Az ellátásbiztonság miatt szükséges a magyar-román együttműködés
Románia a jövőben nemcsak tranzitútvonalként, hanem származási országként is szóba jöhet a magyar földgázellátást illetően, Magyarország érdekelt abban, hogy mielőbb döntés szülessen a fekete-tengeri mezők kitermeléséről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar földgázellátás biztosításához az elkövetkező időszakban jó együttműködésre lesz szükség a két ország között, ami szerencsére jelenleg is adott.
Kifejtette, egyrészt az azerbajdzsáni források bevonásához tranzitországként szükség lesz Romániára. A tervezett évi kétmilliárd köbméternyi földgáz importjához az alap adott, ugyanis a magyar-román összeköttetés kapacitását 2,5 milliárd köbméteresre bővítették – mutatott rá.
Másrészt Bukarest döntést hozott a jövőbeli fekete-tengeri kitermelési helyszínek összekötéséről az elosztóközpontjukkal, onnan pedig már van vezeték hazánk irányába – tette hozzá.
„A jövőben Románia számunkra nemcsak tranzitországként jön szóba a földgázszállítás tekintetében, hanem forrásországként is. Tehát mi érdekeltek vagyunk abban, hogy minél előbb megszülessen a döntés Romániában arról, hogy a Fekete-tengerről kitermelik a földgázt, és az el tudjon jutni majd Magyarországra” – jelentette ki.
Szijjártó Péter ezután kitért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati szerepvállalására, ami számos területen hozzájárult a magyar-román együttműködés fejlesztéséhez. Örömét fejezte, hogy a román vezetés képviselői „kifejezetten pozitívan, megbecsüléssel” beszélnek a pártról és politikusairól.
„Mi az itt élő magyar nemzeti közösségre erőforrásként, hídként tekintünk, amely Magyarország és Románia együttműködésének fejlesztésében folyamatosan segítségünkre van” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Romániában a sport, a környezetvédelem és az európai uniós fejlesztések terén jelentős előrelépések történtek, amiben a magyar miniszterek komoly szerepet játszottak.
A miniszter kiemelt stratégiai érdeknek nevezte a kétoldalú együttműködés folyamatos fejlesztését, rámutatva, hogy a két szomszédos országot az egymilliós romániai magyar kisebbség mellett mára az energiabiztonsági és gazdasági kapcsolatok is szorosan összekötik.
Aláhúzta: tavaly, 12 milliárd euróval, hatalmas rekordot döntött a kereskedelmi forgalom, és mára Románia lett Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca, ezért is fontos a szállítási útvonalak folyamatos kiépülése és fejlesztése.
„A mostani nemzetközi geopolitikai feszültségek és válságok közepette a két ország sorsa összekötődik az energiabiztonság és a gazdasági együttműködés terén is” – fogalmazott.
Üdvözölte a megállapodást a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolat 2030-ig történő átadásáról. Emlékeztetett, hogy 2015 előtt nem volt autópálya-összeköttetés a két ország között, ezért még akkor megegyeztek, hogy ötévente építenek egyet.
Elmondta, az sikerült 2015-ben és 2020-ban, valamint előkészítés alatt van a 2025-ös siker is. Most pedig arról is megállapodás született, hogy a Budapest-Békéscsaba gyorsforgalmi utat elviszik a határig, így az Nagyszalontától délre becsatlakozhat a romániai gyorsforgalmi úthálózatába – tudatta.
Bejelentette, hogy megállapodtak a magyar-szerb-román hármashatárnál lévő magyar-szerb átkelőhely oly módon történő átalakításáról, hogy az hármas átkelési lehetőséget teremtsen Kübekházánál.
