Az élcsapat megérkezett

– Minek nevezi azt, amit az Antifa követett el Budapesten?

– Az az állampolgárok előtt is nyilvánvaló, hogy az Antifa gazdagréti támadása súlyosan közösségellenes, erőszakos és félelemkeltő cselekmény volt. A magyar büntetőjog a közterületen a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást, amely másokban megbotránkozást vagy riadalmat kelt, alapvetően a garázdaság körében szabályozza két évig terjedő szabadságvesztéssel. A csoportosan elkövetett, köznyugalmat súlyosan megzavaró vagy fegyveres, illetve felfegyverkezve történő elkövetés súlyosabban minősül, annak a büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. Fontos azonban kiemelni, hogy a garázdaság szubszidiárius jellegű bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy a szabály csak akkor alkalmazható, ha a cselekmény nem valósít meg ennél súlyosabb bűncselekményt. Mert amennyiben a tettesek szándéka például a helyi lakosság megfélemlítésére is irányult, úgy akár a jóval súlyosabban büntetendő terrorcselekmény is megállapítható.

– Az egész Antifa-bevetés megtervezett, konspiratív módon előkészített és felfegyverkezve, csoportosan elkövetett támadások összessége volt. Változtat-e mindez a történtek jogi megítélésén?

– A felsoroltak mindenképpen súlyosbító körülményként értékelendők. A garázdaság csak akkor valósulhat meg, ha az elkövetési magatartás nem meríti ki a Btk.-ban meghatározott súlyosabb bűncselekményt. Jelenleg a sajtóban eddig nyilvánosságra került részletek alapján biztosra vehető, hogy a tettesek legalább a testi sértés minősített esetét, azaz súlyos testi sértést követtek el. A magyar büntetőtörvény szerint súlyos testi sértést valósít meg az, aki a cselekményével nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott, márpedig az egyik sértett nyílt fejsérülése egyértelműen ennek minősül. És igen, az elkövetők büntetésének kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelendő az is, hogy csoportosan, felfegyverkezve és gondosan megtervezve, előre kitervelten vitték véghez a tettüket.

– Mi az ilyen bűncselekmények büntetési tétele?

– Mint mondtam, testi sértésért akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Rögzíteni kell azonban, hogy a nyomozóhatóság, a bíróság és a szakértők megállapításai akár ennél súlyosabb büntetési tételt is vonhatnak maguk után. Ilyen például, ha a tettes a cselekményét aljas indokból követte el, illetve ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz a sértettnek. Ekkor a cselekmény súlyos testi sértésnek minősül, és a büntetés akár öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Amennyiben pedig megáll a terrorcselekmény vádja, úgy annak a büntetési alaptétele tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés. De ha a már említett minősítő körülmények közül valósnak bizonyul például a bűnszervezetben elkövetett cselekmény is, akkor az ítélet elérheti a 25 évet is.

– Terrorszervezetnek tekinthető-e az Antifa?

– Az Egyesült Államokban 2020-ban kibontakozó erőszakos tüntetéseken kifejtett cselekményei miatt az akkori elnök, Donald Trump terrorszervezetnek minősítette az Antifát a nagy nyilvánosság előtt. És az Amerika akkori legfőbb ügyészi pozícióját betöltő William Barr egy hivatalos közleményében szintén belföldi terrorizmusnak minősítette az antifa zavargások során kifejtett tevékenységét. A hatályos magyar jogszabályok értelmében többek között az valósít meg terrorcselekményt, aki abból a célból, hogy a lakosságot megfélemlítse vagy más állam, jelen esetben Magyarország alkotmányos rendjét megzavarja, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el. A testi sértés a fent említett erőszakos magatartások egyik taxatíve rögzített elkövetési módja, ezért ha a nyomozás és egyéb kapcsolódó eljárások ezt állapítják meg, alappal feltételezhető, hogy a tettesek terrorcselekményt követtek el. A Btk. az idevonatkozó értelmező rendelkezéseiben úgy fogalmaz, hogy ha a tettesek a fenti cselekmény megvalósítását három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, olyan összehangoltan működő csoportban követik el, amelynek célja terrorcselekmény végrehajtása, úgy kimerítik a törvény terroristacsoportra vonatkozó definícióját. Az eljárások végén tehát nem zárható ki annak a megállapítása sem, hogy az elkövetők terroristacsoport tagjaiként támadtak védtelen emberekre Budapesten.

– Jogi értelemben megteheti-e azt Magyarország, hogy saját törvényei tükrében, a nemzetközi megítéléstől függetlenül terrorszervezetnek nyilvánítja az Antifát?

– A magyar kormány az ország területén elkövetett bűncselekmények kapcsán lefolytatott nyomozások és bírósági ítéletek alapján az Európai Tanácshoz fordulhat, hogy vegye fel az Antifa mozgalmat a terrorszervezetek uniós jegyzékére. Ez a lista kötelezővé teszi a tagállamok számára a szervezettel szemben való fellépést. Egy tagállam persze aligha képes hasonló joghatással bíró lépésre saját hatáskörében.

– Mi lesz az Antifa hazai csoportjainak és szimpatizáns szervezeteinek a sorsa?

