2010 óta számos területen javult a biztonság hazánkban. A három csapás törvénynek köszönhetően csökkent a bűncselekmények száma, javult az emberek biztonságérzete. Közel háromszáz kilométeres határzár épült fel, több ezer rendőr és katona, intelligens jelzőrendszer, hőkamerák és határvadászok, illetve jogi határzár tartja távol az illegális határátlépőket. A Magyar Honvédségben az elmúlt negyedszázad legnagyobb haderőfejlesztése zajlik.


Három csapás törvénye. Miután a 2010 előtti években jelentősen nőtt a személy elleni bűncselekmények száma, az új kormány egyik első intézkedésként bevezette a három csapás törvényét. Ennek értelmében duplázódik azok büntetése, akik harmadjára követnek el valamilyen erőszakos bűncselekményt. Ha pedig a várható büntetés több mint húsz év, akkor tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kapnak az elkövetők. A törvénynek köszönhetően a visszaeső bűnözőkkel szemben a bíróságok ma már olyan ítéleteket is hozhatnak, amelyeknek kellő visszatartó erejük van. A tényleges életfogytiglan bevezetésének köszönhetően egyre kevesebb a bűncselekmény: a lakosság szubjektív közbiztonságérzetét leginkább veszélyeztető kiemelt bűncselekmények száma például 46,7 százalékkal csökkent 2010 és 2016 között.


Börtönök fejlesztése. 2010-ben a büntetés-végrehajtás berkeiben nagyszabású férőhelybővítési program kezdődött. A meglévő börtönök belső átalakításával, az új körletrészek építésével mára több mint másfél ezer férőhellyel nőtt a börtönök befogadóképessége. Emellett sikerült felpörgetni a fogvatartottak foglalkoztatását is, a dolgozók aránya elérte, sőt időnként meg is haladta a 90 százalékot, és a tervek szerint jövőre sikerül elérni a teljes körű foglalkoztatást is. Negyvenhatmilliárd forint értékben börtönprogram indult, aminek keretében 2016 és 2019 között kilenc településen – Bátonyterenye, Békés, Csenger, Heves, Kemecse, Komádi, Komló, Kunmadaras, Ózd – épül új büntetés-végrehajtási intézet. Ezzel mintegy 4500 fogvatartott elhelyezésre oldódik meg. Így folyamatosan csökken a már meglévő fegyintézetek zsúfoltsága, miközben a bővítések összesen kétezer-ötszáz embernek teremtenek munkalehetőséget.


Több rendőr. Jelentősen, mintegy 3500 fővel bővült 2010 óta a rendőrség állománya, a létszámemelés folyamatos. A kormány terve az, hogy végül hétezernél is több új rendőr álljon szolgálatba. Időközben tizen­nyolc új rendőrőrs létesült, és minden település kapott körzeti megbízottat. Tavaly közel 34 milliárd forint értékben több mint 2600 új szolgálati gépkocsit szerzett be a rendőrség. A határrendészeti feladatok ellátásának támogatására 300, a határvadász bevetési osztályoknak az állomány növekedése miatt pedig 457 jármű beszerzését sikerült megoldani. A rendőri szolgálati gépkocsik amortizációjának keretében 1837, a bűnügyi és az ügyintézői gépjárművek cseréjének során 595 új jármű beszerzésére került sor. Javult a rendőrök fizetése is, míg egy tízéves szolgálati idővel rendelkező rendőrnyomozó 2010-ben 301 ezer forintot kapott, mára 438 ezer forintra nőtt a fizetése. A járőrvezetők esetében 205 ezer forintról 297 ezer forintra emelkedett a juttatás. A változásokra pozitívan reagálnak az emberek is, a közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, 2010-ben még 65 százalékon állt a rendőrség bizalmi indexe a lakosság körében, mára ezt sikerült 78,5 százalékra feltornászni.


Kevesebb halálos baleset. A rendőrség egyre sűrűbben tart közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket az utakon, ennek eredményeképp csökkent a halálos közúti balesetek száma: 2010-ben még 649 ember vesztette ily módon életét, 2016-ra ez a szám 556-ra mérséklődött.


Határzár. A hazánkat is el­érő migrációs nyomás megállítására a kormány 2015 júniusában a déli zöldhatár lezárása mellett döntött, hogy elejét vegye az illegális bevándorlásnak. A rendőrség, a Magyar Honvédség és a büntetés-végrehajtás közös munkájával először a magyar–szerb, később a magyar–horvát határon épült fel az ideiglenes biztonsági határzár. A mintegy háromszáz kilométeres szakaszt védő határzár hatékonynak bizonyult: míg a lezárás előtti napon 9380 illegális határátlépő jutott be Magyarország területére, addig szeptember 15-én már csak 366, egy nappal később pedig mindössze 277. Magyarország ezzel a lépéssel egyúttal biztosította Európa schengeni határait. Az embercsempészek tevékenysége miatt tavaly egy második védelmi vonal is kiépült a magyar–szerb határszakaszon. Az éjjellátókkal, hőkamerákkal és mozgásérzékelő rendszerrel ellátott második kerítés azonnal jelzést küld a határőrizeti központnak arról, hogy hol próbálják a biztonsági határzárat megrongálni, így a katonák és a rendőrök időben a helyszínre érnek.


