Hirdetés

Lánczi Tamás a beszélgetést a kedd este történtekkel indította: Kelet-Lengyelországban a lengyel–ukrán határtól körülbelül hat-hét kilométerre egy azonosítatlan rakéta csapódott be.

Fodor Gábor elmondta: aggodalmakat keltett benne, amikor tudomást szerzett a hírről, mivel egy NATO-tagországról van szó, azonban az érkező hírek folyamatosan megnyugtatták, és számára is biztossá vált, hogy a háborút ez nem fogja eszkalálni.

Horváth József arról beszélt, hogy továbbra is az Egyesült Államok „osztja a lapokat” a konfliktust illetően, erre is jó példa a Lengyelországban történt incidens. Úgy gondolja, hogy a higgadtságot az segítette, hogy az USA a fejlemények 12 óráján belül a legpontosabb híreket közölte. Ebből szerinte leszűrhető, hogy Amerika sem szeretné a konfliktus eszkalációját. Mint mondta, közel voltunk a NATO 5-ös cikkelyének életbe lépéséhez, mivel ha Lengyelország úgy ítéli meg, hogy támadás érte az oroszok részéről, akkor kérhette volna az 5. cikkely működésbe lépését. Szerencsére a 4. cikkelynél megálltunk – mondta.

Mráz Ágoston Sámuel szerint jól látható, hogy valószínűtlen, hogy egy orosz rakéta csapódott be, mivel egy NATO-gép követni tudta annak útját. A szakértő szerint jól példázza a helyzetet, hogy mennyire fontos a stratégiai nyugalom, és jó hírnek tartja, hogy ez minden országnál megvolt. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok elnöke annak ellenére, hogy sokat tett a háború eszkalációjáért, bejelentkezett és elmondta, hogy a jelek arra utalnak, hogy egy ukrán rakétáról van szó. Ezt azért is tartja fontos fordulatnak a szakértő, mert ha Amerika úgy gondolta volna, hogy Oroszországgal fegyveres konfliktust kell vállalni, máshogy alakult volna a helyzet.

Hortay Olivér a keddi történések sokaságában inkább a Barátság kőolajvezeték leállását említette meg a beszélgetésben, ugyanis rakétatalálat érte az olajszivattyú elektromos ellátását biztosító transzformátort. Akut probléma nincs – jelentette ki –, mivel Magyarország 90 napnyi nyersolajtartalékokkal és két hónapra elegendő üzemanyag-tartalékkal rendelkezik. Mint mondta, nem olyan nagy erőfeszítés megjavítani egy transzformátorállomást, mint egy olajvezetéket, emellett kifejtette, hogy az ukránoknak is érdekük a vezeték működése, mivel tranzitdíjat kapnak az átfolyó olajért.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatnak, a teljes adást pedig a fenti videóban nézhetik meg.

Korábban írtuk