Az egyetemi falu – Piliscsabáért civil színekben
Magyarországon minden szép és sikeres faluban a nagyvállalkozók, befektetők úgy gondolják, hogy területbevonással, lakóparkok építésével nagyon gyorsan sok pénzre lehet szert tenni. Piliscsaba ebbe egyszer már belebukott – véli Gorka Sebestyén, aki a Változást Piliscsabán támogatásával indul a polgármesteri székért.
– Jobboldali elkötelezettséggel, ám deklaráltan függetlenként indul az önkormányzati választásokon. Nem kereste pártok támogatását? – A Változást Piliscsabán Kör egy polgári, teljesen független kezdeményezés, melynek én vagyok a polgármesterjelöltje. Akik ide tartoznak, mind függetlenek, pártokon kívül állóként indulnak. Úgy vélem, pártszínekben nem érdemes jelöltet indítani a helyhatósági választásokon. – Milyen esélyekkel indulnak? – Egyre erősebb a támogatottságunk. Pozitív jel, hogy a hatezer fős faluból nehézségek nélkül több mint 400 kopogtatócédulát tudtam beszedni. De Piliscsabának látni kell az elmúlt 16 éves fejlődését. Környezetileg gyönyörű szép helyen, hegységek közelében, rengeteg természetvédelmi területtel körbevéve fekszik. Ezenkívül azzal, hogy ide telepítették a Pázmány Péter Egyetem bölcsészettudományi karát, Piliscsaba lett az ország egyetlen olyan falva, ahol egyetem is található. Nagyon közel van Budapesthez, egy ekkora településhez képest ez az egyetlen, amely három vasútállomással rendelkezik. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Magyarországon minden szép és sikeres faluban a nagyvállalkozók, befektetők úgy gondolják, hogy területbevonással, lakóparkok építésével nagyon gyorsan sok pénzre lehet szert tenni. Piliscsaba ebbe egyszer már belebukott. Néhány évvel ezelőtt elkészült egy Magdolnavölgyi nevű lakópark. Lehet, hogy ez piaci és gazdasági fejlődést eredményez, de nem látják be azt, hogy egy településnek van egy természetes lakossága. Ehhez igazodik a település intézményi rendszere, a területbevonásokkal pedig lassan várossá lesz. Az egész kezdeményezésünknek három nagyon egyszerű alapelve van, Piliscsabát csak pártérdekektől függetlenül lehet képviselni, mindig csak az egész falunak az érdekeit szabad szem előtt tartani, nem szabad a nagyvállalkozói érdekeket kiszolgálni. – Ezek szerint a Változást Piliscsabán Körnek nem az a célja, hogy Piliscsaba várossá váljon. – Semmiképpen nem! A Magdolnavölgyi Nagyvállalkozói Szövetség 2006 és Kasza Péter próbálkozik azzal, hogy épp ezeket a zöld területeket, a nagy parkokat próbálja bevonni a faluba, hogy azt csináljon vele, amit akar. De mindig az egész falut kell nézni, azokat az embereket, akik ott élnek. Ez a képviselő-testület, a polgármester, egyetemesen az egész helyi vezetés érdeke, nem a pártok vagy önző érdekcsoportok érdekeit kell szem előtt tartani. Visszatérve az esélyeinkre, a falu lakói gyökeresen jobboldali elkötelezettségűek, több cikluson keresztül az MSZP nem is állított polgármesterjelöltet. De a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon több jobboldali-polgári jelölt indult a polgármesteri székért, ezért szétaprózódtak a hagyományosan jobboldali lakók szavazatai. Nagy meglepetésre befutott az amúgy esélytelen MSZP-s jelölt, és ő lett a polgármester. Jelenleg egy jelölt van, aki az MSZP hallgatólagos támogatását élvezi, a tavaly csalásért és okirat-hamisításért elítélt Kasza Péter, volt polgármester, egyébként MDF-alapítótag. A jobboldalon ketten maradtunk rajtam kívül a Fidesz is indít jelöltet. – A falu Esztergom és Budapest között helyezkedik el. Melyik várossal tudnak jobban együttműködni, illetve melyik városhoz fognak a továbbiakban közeledni? – Ez egy nehéz kérdés, de meg merem kockáztatni az is-is választ. Esztergom rengeteg olyan lehetőséget tud nekünk nyújtani, amit Budapest nem tud megtenni. Ezek leginkább rekreációs, kulturális lehetőségek, ezek azok a dolgok, amik mindenképpen közelebb hoznak minket Esztergomhoz. De nagyon fontos azt megjegyezni, hogy nagy hátrány a helyi lakosság számára, hogy Piliscsabán vállalkozásfejlesztés vagy munkalehetőség nem nagyon van. Az önkormányzat vezetősége az elmúlt négy évben sorozatosan gátolta a helyi vállalkozókat a fejlesztésben. Akiknek a faluban volt cége vagy boltja, nagyon sok mindenre lett volna szüksége, hogy munkahelyet biztosíthasson. A faluvezetés ennek ellenére leállította a fejlesztési folyamatokat. Ezért is van, hogy a lakosok a környező városokban keresik a kenyerüket, tehát már csak a munkakapcsolat miatt is fontos a szerves kötődés Budapesthez. Gerhát Petra