Magyarországon 2011-ben stratégiai ágazattá vált a sport, ami számos pozitív változást eredményezett. A korábbi kedvezőtlen folyamatok pozitív irányba fordultak. Mára rendeződött az egyesületek működésének háttere, számos új létesítmény jött létre vagy újult meg országszerte, a sportolók és az edzők is nagyobb szakmai támogatást és anyagi megbecsülést kapnak, és egyre többen választják kikapcsolódásként a sportot.

Fotó: MTI, archív


Első osztályos tanulók kötelet húznak testnevelésórán

Mindennapos testnevelés. Az egészséges életmódra való nevelés első lépéseként 2012-ben bevezették a köznevelésben a mindennapos testnevelésórákat, valamint az egységes, egészségközpontú fittségmérési rendszert, a NETFIT-et. Tavaly már több mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon, a felső tagozattól kezdve pedig évente 700 ezer tanuló aktuális fittségi adata segíti az egészségfejlesztési és pedagógiai munkát.

Gyerekek a járási tanuszodában Gyálon



Új uszodák, tornatermek. 2014 óta az elmúlt 30 esztendő legkomolyabb iskolai fejlesztési programja zajlik Magyarországon. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programnak köszönhetően országszerte 97 településen, közel 40 milliárd forintból jön létre iskolai tornaterem vagy tan­uszoda (előbbiből 47, utóbbiból 51 épült mostanáig). A T.E.S.I. 2020 stratégiának megfelelően pedig közel 15 ezer testnevelő vehetett részt ingyenes módszertani továbbképzéseken 2013 óta.


Taotámogatások. A sport­egyesületek finanszírozása 2010 előtt komoly kihívást jelentett, a sportolók és az edzők nem kaptak megfelelő anyagi megbecsülést, a létesítmények állapota pedig folyamatosan romlott. Erre a helyzetre jelentett megoldást a vállalkozások által fizetett társasági adó (tao) rendszerének átalakítása. A kijelölt látványcsapatsportágak (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda) támogatására fordítható taofelajánlásoknak köszönhetően a magyar sport anyagi helyzete sokat javult: az egyesületek megfelelő anyagi hátteret és körülményeket biztosíthatnak amatőr és utánpótlás korú sportolóik és a velük dolgozó edzők számára. A megvalósult fejlesztések hozzájárultak a gazdasági növekedéshez, és sok új munkahelyet is teremtettek az országban.


Utánpótlásprogramok. A kormány a már működő utánpótlás-nevelő programok és a sportiskolai rendszer mellett több új programmal és intézkedéssel támogatja a tehetséges magyar sportolókat. A népszerű Héraklész Bajnokprogram és Gerevich Aladár-sport­ösztöndíj mellett ma már a Sport XXI. Program és a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj havi szintű támogatása is hozzájárul fiatal sportolóink és parasportolóink sikereihez. A felkészüléshez elengedhetetlen segítséget nyújtó edzők hátterét a Kiemelt Edző és Utánpótlás­edző Program is biztosítja.


Kiemelt sportágak. 2013-ban a Magyar Olimpiai Bizottság sportszakmai alapon 16 kiemelt sportágat jelölt ki (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, cselgáncs, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, karate, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás). Ezen sportágak hosszú távú fejlesztéseit 2017-ben már több mint 16 milliárd forinttal támogatta a kormány.


Felzárkóztatási alap. Létrehozták a felzárkóztatási alapot is, amelyből a kormány a kiemelt sportágak közül kimaradt, de sportszakmai szempontból jelentős sportok fejlesztéseit támogatja. A kedvezményezettek körébe 24 sportág tartozik: búvárúszás, curling, golf, gördeszka, gyeplabda, hullámlovaglás, íjászat, karate, kick-box, lovassport, műugrás, rögbi, sí, snowboard, sportmászás, súlyemelés, szinkronúszás, szörf, taekwondo, táncsport, tollaslabda, triatlon, vitorlázás, baseball/softball. A felzárkóztatási alap összege évről évre nő, a 2017–2018-as időszakban már 570 millió forint jut erre a célra.

