Az ellenzék egy része ma sem hazudolta meg magát

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásáról ITT olvashat bővebben.

Párbeszéd: intézkedések kellenek a munkájukat elveszítők érdekében

Szabó Tímea (Párbeszéd) karcsúnak nevezve a miniszterelnöki tájékoztatót és a munkájukat elveszítők érdekében szorgalmazott intézkedéseket: az álláskeresési járadék időtartamát emeljék háromról kilenc hónapra, ugyancsak emeljék meg a 22 800 forintos jövedelempótló támogatást, valamint a közmunkabért. A gyermeküket egyedül nevelő szülők érdekében javasolta a családi pótlék emelését. Függesszék fel a hiteltörlesztéseket a következő néhány hónapra, a járvány idejére – kezdeményezte. Arra szólította fel a kormányt, hogy tegyen valamit, mert sokan nem tartják be az önkéntes karantént.

Kifogásolta a közelmúltban történt több mint 18 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítást, mert abból mindössze kétmilliárd forint jutott az egészségügyre.

Szabó Tímea azt is kezdeményezte, hogy az Országgyűlés költözzön át a felsőházi terembe, mert ott négyszáz szék van és így egy szék kihagyásával ülhetnének a képviselők.

Bírálta Kovács Zoltánt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárát, mert szerinte arrogánsan szólalt meg a operatív törzs vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján.

MSZP: a kormányfőé az összes felelősség a járvány kezelése miatt   

Tóth Bertalan (MSZP) a magyar emberek egészségének megőrzését nevezte elsődlegesnek, ezért az MSZP támogatni fogja a kormány azon intézkedéseit, amelyek ezt a célt szolgálják. Elmondta, az elmúlt tíz évben kormányzati centralizáció volt az egészségügyben, az oktatásban, a rendvédelem, az önkormányzatok területén, ezért a járvány kezelésében minden döntést a kormány hozhat meg, így minden felelősség a miniszterelnöké.

Közölte, az MSZP ötpontos védelmi csomagot terjeszt az Országgyűlés elé a többi között bérgarancialap létrehozását kezdeményezve. Javasolta a családi pótlék megemelését is, illetve azt, hogy tiltsák meg a multinacionális vállalatoknak dolgozóik elbocsátását. Ne csak a hitelfizetést, hanem a végrehajtásokat is függessze fel a kormány, a nyugdíjprémium kifizetését pedig hozzák előre – mondta.

A Magyar Orvosi Kamara javaslatára szorgalmazta, hogy végezzenek több tesztet és növeljék a védőfelszerelések számát.

A szocialista politikus is szóvá tette Kovács Zoltán vasárnapi szereplését, „feketeöves arroganciamesternek” nevezte az államtitkárt.

Jobbik: az ország immunrendszer vizsgázik és nem állunk jól

Jakab Péter (Jobbik) szerint az ország immunrendszere vizsgázik és nem állunk jól, mert a kormány az elmúlt tíz évben ahelyett, hogy rendbe tette volna az egészségügyet, az oktatást vagy a béreket, lényegében csak propagandával foglalkozott.

A jobbikos politikus is kifogásolta a költségvetési átcsoportosításokat, a kevés koronavírustesztet, a kormányfő moldáviai útját. 30 milliárd forinttal támogatta meg a kormány az ottaniakat, miközben a koronavírus elleni küzdelemre 8 milliárd forintot szán – tette hozzá.

Jakab Péter Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének visszahívását követelte, mert szerinte nem alkalmas feladata ellátására.

Javaslataik között említette, a védőfelszerelések biztosítását az egészségügyben, valamint a vírus okozta negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében egy munkahelyvédelmi alap létrehozását. Hiteltörlesztési és számlafizetési moratóriumot is kezdeményezett, illetve hatósági ár bevezetését javasolta például a maszkokra és a kézfertőtlenítőkre.

Az ellenzéki képviselő szerint három plusz egy lábra kell állítani az anyagi tehervállalást: a költségeket viselni kell az államnak, a multinacionális vállalatoknak és a kormány jóvoltából meggazdagodott oligarcháknak. A plusz egy lábnak az EU-t nevezte.

DK: a kormány túl lassan és túl gyengén reagált

Arató Gergely (DK) szerint az együttes fellépéssel lehet sikeres a koronavírus elleni fellépés. Úgy látta, a járvány első szakaszában a kormány nem bizonyította alkalmasságát, nem volt képes arra, hogy megakadályozza a vírus elterjedését az országban. Túl lassan és túl gyengén reagált – tette hozzá.

