Navracsics Tibor azt mondta: Veszprém történelmi szerepéből, földrajzi fekvéséből, karakteréből adódóan sokkal többre hivatott, mint amilyen szerepet eddig betöltött. A térség természeti adottságait nézve legalább annyira szép, kulturális és történelmi hagyományai alapján pedig legalább annyira izgalmas, mint más felkapottabb turisztikai régiók Nyugat-Európában, ahová tömegesen járnak kikapcsolódni Magyarországról is – tette hozzá.

Hirdetés

A tárcavezető az újrapozícionálás egyik stratégiai elemeként beszélt arról, hogy a térség vezető szerepére hivatott Veszprém legalább ugyanannyira bakonyi mint balatoni, és arról is, hogy a Balaton környékére nemcsak üdülőhelyként kell tekinteni, hanem egy olyan helyként kell kezelni, ahol emberek a hétköznapi életüket élik.

Az EKF-programban cél volt a közösségek megerősítése, valamint az, hogy az európai kultúrában a speciálisan magyar, míg a magyar kultúrában az európai vonatkozásokat mutassák meg – idézte fel.

Megjegyezte: törekedtek arra is, hogy az infrastrukturális beruházásoknak sokkal kisebb szerepük legyen, mint több más kulturális fővárosi projektben, és az épületek megújítására koncentráljanak inkább. Az egyik legfontosabb szempont pedig a fenntarthatóság volt – emelte ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Korábban írtuk

Navracsics Tibor hangsúlyozta: az EKF-program 116 település összefogásával a társfinanszírozási rendszernek köszönhetően úgy jött létre, hogy nem voltak „potyautasai”, mindenki anyagilag is hozzájárult a sikerhez.

A térség jövőjéről szólva a tárcavezető a kreatív régióvá válásról beszélt, amely egy olyan terület, ahol a gazdaságszerkezetben a kreatív ipar domináns vagy jelentős szerepet játszik.

A kreatív régió kialakításának kihívásai közt említette az infrastrukturális összeköttetések nehézségeit, és jelezte: a Balaton körbevonatozhatóságának például elképesztő turisztikai vonzereje lenne.

Mint mondta, a Zirc, Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred tengely már most is gyakorlatilag egy térségként működik, és egy bővebb körben, nagyjából Tapolcáig hagyományosan erős Veszprém vonzereje. Ajka, Sümeg, Keszthely vagy a Balaton déli partja már lazábban kötődik, ezen a regionális összetartás erősítésével lehetne javítani – vázolta.

Navracsics Tibor szerint a legfontosabb az, hogy a települések vezetői a jövőben is hajlandóak legyenek együttműködni, valamint a képviselő-testületek, civil szervezetek és a polgárok is lássanak fantáziát az együttműködésben, és ezért mindenki vállaljon áldozatokat.

A Ragyogj tovább, Veszprém-Balaton! Európa kulturális-kreatív régiója: egy évad tanulságai, egy régió jövője című nemzetközi konferenciát Veszprémben az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központban szerdán és csütörtökön magyar és külföldi szakemberek részvételével, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és kulturális kísérőprogramokkal rendezték meg.