Az aranykor krónikája – Hatékony oktatás

A Fidesz–KDNP-kormány hangsúlyozott célja a munka- és tudásközpontú társadalom létrehozása. A széles körű reformok az alapképzéstől a felsőoktatásig és szakképzésig, iskolák külső és tartalmi korszerűsítésén át az egész rendszert új alapokra helyezték, visszaadva a pedagóguspálya megbecsültségét.

Iskolák központosítása. A hazai oktatásügyben mérföldkőnek bizonyult, hogy a polgári kabinet 2012-ben állami irányítás alá helyezte az iskolákat. Kiküszöbölve ezzel azt a korábbi állapotot, amikor egy-egy önkormányzat anyagi erejétől függött az iskoláiban zajló oktatás színvonala. A 2017-re stabilizálódott új rendszerben a tankerületek országos hálózata játssza a főszerepet, kiegyenlítettebbé, célirányosabbá és decentralizáltabbá téve a magyar közoktatást. Az oktatásban megkezdett átalakítási folyamatok jelentős anyagi forrásokat igényeltek. Míg 2010-ben 1572 milliárd forintot fordított az állam az oktatásra, 2016-ra ez az összeg 1793 milliárdra emelkedett, 2018-ban pedig meghaladja a 2100 milliárd forintot.

Életpályamodell. A pedagóguspálya már jóval a rendszerváltás előtt elveszítette a tekintélyét és megbecsültségét, és ez természetesen negatívan hatott a közoktatás színvonalára. Már az első Orbán-kormány (1998–2002) is gondolkodott a pedagógus-életpályamodell bevezetésén, mint egy olyan, többlépcsős „karrierrendszeren”, amely a tanárok szakmai tapasztalatait és munkájának minőségét díjazza. Az életpályamodellt végül 2013-ban vezette be a Fidesz–KDNP-koalíció. Emellett döntést hozott a pedagógusképzés jövőbeni átalakításáról is.

Pedagógusok béremelése. Az előbbi folyamathoz kapcsolódik a pedagógusok béremelése. Az életpályamodell bevezetése, azaz 2013 óta 50 százalékkal emelkedett a 170 ezer hazai pedagógus bére. A fizetésük idén már eléri a diplomások átlagbérének 82 százalékát. (Az OECD-országok átlaga ebben 80 százalék.) Mindez azt jelenti, hogy amíg 2011-ben 122 ezer forintot keresett egy főiskolát végzett kezdő pedagógus, idén ez már 182 ezer forint. Ha az életpályamodell hatásait is ide számoljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy amíg egy húszéves tapasztalattal rendelkező, egyetemi végzettségű pedagógus 2013-ban még csak 172 ezer forintnyi fizetést kapott, ma már 304 ezer forintot keres. Idén egyébként ötszázalékos emelés illeti meg a pedagógusokat.

Fiatalok a tanári pályán. Egy minisztériumi felmérés szerint a megkezdett folyamatok következtében közel harmadával nőtt a pedagógusképzésben részt vevő fiatalok száma. Ez egyértelműen a pálya presztízsnövekedésére utal. Zajlanak a továbbképzések is, 2010 óta 96 ezer pedagógus, vagyis a hazai pedagógusok több mint fele végzett el valamilyen kompetenciaalapú képzést.

Iskolafelújítások. Szemben a balliberális kormánnyal, amely 2006–2010 között 381 iskolát zárt be, a 2014-ben született Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program 38,7 milliárd forintot irányzott elő 78 iskola felújítására. Ebből huszonötöt már átadtak, 45 pedig közvetlenül átadás előtt áll, nyolc helyszínen még javában zajlik az építkezés. A programot két lépcsőre osztotta a kormány, amelyekben a felújítási munkákon túl összesen 51 tanuszoda, 47 tornaterem és 43 új tanterem is létesül.
Uniós támogatásból (EFOP) további 1027 iskola korszerűsítését vette tervbe a kormány, ebből 500 már elkészült, 527 pedig folyamatban van. A felújított iskolák 73,4 százaléka hátrányos helyzetű településeken található.
Magyarországon az oktatásfejlesztés jegyében négy vadonatúj, minden részletében XXI. századi technológiákkal rendelkező iskola is épült.

Modern Városok Program a szakképzésért. A Modern Városok Program is érinti az iskolafejlesztéseket, még ha áttételesen is. Érden például elindult a köznevelési, szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése, amelybe beletartoznak a szakképzési intézmények is. Mindezt 26 milliárd forinttal segíti a kormány.

Digitális oktatás. A kabinet fejleszti az iskolák és szakképző intézmények internethasználatát. Szupergyors internetelérést és wifihálózatot biztosít számukra az év végéig tartó program keretében. A tervek szerint összesen 5000 projektort és 3000 interaktív panelt is kapnak a hazai iskolák. A pedagógusok között pedig 45 ezer laptopot oszt ki a kormány, ez a folyamat már meg is kezdődött. Döntés született arról is, hogy jövő szeptembertől 22 ezer ötödikes diák kap tabletet, feltöltve a tankönyvek digitális változatával. Az elkövetkező időszakban összesen 45 milliárd forintot szán a kabinet az iskolák informatikai fejlesztésére.

A kormány a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban 145 milliárd forintot költ tartalomfejlesztésre, amely nemcsak a Nemzeti alaptanterv kidolgozását jelenti, de digitális tananyagok szerkesztését és új oktatási, nevelési módszerek kidolgozását, illetve bevezetését is.

