzését sikerült megoldani. A rendőri szolgálati gépkocsik amortizációjának keretében 1837, a bűnügyi és az ügyintézői gépjárművek cseréjének során 595 új jármű beszerzésére került sor. Javult a rendőrök fizetése is, míg egy tízéves szolgálati idővel rendelkező rendőrnyomozó 2010-ben 301 ezer forintot kapott, mára 438 ezer forintra nőtt a fizetése. A járőrvezetők esetében 205 ezer forintról 297 ezer forintra emelkedett a juttatás. A változásokra pozitívan reagálnak az emberek is, a közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, 2010-ben még 65 százalékon állt a rendőrség bizalmi indexe a lakosság körében, mára ezt sikerült 78,5 százalékra feltornászni.
Kevesebb halálos baleset. A rendőrség egyre sűrűbben tart közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket az utakon, ennek eredményeképp csökkent a halálos közúti balesetek száma: 2010-ben még 649 ember vesztette ily módon életét, 2016-ra ez a szám 556-ra mérséklődött.
Határzár. A hazánkat is elérő migrációs nyomás megállítására a kormány 2015 júniusában a déli zöldhatár lezárása mellett döntött, hogy elejét vegye az illegális bevándorlásnak. A rendőrség, a Magyar Honvédség és a büntetés-végrehajtás közös munkájával először a magyar–szerb, később a magyar–horvát határon épült fel az ideiglenes biztonsági határzár. A mintegy háromszáz kilométeres szakaszt védő határzár hatékonynak bizonyult: míg a lezárás előtti napon 9380 illegális határátlépő jutott be Magyarország területére, addig szeptember 15-én már csak 366, egy nappal később pedig mindössze 277. Magyarország ezzel a lépéssel egyúttal biztosította Európa schengeni határait. Az embercsempészek tevékenysége miatt tavaly egy második védelmi vonal is kiépült a magyar–szerb határszakaszon. Az éjjellátókkal, hőkamerákkal és mozgásérzékelő rendszerrel ellátott második kerítés azonnal jelzést küld a határőrizeti központnak arról, hogy hol próbálják a biztonsági határzárat megrongálni, így a katonák és a rendőrök időben a helyszínre érnek.
Határvadász egységek. A rendőrség 2016-ban új határvadász-alegységeket hozott létre, amelyek már egy éve szolgálatban állnak, és segítik a rendőrök munkáját. Bővült az Alaptörvényben foglalt különleges jogrendek köre: a terrorveszély-helyzet arra ad lehetőséget, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segítsék a rendőrök munkáját. Életbe lépett számos jogszabályi szigorítás is, például a rendőrök az ország egész területén feltartóztathatják az illegális bevándorlókat, nem csak a határtól számított nyolc kilométeres sávban, és gyorsabb lett a menekültkérelmek elbírálása – ezek a szigorítások együttesen alkotják a jogi határzárat.
Haderőfejlesztés. A kormány a Magyar Honvédség fejlesztésének is nekilátott, célul tűzve ki, hogy regionális szinten komoly és ütőképes haderő épüljön fel, amely egyaránt megfelel a nemzeti érdekeknek és a NATO elvárásainak. Első lépésben sikerült megállítani a 2010 előtti időszak jelentős képesség- és létszámcsökkenését, majd az évente bővülő védelmi költségvetésből 2015-ben elindult a honvédelmi életpályamodell. Ennek keretében hosszú idő után emelni kezdték a Magyar Honvédség kötelékében szolgálatot teljesítők illetményét: három év alatt átlagosan több mint 50 százalékkal nő majd a katonák bére. Ez azt jelenti, hogy míg egy legénységi állományban lévő katona 2010-ben 138 ezer forintot keresett, 2018-ban már 215 ezer forint lesz a jövedelme. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő tiszt esetében pedig a fizetés 206 ezerről 363 ezer forintra nő. Emellett a megújított előmeneteli rendszer és a lakhatási támogatás is hozzájárul a katonák boldogulásához. A honvédség vonzerejének növekedését mutatja, hogy ma már a jelentkezők többsége meglévő munkahelyét hagyja ott a katonai hivatásért, a Magyar Honvédség személyi állománya közel ezer fővel bővült 2015 óta. A szükséges források birtokában tavaly elindult az elmúlt huszonöt év legkomplexebb és legátfogóbb koncepciója, a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program. A fejlesztési és modernizációs folyamatok érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét, de megújul a logisztikai és a vezetési rendszer is. A katonák egyéni harcászati felszerelésének modernizálásán túl a célok közt szerepel a merev- és forgószárnyas légi szállítóképesség jelentős megújítása és a kapacitások bővítése is.
Új légi járművek. Két darab A319-es Airbust is vásárolt a Magyar Honvédség, elindítva ezzel a stratégiai légiszállító képesség megteremtését. A többcélú katonai feladat ellátására alkalmas csapatszállító repülőgépek a kiöregedett AN–26-osokat váltják, elsődleges feladatuk a személyi állomány és az egyéni felszerelésük szállítása, de arra is alkalmasak, hogy műveleti vagy katasztrófa sújtotta területről sebesülteket mentsenek ki. Megmenekült a harcihelikopteres képesség: hat Mi–24P, valamint hat Mi–24V típusú harci helikopter komplex ipari nagyjavítását sikerült megoldani. A gépeket tavaly szállították el Oroszországba, még az idei évben szolgálatba állhatnak üzemidejük meghosszabbítása után. A két utolsó Mi–24-est 2012-ben vonták ki a forgalomból, ezzel jó időre megszűnt a Magyar Honvédség harcihelikopteres képessége. 2016-ban elkezdődött a Mi–17-esekből álló szállítóhelikopter-flotta felújítása is, első körben négy forgószárnyas utazott el a Vertoljoti Rossziji Rt. javítóbázisára, a Novoszibirszki Légijármű-javító Üzembe, ahol a gyár szakemberei teljes körű felújítást végeztek el rajtuk. Így újabb 2000 órát repülhetnek, és további 6-8 évig szolgálhatnak.
Tartalékos rendszer. Sikerült feléleszteni az önkéntes tartalékos rendszert: 2010-ben az önkéntes katonák száma még a húsz főt sem érte el, ma már meghaladja az ötezer-ötszázas létszámot.
Katonai oktatás. A 2002 és 2010 között bezárt katonai szakközépiskolák pótlására a honvédelmi tárca három éve létrehozott egy katonai középiskolát, és tervezi egy újabb megnyitását is. Újraindult a honvédelmi ösztöndíjprogram.
Kibervédelem. Az új típusú kihívások miatt fokozott figyelmet kap a kibervédelem, folyamatosan zajlik a kibertérből érkező támadások kivédésére szolgáló eszközpark kiépítése és az ezeket kezelő alegységek létrehozása.
Katonai missziók. A magyar katonák a világ számos pontján, három kontinensen, mintegy tizenöt országban vesznek részt különböző missziós feladatokban. Létrejött az MH Katonai Rendészeti Központ, amely segít a belbiztonság erősítésében, ráadásul az alakulat külföldre is kiajánlható, mivel a nemzetközi missziókban is szükséges katonai rendőri, úgynevezett Military Police képességgel rendelkezik.