Az eljárások rövidülése a cél
Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán az Országgyűlésben az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról. A tárcavezető bejelentette, 2020-tól három ütemben emelkedhet a bírák és az ügyészek illetménye.
Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a jövőben a munkaügyi pereket a törvényszékek, a közigazgatási pereket pedig a nyolc, közigazgatási kollégiummal működő törvényszék fogja elbírálni – közölte az igazságügyi miniszter.
Varga Judit – aki miniszterként először mondott expozét a parlamentben – felidézte, hogy tavaly novemberben került a Ház elé az önálló közigazgatási bíróságokról szóló törvény, amelynek célja a jogállamiság erősítése lett volna. Ezen bíróságoknak történelmi hagyománya van Magyarországon – idézte fel.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány elállt az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésétől azt mondta, a kormánynak fontosabb az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalom. A problémák között említette, hogy a viták miatt a bírák és igazságügyi alkalmazottak egy nagyon bizonytalan helyzetben találták magukat.
Közölte, nem hagyhatják, hogy a bírósági szervezettel kapcsolatos bizonytalanság és az ellenzék közigazgatási bíráskodással kapcsolatos, az elfogadott normaszöveggel köszönőviszonyban sem lévő állításokat felsoroló kampánya az igazságszolgáltatás működését veszélyeztesse.
Varga Judit ismertetése szerint fenntartják az egységes bírósági szervezetet, sőt megerősítik annak egységességét.
Hozzátette: a közigazgatási pereket lefolytató törvényszékek székhelye megegyezik a regionális illetékességgel működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyével.
Megjegyezte, a törvényjavaslat az igazgatási modellt nem érinti, a bírák kiválasztása pedig a bírák jogállásáról szóló törvényben meghatározott pályázati rendben egységesen fog történni, nem lesznek speciális szabályok sem a közigazgatási bírák kiválasztására.
Közölte, javaslat jelentős mértékben egyszerűsíti a bírósági szervezetet: a jövőben járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria ítélkezik.
A változások között említette azt is, hogy a járási hivatali döntésekkel szemben a fellebbezés helyett közvetlen bírói utat biztosítnak.
Vitányi István (Fidesz) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és a bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb idő teljen el.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépése óta változatlanul elenyésző a legtöbb területen a fellebbezéssel támadott hatósági döntések aránya, de a másodfokú eljárásban született határozatok 20-25 százalékában közigazgatási pert indítanak – mondta. Ezért indokolt a járási, kerületi hivatali eljárások jogorvoslatakor egyfokú eljárást bevezetni – tette hozzá.
Az egységes joggyakorlat is követelmény a bíróságoknak, ezt a Kúria döntéseinek kötelező ereje hívatott biztosítani – magyarázta. Közölte, a bíróságok kötelesek a bíróságok jogértelmezését követni, az ehhez kapcsolódó új jogeszköz, a jogegységi panasz.
A kormánypárti politikus elmondta azt is, a javaslat tartalmaz rendelkezéseket a törvénykezési hellyel, illetve az adatok zárt kezelésével kapcsolatban is.
A fellebbezés megszűnése mellett az eljárás hatékonyságát növelő, a közigazgatási pereket megelőző, perelhárító megoldást is tartalmaz az előterjesztés: az alperes közigazgatási szervnek az iratokat a felügyeleti szervén keresztül kell a bírósághoz eljuttatni – ismertette. A felügyeleti szervnek ilyenkor lehetősége van a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslására – magyarázta, hozzátéve, így gyorsabban zárulhatnak le az ügyek.
Hozzátette: a javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni. Indoklással lehetőség lesz eltérni a jogértelmezéstől a bírónak, és az eltérést is lehet vitatni a feleknek rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközökkel, valamint ha már nem áll rendelkezésére több jogorvoslati eszköz, jogegységi panasszal – fejtette ki.
Elmondta, a jogegységi panasz esetén a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnak el, kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára.
A miniszter véleménye szerint az ítéletekben megjelenő jogértelmezéssel szemben is elvárás a stabilitás, vagyis hogy ne fordulhasson elő, hogy azonos tényállás mellett, azonos szabályozási környezetben egymással ellentétes jogértelmezésen alapuló ítéletek születhessenek meg. Jogállamban ilyen nem fordulhat elő – hangoztatta.
Varga Judit bejelentette, kezdeményezi, hogy az igazságügyi bizottság nyújtson be módosító indítványt a bírák és az ügyészek fizetésemelése érdekében.
A bérrendezésnél alapelvként szabták meg, hogy a bírák és az ügyészek illetménye a különböző fizetési fokozatokban, bírósági szinteken megegyezzenek egymással – mondta. Hozzátette: figyelembe veszik a bírák és ügyészek rendkívüli felelősségét, a hivatásban eltöltött évek számát, valamint az ez idő alatt megszerzett szakmai tapasztalatot.
Elmondta, 2020-tól három ütemben emelkedne az illetmény; 2020-ban a bíráké átlagosan 32 százalékkal, az ügyészeké 21 százalékkal, így jövőre már azonos a két igazságszolgáltatási hivatásrend illetménye. Ezt követően pedig az illetményalap emelésével, a bírák és ügyészek bére azonos mértékben 2021-ban 12 százalékkal, 2022-ben pedig 13 százalékkal növekszik – ismertette.
Jelezte, egyeztettek az érintettekkel, az Országos Bírósági Hivatallal, a Legfőbb Ügyészséggel, a bírák szervezeteivel.