Ingyentankönyv. Ma már az iskolások 85 százaléka ingyen kapja a tankönyveit. Az eddigi 1–8. évfolyam után idén már a 9. évfolyamig is kiterjeszti az ingyenességet a kormány. Az ingyenesség fokozatos bevezetéséről még 2011-ben született döntés, a folyamat 2013-ban indult el ténylegesen.

Mindennapos testnevelés. A mindennapos testnevelés rendszere – heti öt testnevelésóra – a 2015/16-os tanévtől vált teljessé. Ebbe épül be a hazafias és honvédelmi nevelés programja is, amelyről 2017-ben született döntés. Szoros összefüggésben áll a mindennapos testnevelés bevezetésével a tanuszodák és az új tornatermek építése.

Határtalanul! program. A projekt a nemzeti összetartozás megerősítésére született, ennek keretében államilag támogatja az iskolai osztályok határainkon túli magyar területekre szervezett kirándulásait. 2010 óta több mint 100 ezer magyarországi diák vett részt ilyen iskolai utazáson. 2016-ban már közel kétmilliárd forintot különített el e célra a kormány.

Külhoniak oktatási programjai. A magyar kormány olyan döntést hozott 2016 decemberében, melynek értelmében 68 új óvodát épít, kétszázat pedig felújít a határainkon túli magyar területeken ez év végéig. A projekt a nemzeti identitás erősítését, a magyar nyelv megőrzését szolgálja.
A kabinet a 2015-ben indított Magyar szakképzés éve programjával segítette a határainkon túli fiatalok szakmaszerzését és a magyar családok életesélyeit. A kormányhoz kötődő Bethlen Gábor Alap a Szülőföldön magyarul című pályázati rendszerével pedig sokféleképpen támogatja a határainkon túli magyarok oktatását, óvodától az egyetemig.
A kabinet külön pályázatot írt ki a határainkon túli szórványterületeken élő magyar gyerekek és fiatalok oktatásának, tanulásának, kollégiumi elhelyezésnek támogatására is 2017-ben.

Roma fiatalok felzárkóztatása. A kifejezetten uniós támogatásokból álló Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) rendkívül sok kezdeményezésében foglalkozik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal. E programok, illetve pályázati lehetőségek jelentős része elsősorban a romákat érinti. Az Iskolapad újratöltve című projekt a „középfokú végzettséggel nem rendelkező, tanköteles koron túli, köznevelés rendszeréből lemorzsolódott fiatalok középfokú tanulmányokba való visszavezetésére, érettségi bizonyítvány, illetve szakképesítés megszerzésének támogatására” jött létre.

Kötelező óvoda. Az okta­tásügy fejlesztésének fon­tos állomása volt – és ez nagyban érintette a romák felzárkóztatását –, amikor a kormány a gyerekek kötelező óvodába járásáról döntött 2015-ben. Az intézkedés következtében ma már a magyarországi roma gyerekek 91 százaléka óvodába jár – az ő korai szocializációjuk és iskolakezdésük sok fejtörést okozott korábban –, ami kivételesen magas arány a térség államaihoz viszonyítva.

Szakgimnáziumok, szakiskolák. A kormány átalakította a középfokú oktatási struktúrát is, külön hangsúlyt adva a szakmaszerzésnek. Ennek jegyében létrehozta az úgynevezett szakgimnáziumokat, amelyekben 4+1 évig tart a képzés, és a tanulók az érettségi mellett szakmát is kapnak. A régi szakmunkásképzők helyébe pedig a szakiskolákat és a készségfejlesztő szakiskolákat helyezte. Ma már számos középfokú intézmény integrálja saját rendszerében a különféle képzési formákat, és többféle szakmát is oktat.

Felsőoktatási stratégia. Ma négyszer annyi fiatal tanul a hazai felsőoktatási rendszerben, mint 1990 előtt. Az Orbán-kabinet 2014-ben alkotta meg hazánk új felsőoktatási stratégiáját, amelynek leglényegesebb eleme, hogy a főiskoláknak és az egyetemeknek részt kell venniük a kutatás-fejlesztésben, és meg kell felelniük a munkaerőpiac kihívásainak. A kutatás-fejlesztés támogatására tavaly év végén 20 milliárd forintnyi pályázati keretösszeget különített el a kabinet, a felsőoktatás úgynevezett „tudásszolgáltatási tevékenységét” pedig 36 milliárd forinttal támogatja.
A kormány döntése nyomán 27 százalékkal emelkedett az egyetemi oktatók bére, és 2018 januárjától újabb 5 százalékkal nő. Ma már 500 ezer forint felett jár egy egyetemi tanár bruttó fizetése.
A hazai felsőoktatás magas színvonalát és nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy amíg négy éve 22 ezer külföldi diák tanult nálunk, az idén már 32 ezer. A budapesti Semmelweis Egyetem pedig felkerült a világ 200 legjobb felsőoktatási intézményének listájára.

Duális képzés. A hazai felsőoktatási rendszer egyik nagy vívmánya az úgynevezett duális képzési forma kialakítása. Ebben a hallgatók elméleti oktatása adott egyetemeken vagy főiskolákon folyik, gyakorlati ismereteket viszont valamilyen gazdálkodó szervezetnél szerezhetnek. Az újítás a vállalati-szakmai igények iránti nagyobb megfelelést eredményezi, illetve a kezdeti elhelyezkedésben is segít.

Ingyenes nyelvvizsga. A kormány döntése nyomán 2018. január 1-től a fiatalok visszakaphatják sikeres nyelvvizsgájuk díját. Külföldön szerzett nyelvvizsga esetén pedig a honosítás költségei igényelhetők.