Szerinte négy fő feladat van jelenleg: a társadalmi érintkezések leszűkítése. Ebben jelentenek előrelépést a miniszterelnök által bejelentett intézkedések, de félő, hogy ez is kevés lesz – hangoztatta. Elmondta, minél korábban és minél szélesebb körben kezdik el a tesztelést, az annál hatékonyabb, erre példa Dél-Korea esete.

Gondoskodni kell az ez egészségügyben dolgozók védelméről – javasolta.

A DK-s képviselő szerint a kormánynak segítenie kell a munkából kiesetteknek. A munkavállalókat táppénzzel vagy egyéb módon kell segítenie, de támogatnia kell adókedvezménnyel a munkaadókat is a távmunka, a részmunka biztosítása érdekében – közölte.

LMP: nincs olyan szigorú intézkedés, amelyet most ne lenne érdemes meghozni

Keresztes László Lóránt (LMP) elmondta: nincs olyan szigorú intézkedés, amelyet most ne lenne érdemes meghozni, tanulni kell a nyugati országtól, mert van némi előnyünk, ezért tanulni kell abból, ott hogyan bontakozik ki a vírus.

A képviselő köszönetet mondott mindenkinek, aki a magyarok egészségének megőrzéséért dolgozik.

Közölte: ezt a krízishelyzetet valóban széles nemzeti együttműködéssel lehet sikeresen kezelni, ebben a kormánynak kiemelt felelőssége van, mert ő rendelkezik minden eszközzel, hogy megszervezze, tervezze és irányítsa a munkát. Az ellenzéknek pedig kötelessége, hogy konstruktívan részt vegyen ebben – tette hozzá.

Úgy vélte, kiemelkedő szerepe van az együttműködés kialakításában a kormánynak, és ennek fontos eleme a kommunikáció. Azt kérte, állítsák le a politikai irányítású propagandát, a közszolgálati tájékoztatás valóban közszolgálati tájékoztatás legyen, ne engedjenek olyat sajtótájékoztatóra, akik politikát akarnak csinálni a helyzetből.

Keresztes László Lóránt üdvözölte a most bejelentett intézkedéseket és az oktatási intézmények bezárását. Ugyanakkor azt sürgette, hogy adjanak azonnali béremelést az egészségügyi és a szociális dolgozóknak, hozzanak létre idősellátó szolgálatot, hosszabbítsák meg az álláskeresési támogatást, vezessenek be távolléti díjat azoknak, akik a gyermekeket otthon felügyelik, továbbá adjanak gyorssegélyt a kis- és közepes vállalkozásoknak.

A KDNP üdvözli az intézkedéseket 

Harrach Péter (KDNP) kijelentette: pártja üdvözli járvány miatt hozott intézkedéseket.

Kifejtette: megcsillant a közös politikai felelősség érzete a felszólalásokban, de a pártpolitikai szempontok is megjelentek, pedig ennek ebben a helyzetben nincs helye, ahogyan a provokációnak sem.

Közölte: a kereszténydemokrata hozzáállás két pilléren nyugszik, egyrészt a felesleges kockázatok kerülésén, másrészt a „ne féljetek” gondolatán, amelyet II. János Pál pápa is sokat említett a rendszerváltás idején. Most is bátorságra van szüksége az orvosoknak és a képviselőknek is, veszélyhelyzet van a betegek mellett és bizonyos szempontból a parlamentben is, azon emberek miatt, akikhez a képviselők eljutnak – vélte.

Hangsúlyozta: a képviselőknek fontos döntéseket kell hozniuk, a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a költségvetések kérdésében.

Harrach Péter az iskolabezárásról elmondta: igaz, hogy a szakmai vélemények eltérnek a fertőzésveszélyről, és lehetett volna indoka, hogy tartson még a tanítás, de a gyermek elsőszámú nevelője a szülő, aki megbízást ad az iskolának, hogy oktassa, nevelje a gyermekét. Ha a szülői társadalom azt kéri, hogy ez most ne történjen meg, távoktatásra van szükség, ez alkalmat ad arra, hogy a tanév befejeződjön – mutatott rá.

Fidesz: a politikai erők összefogására is szükség van

Kocsis Máté (Fidesz) kiemelte: a politikai erők összefogására is szükség van, közös felelősségük, hogy a kormány intézkedéseit valamennyi magyarral betartassák.

A képviselő is köszönetet mondott az egészségügyben és a rendvédelemben dolgozóknak, valamint az operatív törzsnek és a kormánynak az intézkedésekért.

Közölte: „a neheze még csak most jön”, de a most felsorolt intézkedések segítenek, hogy a Magyarországot érő károkat minimalizálják.