Határvadász egységek. A rendőrség 2016-ban új határvadász-alegységeket hozott létre, amelyek már egy éve szolgálatban állnak, és segítik a rendőrök munkáját. Bővült az Alaptörvényben foglalt különleges jogrendek köre: a terrorveszély-helyzet arra ad lehetőséget, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segítsék a rendőrök munkáját. Életbe lépett számos jogszabályi szigorítás is, például a rendőrök az ország egész területén feltartóztathatják az illegális bevándorlókat, nem csak a határtól számított nyolc kilométeres sávban, és gyorsabb lett a menekültkérelmek elbírálása – ezek a szigorítások együttesen alkotják a jogi határzárat.


Haderőfejlesztés. A kormány a Magyar Honvédség fejlesztésének is nekilátott, célul tűzve ki, hogy regionális szinten komoly és ütőképes haderő épüljön fel, amely egyaránt megfelel a nemzeti érdekeknek és a NATO elvárásainak. Első lépésben sikerült megállítani a 2010 előtti időszak jelentős képesség- és létszámcsökkenését, majd az évente bővülő védelmi költségvetésből 2015-ben elindult a honvédelmi életpályamodell. Ennek keretében hosszú idő után emelni kezdték a Magyar Honvédség kötelékében szolgálatot teljesítők illetményét: három év alatt átlagosan több mint 50 százalékkal nő majd a katonák bére. Ez azt jelenti, hogy míg egy legénységi állományban lévő katona 2010-ben 138 ezer forintot keresett, 2018-ban már 215 ezer forint lesz a jövedelme. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő tiszt esetében pedig a fizetés 206 ezerről 363 ezer forintra nő. Emellett a megújított előmeneteli rendszer és a lakhatási támogatás is hozzájárul a katonák boldogulásához. A honvédség vonz­erejének növekedését mutatja, hogy ma már a jelentkezők többsége meglévő munkahelyét hagyja ott a katonai hivatásért, a Magyar Honvédség személyi állománya közel ezer fővel bővült 2015 óta. A szükséges források birtokában tavaly elindult az elmúlt huszonöt év legkomplexebb és legátfogóbb koncepciója, a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program. A fejlesztési és modernizációs folyamatok érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét, de megújul a logisztikai és a vezetési rendszer is. A katonák egyéni harcászati felszerelésének modernizálásán túl a célok közt szerepel a merev- és forgószárnyas légi szállítóképesség jelentős megújítása és a kapacitások bővítése is.


Új légi járművek. Két darab A319-es Airbust is vásárolt a Magyar Honvédség, elindítva ezzel a stratégiai légiszállító képesség megteremtését. A többcélú katonai feladat ellátására alkalmas csapatszállító repülőgépek a kiöregedett AN–26-osokat váltják, elsődleges feladatuk a személyi állomány és az egyéni felszerelésük szállítása, de arra is alkalmasak, hogy műveleti vagy katasztrófa sújtotta területről sebesülteket mentsenek ki. Megmenekült a harcihelikopteres képesség: hat Mi–24P, valamint hat Mi–24V típusú harci helikopter komplex ipari nagyjavítását sikerült megoldani. A gépeket tavaly szállították el Oroszországba, még az idei évben szolgálatba állhatnak üzemidejük meghosszabbítása után. A két utolsó Mi–24-est 2012-ben vonták ki a forgalomból, ezzel jó időre megszűnt a Magyar Honvédség harcihelikopteres képessége. 2016-ban elkezdődött a Mi–17-esekből álló szállítóhelikopter-flotta felújítása is, első körben négy forgószárnyas utazott el a Vertoljoti Rossziji Rt. javítóbázisára, a Novoszibirszki Légijármű-javító Üzembe, ahol a gyár szakemberei teljes körű felújítást végeztek el rajtuk. Így újabb 2000 órát repülhetnek, és további 6-8 évig szolgálhatnak.


Tartalékos rendszer. Sikerült feléleszteni az önkéntes tartalékos rendszert: 2010-ben az önkéntes katonák száma még a húsz főt sem érte el, ma már meghaladja az ötezer-ötszázas létszámot.


Katonai oktatás. A 2002 és 2010 között bezárt katonai szakközépiskolák pótlására a honvédelmi tárca három éve létrehozott egy katonai középiskolát, és tervezi egy újabb megnyitását is. Újraindult a honvédelmi ösztöndíjprogram.


Kibervédelem. Az új típusú kihívások miatt fokozott figyelmet kap a kibervédelem, folyamatosan zajlik a kibertérből érkező támadások kivédésére szolgáló eszközpark kiépítése és az ezeket kezelő alegységek létrehozása.


Katonai missziók. A magyar katonák a világ számos pontján, három kontinensen, mintegy tizenöt országban vesznek részt különböző missziós feladatokban. Létrejött az MH Katonai Rendészeti Központ, amely segít a belbiztonság erősítésében, ráadásul az alakulat külföldre is kiajánlható, mivel a nemzetközi missziókban is szükséges katonai rendőri, úgynevezett Military Police képességgel rendelkezik.