– A magyar Btk. ismeri a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, illetve a terrorizmus finanszírozásának büntetőjogi tényállását is. Feljelentés elmulasztása esetén három, míg a terrorcselekmény feltételeinek biztosításában való közreműködésért, azaz a terrorizmus finanszírozásáért alapesetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Akik pedig részt vettek a cselekményben, azokra ugyanúgy vonatkoznak a fentebb ismertetett szabályok, ahogyan a külföldi állampolgárságú elkövetőkre is. Ami a szervezetet, illetve a mozgalmat illeti, Magyarországon jelenleg négy Antifa-csoport van nyilvántartásba véve. Ha a nyomozás során kiderül, hogy bármelyikük részt vett a budapesti bűncselekményben, úgy a szervezet feloszlatható és törölhető.

– Milyen nagy hírű csoportokkal rokonítható az Antifa?

– A szakértők azt állítják, hogy az Antifa-mozgalomhoz hasonlóan korábban az Iszlám Állam vagy az Al-Kaida nevű radikális iszlám terrorszervezetek is franchise-szerkezetben, azaz hálózatot alkotó, kvázi vállalkozási formában tevékenykedtek. Ez a tény azonban nem mentesítette őket attól, hogy terrorszervezetté minősítsék őket.

– Miért nem üldözik Nyugaton az Antifát? Még nem hallottunk súlyos ítéletekről, amelyek Antifa-tagokat sújtottak volna.

– Nyugaton baloldali körökben nincs olyan rossz megítélése az Antifának, mint akár hazánkban. A szélsőbaloldali erők az Antifa „munkásságát” szükségesnek tartják, sőt sokszor a jól kiépített civil és jogvédő szervezetek képviselik az Antifa-tagokat a nyilvánosság, ha kell, a törvény előtt is. A baloldal nemzetközi szereplői a marxizmus forradalmi harcát szükségesnek tartják, de ezek a forradalmi eszközök mára átalakultak. Leninnél a szorosan szervezett párt volt az „élcsapat”, amely a forradalmi ideológiát testesítette meg, napjainkban azonban az élcsapat szerepét már az Antifa és a hozzájuk hasonló szervezetek vették át.

– Az Antifa tagjai a német kormányzati elitbe törekednek. Igaz-e, hogy több német vezető politikus, például Türingia belügyminisztere is szimpatizál az Antifával?

– Németországban is nagy hullámokat vert a németekkel tarkított Antifa-csoport budapesti akciója. A jobboldali AfD egyik politikusa azt írta a Twitteren, hogy „letartóztattak három német baloldali szélsőségest. Magyarország nem Türingia, ahol az SPD-s Maier antifa belügyminiszter vezetése alatt semmitől sem kell tartaniuk az erőszakos baloldali bűnözőknek.” Nem tisztem ugyan a német baloldali politikusok kapcsolatrendszerének minősítése, de elgondolkodtató, hogy a baloldali vezetésű tartományokban az Antifa valahogy mindig kicsúszott a hatóságok kezei közül. Georg Maier egyébként nemrégiben be akarta vonni a jobboldali politikusok fegyvertartási engedélyét, a szélsőbaloldal terrorista cselekményeiről viszont hallgat. Így talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a türingiai politikus valóban szimpatizálhat az Antifával.

– Ha elindul az eljárás a hazánkban lefogott antifa támadók ellen, akkor hogy alakulnak majd a kiadatási és egyéb procedúrák?

– Mivel jelenleg a magyar joghatóság viszi az ügyet, az állam megtagadhatja az érintett személyek kiadatását. A vizsgálat előrehaladtával viszont a kiadatásról szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt kell figyelembe vennie az államnak. A törvény kimondja, hogy a „Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható”. Itt fontos kiemelni, hogy a szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor adható ki valaki, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja. Azaz ha lezárult a teljes bírósági eljárás, és az elítéltek büntetésüket töltik.

– Világos, hogy az Antifa azért jött Magyarországra, mert az elkényelmesedett rózsadombi gyerekek félnek és puhányok. Talán az Antifára van szükség egy tervezett budapesti Majdanhoz. Véletlen-e, hogy épp akkor érkezett ide a csoport, amikor egy másik obskurus szervezet, az USAID képviselője is a magyar fővárosba látogatott?

– A USAID és az Antifa vonatkozásában mindenképpen érdemes figyelembe venni az időzítést. A Magyarországon tevékenykedő baloldali erők az elmúlt években összeroppantak, a nemzetközi politikai elit baloldali képviselői pedig a megmentésükre sietnek. Finanszírozzák a kampányaikat, médiahálózatot építenek ki számukra, és most már a külföldi országok helytartói is bele akarnak szólni a magyarok közügyeibe. A baloldal gyengélkedését egy pillanatig sem szabad félvállról vennünk, hiszen hosszú ideig csak erkölcsi és etikai normákat hágtak át, most viszont már a nyílt erőszaktól és a bűncselekményektől sem riadnak vissza. Amit évekig csak sejteni véltünk, nyilvánvaló lett; megérkezett Magyarországra a globalista baloldal élcsapata, hogy kikezdje hazánk biztonságát.