Az egész országot megbénították
Harminc éve, 1990. október 25-én kezdődött az új, demokratikus berendezkedésű Magyarország első nagyobb válsága, az ország életét napokra megbénító taxisblokád. Az aznap váratlanul bejelentett, másnaptól életbe lépő 65 százalékos benzináremelés ellen tiltakozó taxisok és magánfuvarozók megbénították Budapest forgalmát, majd a közúti közlekedést az ország nagy részében. A köztudatba taxisblokád néven bevonult eseménysorozat október 28-án az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormány közötti kompromisszumos megállapodással ért véget. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:Az áremelésről az első híradás október 19-én a Népszava című napilapban jelent meg Árulás: jön az 56-62 forintos benzin címmel, az október 24-ei Magyar Hírlap október 29-ére tette a drágulás időpontját. Ugyancsak október 24-én az MTI közleménye arról tudósított, hogy a kormány ülésének napirendjén nem szerepel a téma, másnap mégis bejelentették az üzemanyagár 65 százalékos emelését. (Ez azt jelentette, hogy az benzin literenkénti átlagára 36 forintról 59-re nőtt.) A kormány szerint a lépésre a szovjet olajszállítások csökkenése, valamint a Kuvait iraki lerohanása után kialakult, később háborúba torkolló nemzetközi válság miatt volt szükség.
A felháborodott taxisok október 25-én délután a budapesti Hősök terén, majd az Országház előtti Kossuth téren gyülekeztek, de Siklós Csaba közlekedési miniszter nem volt hajlandó átvenni petíciójukat. Ezután a taxisok, akik CB-, illetve URH-rádióhálózatukon folyamatosan kapcsolatot tartottak egymással, lezárták Budapest összes hídját, megbénítva a város közlekedését. Éjféltől országossá szélesedett a blokád, amelyhez csatlakoztak a magán- és teherfuvarozók is.
Október 26-án az ország főútjain és a nagyobb városokban szinte lehetetlen volt a közlekedés, a határokon állt a forgalom. A Ferihegyi repülőteret a fővárosból nem lehetett megközelíteni, Budapest belső területein egyedül a metró közlekedett. A tüntetők csak a mentőket és az egyéb megkülönböztető jelzést viselő, valamint az élelmiszert szállító gépkocsikat engedték át.
László Balázs kormányszóvivő október 26-án reggel törvénytelennek nevezte a taxisok akcióját, mert azt a gyülekezési törvény előírásai szerint 72 órával korábban be kellett volna jelenteni. A kormányt váratlanul érte a tiltakozás, amelynek időpontjában a tizenegy miniszterből négy külföldön tartózkodott, Antall József miniszterelnök pedig kórházban feküdt. Az őt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter a rádió és a televízió által közvetített beszédben bejelentette, hogy a kormány minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet, és bejelentette, hogy három válságstábot állítottak fel. Göncz Árpád köztársasági elnök este a televízióban beszélve a benzináremelés felfüggesztését javasolta a kormánynak, és ennek függvényében kérte a taxisokat a blokád abbahagyására.
Október 27-én a magyar közutak teljes blokádjára ébredt az ország. A taxisok, fuvarozók – a hozzájuk csatlakozó polgári résztvevőkkel egyetemben – megbénították az egész ország közlekedését. Mintegy 600 helyen állítottak útzárt, ez összesen – a fővárossal együtt – 105 helységet érintett. Budapesten – a Lánchíd kivételével – az összes Duna-hidat lezárták, 25 főbb csomópontot eltorlaszoltak.
A fuvarozók és a kormány közötti tárgyalások egész nap tartottak, és estére közös nyilatkozat közzétételében állapodtak meg. Ebben a kormány kinyilvánította, hogy az Érdekegyeztető Tanács október 28-án megtartandó ülése elé olyan megoldást terjeszt, amelynek révén meghatározott feltételek között elképzelhető literenként 10 forintos kedvezmény. A megegyezés feltételéül a blokád megszüntetését szabták. A kormány és a fuvarozók közötti előzetes megállapodás alapján éjfélkor Szabó Győző országos rendőrfőkapitány sajtóközleményben szólította fel a tüntetőket a torlaszok lebontására.
Október 28-án, vasárnap a reggeli óráktól valamelyest enyhült a blokád. Délben a Munkaügyi Minisztériumban megkezdődött az Érdekegyeztető Tanács ülése, amelyet a fuvarozók kérésére a televízió élő adásban közvetített. A kormány részéről Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter és Rabár Ferenc pénzügyminiszter vezette a tárgyalást, a munkavállalók küldöttségét Forgács Pál, a Szakszervezeti Kerekasztal és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (FSZDL) elnöke, valamint Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkaadókét pedig Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke vezette. Az ülésen Orbán István, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke elnökölt.
Az estére megszületett megállapodás szerint október 29-én 24 órától 12 forinttal csökkentik a megemelt benzinárakat, az új árak az árliberalizálással összefüggő törvények hatályba lépésig érvényesek. A kormány képviselői tanulságként fogalmazták meg, hogy hasonló esetekben időben konzultálni kell az Érdekegyeztető Tanács tárgyalófeleivel. A megegyezés hírére néhány óra alatt az egész országban teljesen megszűnt a blokád, helyreállt a közlekedés.
A megállapodás aláírása után Antall József miniszterelnök kórházi betegszobájában nyilatkozatot adott a televíziónak. Az úgynevezett „pizsamás interjúban” az országban kialakult helyzetet, a válságot megoldó kompromisszumot elemezve elismerte a kormány felelősségét, amiért a benzináremelés bejelentését előkészítő munkában hibákat követtek el. Szerinte a megállapodás létrejötte után előállt helyzetben nincsenek vesztesek és győztesek, és ígéretet tett arra, hogy a „polgári elégedetlenségi mozgalomban” résztvevőkkel szemben a kormány nem kezd eljárást.