Az elmúlt évtizedek legjelentősebb kutatási előrelépése valósult meg

Hankó Balázs kifejtette, a kormány hatéves, teljesítményalapú, 523 milliárd forintos finanszírozási szerződést és egy 2050-ig szóló stratégiai keretmegállapodást kötött a Magyar Kutatási Hálózattal. Ilyen kiszámíthatóságra és rugalmasságra soha nem volt példa a magyar kutatási életben – közölte.

A miniszter hangsúlyozta, a finanszírozási források fele teljesítményalapú, a többi közt a bejegyzett szabadalmak számához, az innovációs bevételekhez, a kutatási eredményeket hasznosító cégek létrehozásához kötődik. Mint mondta, a kutatási-innovációs bevételek növekedése a magyar gazdaság erősödését szolgálja.

A HUN-REN éves finanszírozása 41 milliárd forintról 90 milliárd forintra nő. Idén 18 milliárd forintos bérfejlesztés történt, így az átlagos alapbérek meghaladják a bruttó 850 ezer forintot, vagyis nem igaz, hogy 350 ezer forint körül keresnek a kutatók – közölte a miniszter, abszurdnak nevezve, hogy a tudományos teljesítmény felmutatni nem tudó „Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) nevű Tisza-sziget” szólítja fel lemondásra a HUN-REN vezetését.

A minisztérium 13 milliárd forintról 40 milliárdra emelte a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program támogatását, a HU-rizont-programban pedig a magyar egyetemek 53 kutatást vezetnek a világ élvonalában lévő egyetemekkel közösen dolgozva 20 milliárd forintból – tudatta a tárcavezető.

Hankó Balázs leszögezte, az innováció lényege a mindennapi élet megkönnyítése. Ezekben a hónapokban írtak ki összesen 120 milliárd forint kutatási és 340 milliárd forint innovációs támogatást. Nemzetközi minta alapján pedig összekapcsolták a kutatási programokat a doktori képzésekkel: ezáltal évente legalább 400 új doktori álláshely jön létre, minimum 650 ezer forintos bruttó fizetéssel.

A politikus úgy fogalmazott, „vannak, akik el akarják hazudni a magyar felsőoktatás eredményeit, de az tagadhatatlan, hogy a világ legjobb öt százalékában 12 magyar egyetemünk szerepel”. A Semmelweis Egyetem a 272. helyen áll a világ legjobb egy százalékában, a legjobb két százalékban pedig megtalálható a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az ELTE. Fontos lépésnek nevezte a Budapesti Műszaki Egyetem – az intézmény szenátusának javaslatára – történt átalakítását. Sikerként értékelte azt is, hogy 107 ezren jelentkeztek a magyar egyetemekre, 77 ezer állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg és minden második fiatalt vidéki egyetemre vettek fel, a Pannónia-program segítségével pedig 11 355-en jutottak el a világ vezető egyetemeire.

A tárcavezető elmondta, a hazai szakképzés Európa élvonalában van, idén szeptemberben a magyar diákok összesítésben az EU-s országok közül harmadikok lettek a szakképzők Európa-bajnokságán. Nagyjából 400 milliárd forinttal fejlesztették a szakképzést, amelyhez jött egy 70 milliárdos uniós támogatás. Ebből 21,6 milliárdot az ágazati tudásközpontokra fordítottak, összekapcsolva az ipart, az egyetemeket és a szakképzőintézményeket. Az oktatók bérét két és félszeresére emelték 2020 óta, amire még jön tíz százalék január elsejétől, így az átlagbér messze meg fogja haladni a 880 ezer forintot – számolt be Hankó Balázs.

A kormány ifjúságpolitikájáról szólva kiemelte, több mint 300 ezer 25 év alatti fiatal idén is szja-mentes, „az idei év szenzációjának” ugyanakkor az Otthon Start Programot nevezte, ami főleg a fiataloknak szól, hiszen az igénylők átlagos életkora 34 év. Már 15 ezer otthon start igényt biztosítottak, fejenként átlagosan 34 millió forint értékben – tette hozzá.

Hankó Balázs úgy fogalmazott Magyarországon olyan „családi adóforradalom zajlik, amilyenre sehol másutt nincs példa”. Félmillió édesanya lesz adómentes, egymillió családot érint a dupla családi adókedvezmény, 2029-re pedig egymillió édesanya lesz élete végéig szja-mentes – mondta.

A miniszter szerint trendforduló következik a demográfiában: a házasságkötések száma egy hónapja 16, most négy százalékkal nőtt, és emelkedés látszik a 12 hetes ultrahangvizsgálatok számában is, ami a születésszám javulását vetíti előre. Azt azonban tudni kell, hogy a született gyermekek száma nem tud nőni, ami a „Tisza-pártivá lett Bokros Lajos” csomagjának a bűne, hogy 322 ezerrel kevesebb szülőképes korú édesanya van – közölte, leszögezve ugyanakkor, a 2010-ben indított családpolitika dicsérete, hogy 200 ezerrel több gyerek született ahhoz képest, mint ha a korábbi termékenységi szint maradt volna.

A politikus kifejtette, minden kulturális támogatásnak Kárpát-medencei dimenziója van. Megemelték 37 színház és 11 klasszikus zenei intézet finanszírozását, de elindult az új Erkel Színház működése, január elsején pedig életbe lép a 15 százalékos kulturális béremelés. „Azt a magyar kultúrát finanszírozzuk – duplán, mint ahogyan azt az EU-államok átlagosan teszik GDP-arányosan -, amely a nemzeti és népi hagyományokon, illetve a keresztény kultúrán alapszik” – mondta.