Hirdetés

Novák Katalin az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ által szervezett Aktív Magyarország Korszaknyitó Konferencián hangsúlyozta: szükség van rá, hogy érezzük, aktivitással sokat tudunk tenni magunkért és a környezetünkért.

„Ha nem ítéljük magunkat tétlenségre, az a legtöbb, amit tehetünk az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése érdekében, és csökkentjük a gyermekeinkre háruló terheket, jó eséllyel nagyszülőként, idősebb korban nem szorulunk ápolásra” – közölte.

A miniszter szavai szerint „ha felkerekedünk, megismerhetjük a hazánkat, megtanulhatunk vágyakozni az után, ami a miénk, vagyis Magyarország iránt, és megtanulhatjuk, hogy milyen gazdag országban élünk a természeti kincseket és az azok felfedezését segítő emberek tekintetében.

Olyan tájakat látni Magyarországon, amiket irigyelnénk külföldön – jelentette ki.

Novák Katalin megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány idején sokan nem tudtak utazni, kényszerűségből fedezték fel szűkebb és tágabb környezetüket, amely olyan felismerésekre késztette őket, amikre nem is számítottak.

A miniszter óriási ajándéknak nevezte, hogy Magyarországon is lehet síelni, és hamarosan sokan élvezhetik az előzetesen felszerelt hegyi utak, a via ferrata nyújtotta kikapcsolódási formát is.

Korábban írtuk

Novák Katalin arra biztatta a magyar családokat, tűzzék ki célként a Kéktúra teljesítését néhány év alatt, amihez ”nem kell nagyon más, csak egy jó túracipő„.

Az aktív életmód és a pénz viszonyáról azt mondta, hogy nagyon sokat lehet spórolni, mert az aktív életmódhoz tartozó tevékenységek jelentős része minimális összegbe kerül.

A miniszter kitért arra: a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs döntésének is köszönhetően 14 kezdeményezés kap több mint 550 millió forintos támogatást. A pénzből 2022 tavaszán és nyarán Aktív Magyarország családi hétvégéket, budapesti aktív életmódot bemutató fesztivált, dunai vizitúra-fesztivált tartanak, de lesznek egynapos kirándulások hátrányos helyzetű gyerekeknek, családbarát biciklitúrák, és hazai hegyek felfedezésére induló kerékpártúrák is.

Nyitottsípálya-rendezvényt tartanak 10 ezer óvodásnak és iskolásnak, emellett lesz országos műjégpályaprogram, hogy télen minél több helyen korcsolyázhassanak gyerekek és szüleik – mondta.

Novák Katalin hangoztatta: az Aktív Magyarország programot akkor tudják sikeresen megvalósítani, ha a családokat biztatják aktivitásra, ha megértetik a gyerekekkel, hogy ők is mozgásra tudják ösztönözni szüleiket, nagyszüleiket.

A célunk a következő ciklusban az, hogy segítsük a magyarországi gyermek- és ifjúsági táborok teljeskörű felújítását – jegyezte meg.

Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta, a cél az, hogy a következő hét évben még aktívabb legyen a magyar lakosság.

A kormánynak azért éri meg erre a területre költeni, mert ha valaki 2,5 órát mozog egy héten, annak várhatóan 4,2 évvel nő az egészségben eltöltött várható élettartama – mutatott rá.

Hozzátette, ha az Aktív Magyarország programban 100 ezer embert rá tudnának venni heti 2,5 óra mozgásra, plusz 420 ezer, egymillió embernél 4,2 millió egészségben eltöltött évet adnának Magyarországnak.

Révész Máriusz szólt arról, hogy a kormánybiztosság ötéves fennállása óta Európában Magyarországon volt a legnagyobb fejlődés az aktív életmód, az aktív turizmus területén, erre a célra még soha nem állt rendelkezésre annyi pénz, mint az elmúlt években.

Példaként hozta fel, hogy Magyarországon 2010 óta 1850 kilométer kerékpárút épült, a kivitelezés az elmúlt években felgyorsult, idén eddig 250 kilométer bicikliút, köztük több hiánypótló szakasz készült el.

A kormánybiztos kiemelte, hogy egymilliárd forintot biztosítottak elektromos kerékpárok vásárlására munkába járáshoz, a MÁV és a Volán révén bővültek a kerékpárosbarát szolgáltatások, a közlekedési balesetek csökkentéséért elindult a Mentsünk meg 600 életet!, továbbá javaslatokat tettek a közlekedési rendszabályok módosítására.

Száz turista- és zarándokházat modernizáltak a Téry Ödön programban, 150 vízitúrás megállóhelyet újítottak fel, 20 hajóval elindult a nyaralóhajózás, a sípályák fejlesztéseinek köszönhetően idővel akár 4-5 olyan sípálya lehet, ahol hóágyúval 80-100 napig is lehet síelni – emlékeztetett.

Révész Máriusz rámutatott, hogy a kormánybiztosság kellett ahhoz, hogy megépüljön a Bükki Csillagda, a Bölömbika-kilátó a Tisza-tónál vagy elkészüljenek, illetve készüljenek a Hortobágyi Madárszínház, a csaj-tavi hajtánypálya, s egyebek mellett a kiskörei raftingpálya tervei.

A kormánybiztos a tervekről szólva elmondta, kiírták az Aktív települések program 2022-es pályázatait, szeretnék, ha minden városban lenne göripark, futókör és bringapark, továbbá minden gyermeknek 30 kilométeres körzetben elérhetővé váljon egy sítanpályára és egy műjégpálya.

Fejlesztenék a víziturisztikai útvonalakat, s 2025-re szeretnék felújítani az összes magyarországi kisvasutat – fűzte hozzá Révész Máriusz.

Baráth Gergely, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ ügyvezetője azt mondta: a korszaknyitás az aktív turizmusban a természet megismerésének igényén, az ország megismerésére gyalog, kerékpáron vagy kenun indulók szabadságélményén, valamint a társadalmi, természeti és anyagi fenntarthatóságon alapul.

Hiszem, hogy az eddig erre a területre szánt forrásokat a kormány támogatásával sikerül megtöbbszörözni a jövőben – fogalmazott.