Fotó: MTI, archív

A Groupama Aréna
 


Világszínvonalú sportlétesítmények. Az elmúlt évek kormányzati támogatásainak eredményeként számos világszínvonalú sportlétesítmény épült vagy újult meg hazánkban. A teljesség igénye nélkül: budapesti Groupama Aréna, Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Tüskecsarnok, Hidegkuti Nándor Stadion, debreceni Főnix csarnok, nyíregyházi Continental Aréna, győri Audi Aréna, felcsúti Pancho Aréna, tatai edzőtábor. A Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciója jelenleg is zajlik, a 2020-as Európa-bajnokság négy meccsét már az új létesítményben rendezik.


Támogatás a szabadidősportnak. A Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program I. ütemének keretében 1,5 milliárd forintból 110 településen jön létre szabad­idős-egészség sportpark és/vagy rekortán borítású futókör. A program folytatására 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A következő három évben tízmilliárd forintos támogatást nyújt a kormány a szabadidősport ösztönzésére 37 szervezet számára az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében. A pályázat nyertesei többek között futóversenyek, túrák rendezésére, kerékpározásra és életmódklubok létrehozására kapnak támogatást. A HISZEK Benned Sport Program első és harmadik alprogramjának célja, hogy lakóhelyükön és kedvező feltételekkel biztosítsanak sportolási lehetőséget mindenkinek, helyi szintű szabadidősport-események megvalósításával, illetve kedvezményes vagy éppen ingyenes sportlétesítmény-használattal (Fitt, Egészséges Nemzetért Tárt Kapus Program). A 2018-as költségvetés a szabadidősportra 522 millió forintot biztosít, a 2010-es támogatási összeg több mint dupláját. Támogatják a 2020-as olimpiáig tartó Olimpiai Ötpróba Programot is, melynek keretében országszerte több mint ötven szabadidős programon, hat sportágban próbálhatják ki magukat a sportolni vágyók.

A 2017-es vizes világbajnokság 


Rangos sportesemények. A 2010 után megvalósult infrastrukturális fejlesztések lehetővé tették, hogy hazánk házigazdája lehessen akár a legrangosabb sport világ­eseményeknek is. A magyar rendezésű, nemzetközi sportesemények hozzájárulnak a sportágak hazai népszerűségének növekedéséhez, a sportszakmai eredmények javulásához, a sportdiplomáciai fejlődéshez, ráadásul élénkítik a belföldi és nemzetközi turizmust is. 2017-ben Magyarország 113 nemzetközi utánpótlás és felnőtt sport­eseménynek adott otthont. 2010 óta közel 400 versenyt (61 világbajnokság, 64 Euró­pa-bajnokság, 110 világkupa és 137 egyéb sportverseny) rendeztek itthon, és 2018-ban is több mint 110 nemzetközi sport­esemény várható. 2019-ben Budapest lesz Európa Sportfővárosa, mely lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk a nagyvilágnak sporthagyományainkat, sportszervezési képességeinket és ötleteinket. 2017-ben Magyarország rendezhette meg a világ egyik legkiemelkedőbb sportrendezvényét, a 17. FINA Világbajnokságot. A legtöbb verseny telt házas lelátókat és szép magyar sikereket hozott. A helyszíneken közel félmillió néző drukkolt a versenyzőknek, egyötödük külföldről érkezett Magyarországra, így a hazai turizmus is sokat profitált a rendezvényből. A világbajnokságot több mint 4 milliárd ember követte a televízió-képernyők előtt. Dr. Julio C. Maglione, a FINA elnöke a záróünnepségen a „valaha volt legjobban szervezett FINA-világbajnokságnak” nevezte a nyári eseményt. A világbajnokság sikere miatt hazánk a közelmúltban több vizes világesemény rendezési jogát is elnyerte.


Fejlődő parasport. Az elmúlt években elvégzett munka eredményeként egyre több sportágban mutathatják meg tehetségüket a hazai parasportolók is. A Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, a Magyar Speciális Olimpia Szövetség, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége, a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabad­idősport Szövetsége és a Magyar Paralimpiai Bizottság versenyein mára közel 20 ezer fogyatékos sportoló több mint 100 sportágban mérheti össze tudását. A paralimpikonok felkészülését egyre növekvő mértékben segíti a kormány, ami parasportolóink sikerességéhez is nagymértékben hozzájárul. A paralimpiai részvételt 2012-ben 70, 2016-ban viszont már 140 millió forinttal támogatták. Ötpárti egyetértéssel a Magyar Országgyűlés 2017 decemberében a magyar parasport napjáról és a magyar siketsport napjáról is döntött.