Úgy fogalmazott, valóban egy a rendszerváltozás óta nem látott állapotban van az ország, soha nem látott kihívással állnak szembe, ami az Országgyűléstől is soha nem látott magatartást kíván meg.

A képviselő megjegyezte: a hétpárti értekezleteken konstruktív volt a légkör.

Elmondta: ugyanakkor rossz látni, hogy a személyesedések még mindig nem maradnak el, holott nincs itt ennek a helye, „sunyiságra sincs most mód”, egymás politikai alapú hergelése sem megengedett.

Kocsis Máté kijelentette: egy közös célnak van most itt az ideje, a magyar állampolgárok egészségének megóvásának.

Orbán Viktor viszonválaszában eligazította a hepciáskodó képviselőket

Orbán Viktor viszonválaszában jelezte, hogy hétfőtől az egészségügyi felsőoktatásban hallgatók is egészségügyi dolgozónak minősülnek, így nem hagyhatják el az országot és bármikor behívhatók munkára.

A miniszterelnök elmondta, hogy a lépést már a rendőrök esetében is megtették, a tisztjelöltek most szolgálatba léptek, amit hétfőn az egészségügyre is kiterjesztettek.

A miniszterelnök kijelentette azt is: a védőfelszereléseket is elsősorban az egészségügyi dolgozóknak biztosítják, miután Kínában a betegeket ápolók 4 százaléka, míg Olaszországban 10 százalékuk fertőződött meg.

Hangsúlyozta azt is: a védekezéshez szükséges minden költségvetési forrás azonnal rendelkezésre áll. Felülről nyitott kasszát hoztak létre, így nem kell folyamatosan átcsoportosítani a szükséges összegeket – közölte.

Orbán Viktor csalódásának adott hangot, amiért még mindig vannak, akik nem értik a helyzetet és nem képesek a pártpolitikai szempontok fölé emelkedni. Szamárságnak minősítette a felvetést, ami szerint a kormány felelőssége lenne, hogy nem akadályozta meg a vírus betörését az országba.

A munkaadóktól és alkalmazottaiktól is személyes erőfeszítést kért a miniszterelnök a munkahelyek megőrzésében, hangsúlyozva, „nem lesz rendkívüli helyzet számunkra”, ha megugrik az állástalanok aránya, ami most három százalék, azaz a tíz évvel ezelőtti negyede.

Orbán Viktor szerint pont az ellenkező irányba kell elindulni ahhoz képest, amit az ellenzékiek javasolnak, „a mi elképzelésünk szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik az embereket munkában maradni”, tehát az állásban tartás, nem a kieső jövedelem pótlása a cél, noha ez utóbbira később szükség lehet.

Hangsúlyozta: ha a munkaadók helyett az állam fizetné ki a kimaradt bért, az végül megszorításokhoz vezetne; „nem megszorítások lesznek; növekedéstámogatás lesz” – fogalmazott.

Leszögezte: az iskolák azért nem zártak be, hogy elkülönített, kis csoportos rendszerben befogadják azokat a gyerekeket, akiknek a szülei nem tudnak otthon maradni velük.

A miniszterelnök szerint nem baj, inkább szerencse, hogy az egészségügy és az oktatás ma centralizáltan működik Magyarországon, mert könnyebb így megbirkózni a válsággal, mint decentralizáltan.

Furcsa formája a szétverésnek, ha minden évben 770 milliárd forinttal többet költünk az egészségügyre, mint a megelőző időszakban – jelentette ki az egészségügy állapotával kapcsolatos ellenzéki kritikákra reagálva.

Ami a Magyar Orvosi Kamarát illet: a javaslataikat ismerjük, befogadjuk, és amit abból meg tudunk valósítani, meg is valósítjuk – jelentette ki a kormányfő.

A koronavírus-szűrések számának emelését elvetve azt közölte: „a szűrés fizikailag nem lehetséges”, mert az antitestek megjelenése előtt csak 50-70 százalékos a vizsgálatok biztonsága.

Nehéz idők jönnek, sokkal nehezebbek, mint amik eddig voltak, nincs sok tudásunk, de ami van, az inkább riasztó – jelentette ki Orbán Viktor, példaként hozva, hogy Ausztriában nyolc nap alatt emelkedett harmincról ötszázra az estek száma.

A fertőzés terjedésének gyorsuló üteme miatt „most jön a neheze, most jön az igazit terhelés, most kell majd helytállni” – tette hozzá. Megjegyezte, ha ilyen válságban az emberek idegesek, akár bizonytalanok is,  az ország vezetőinek higgadtságra, nyugalomra és határozottságra van szüksége