Az ellenzék vad terveire reagált az Alkotmánybíróság elnöke

Az egyes pártok által megfogalmazott „és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek” az Ab elnöke szerint a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok – áll a közleményben.

Sulyok Tamás nyílt levelében – amelyet a hatalmi ágak képviselőihez, Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér László házelnökhöz címzett – úgy fogalmazott: „az alkotmánybíróságok a jogrendszer zavartalan működésének biztosítékaiként őrködnek afelett, hogy a hatalmi ágak aktusai megfeleljenek az alkotmányok előírásainak. A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája”.

Az Alkotmánybíróság mindegyik hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol – jelezte – , „de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani”.

Sulyok Tamás levelében felidézte, hogy a 15 tagú testület tagjait az országgyűlési képviselők kétharmada választja meg 12 évre, és közülük ugyancsak kétharmados többséggel választja meg az Ab elnökét, akinek megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alaptörvény azt is kimondja – folytatta -, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

„Az Alkotmánybíróság elnökeként (…) közvetlenül felelős vagyok az Alkotmánybíróság mint a jogállam egyik – a rendszerváltoztatás óta megkérdőjelezhetetlen – alapintézményének zartalan működéséért” – fogalmazott.

Sulyok Tamás azokról az elképzelésekről, amelyek kormányváltás esetén „az intézmény működésének megzavarására, ad absurdum az Alkotmánybíróság testületének feloszlatására irányulnak”, azt írta: „az ilyen megnyilvánulások a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek, egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok”.

Az alkotmány, az alkotmányos rend és az Ab egymást feltételező triász – hangsúlyozta. Amíg a testület funkcióinak és hatásköreinek az alaptörvény a forrása, addig az alaptörvény és a belőle fakadó alkotmányos rend védelmének az Ab a fő letéteményese – mutatott rá az elnök. Hozzátette: az Alaptörvény, az alkotmányos rend és az Alkotmánybíróság olyan koherens rendszert alkotnak, amelyben bármelyik elem sérelme a demokratikus jogállamot alapjaiban rendíti meg. Úgy fogalmazott: emiatt az Alaptörvény „bármely elemének alaptörvény-ellenes megváltoztatása olyan előre nem látható, bizonytalan helyzetet eredményez, amely a demokratikus jogállam – és ezáltal a magyar alkotmányos rend – végét jelenti”.

Arról is írt, hogy az alkotmánybíráskodás modellje „két érinthetetlen alappilléren” nyugszik: az intézmények határozatai mindenkire nézve kötelezőek, valamint a testület tagjai elmozdíthatatlanok.

„Az Országgyűlés által kétharmados többséggel megválasztott alkotmánybírákkal, illetve az Alkotmánybíróság testületével szemben az elmúlt hónapokban kibontakozni látszó politikai támadás a rendszerváltoztatás óta példa nélküli” – írta Sulyok Tamás. Hozzátette, az alkotmánybírák mandátumuk lejárta előtti elmozdíthatatlanságát eddig soha egyetlen politikai szereplő sem kérdőjelezte meg.

Az alkotmánybírák elmozdíthatatlanságát és a zavartalan működést a jogállamiság, illetve a demokratikus hatalomgyakorlás zálogának nevezte levelében az Ab-elnök. Hozzáfűzte: egyes pártok támogatásával olyan, jogászokból álló testület jött létre, amelynek célja az Alaptörvény által teremtett „alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepció kidolgozása”, ami „a magyar alkotmányos berendezkedés, a jogfolytonosság és a jogállamiság ellen intézett példátlanul súlyos támadásként értékelhető”.

„A rendszerváltás óta fennálló alkotmányos rend szerint Magyarországon a demokratikus hatalomgyakorlás keretei adottak, és csak ezen alkotmányos keretek között, a jogfolytonosság megtartásával lehetséges a politikai és kormányzati irányvonal megváltoztatása, tiszteletben tartva azokat a közjogi tisztségeket, amelyek célja az alkotmányos berendezkedés stabilitásának és a hatalomgyakorlás demokratikus kereteinek biztosítása” – emelte ki.

Sulyok Tamás az államfő, a miniszterelnök és a házelnök közreműködését kérte abban, hogy az Alkotmánybíróság zavartalan működéséért felelős hatalmi ágak megfelelő és hatékony intézkedésekkel, garanciákkal hosszú távon biztosítsák a demokratikus jogállam alappillérének, az Ab-nak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.