Az elmúlt időszak hazai űrtevékenységéről tartottak konferenciát Budapesten

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos köszöntőjében összefoglalta az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit. Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2018-ban helyezte a terület felügyeletét a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.

A miniszteri biztos, aki egyben az Európai Űrügynökség (ESA) magyar delegációjának vezetője is, az elmúlt négy év egyik legfontosabb sarokkövének nevezte, hogy a kormány tavaly elfogadta Magyarország űrstratégiáját. Mint fogalmazott, azáltal, hogy a terület önálló stratégiával rendelkezik, deklarálták, hogy kulcsfontossággal bír a 21. századi gazdaságban, tudományban és biztonságpolitikában. Legfőbb feladatuknak nevezte, hogy az egész gazdaságban megtalálják és feltárják a növekedést ösztönző lehetőségeket, tovább erősítsék a nemzetközi kapcsolatrendszert.

A multilaterális nemzetközi kapcsolatokat tekintve az ESA-t, a NATO-t, az ENSZ-t és az EU-t nevezte a legfontosabb partnereknek. Kitért arra is, hogy magyar kezdeményezésre létrejött a V4 országok űrkutatási együttműködése, illetve hasonló kezdeményezés indult el a türk tanács országai között is.

A terület zászlóshajójának nevezte a HUNOR (Hungarian to Orbit) programot, valamint kiemelte a CarpathiaSat együttműködést, amellyel Magyarország műholdas képességeit szeretnék erősíteni a jövőben. Ehhez a földi képességek erősítésére is szükség van, ebben nyújt szakmai segítséget az NMHH.

Az űriparról szólva megjegyezte egyebek mellett, hogy minden évben megjelenik a Hazai űrkörkép című kiadvány, amelynek célja, hogy betekintést nyújtson a hazai űrszektor sokszínű tevékenységébe. Emellett létrejött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában a védelemipari és űrtechnológiai kollégium is. Szólt arról is, hogy a Magyar Űripari Klaszter (HUNSPACE), a magyar űripari vállalatok érdekvédelmi szervezete továbbra is fontos szereplője maradt a vállalati szektornak.

A miniszteri biztos igazi sikertörténetnek nevezte az UniSpace programot, amelyben 17 magyar egyetem állt össze egy konzorciumban, hogy segítse az űrszektor utánpótlását egy három féléves szakirányú továbbképzés keretében.

„Az űrtevékenység alapja a kommunikáció, enélkül elképzelhetetlen bármilyen űrben keringő eszközzel való kapcsolattartás, vagy bármilyen űrtevékenység” – emelte ki köszöntőjében Vári Péter, az eseménynek otthont adó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese. Kitért arra, hogy az elmúlt évtizedekben a gyors technológiai fejlődés eredményeként a műholdas szolgáltatások beépültek a mindennapi életünkbe, azonban ahhoz, hogy ezek a szolgálatások jól működjenek, a frekvencia és a pályapozíció kérdése is központi jelentőségű. Ezeknek a szabályozása külön kiemelt területként jelenik meg az NMHH-ban – tette hozzá.

Mérföldkőnek nevezte, hogy az NMHH székházában rendezték meg a MANT rendezvényét. Mint mondta, a társasággal való együttműködésük nem újkeletű, közös céljuk az ismeretterjesztés mellett a hazai űrtevékenység fejlesztése.

Kovács Kálmán, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke röviden beszámolt az egyesület elmúlt egyéves tevékenységéről. Elmondta, hogy a sikeresen lezárt projektek mellett, mint amilyen a Magyarország és a világűr című album kiadása vagy a második Irány az űr! verseny volt, idén újból személyes jelenléttel tarthatták meg az Űrtábort.

A MANT immár hagyományosan a nemzetközi világűrhéthez kapcsolódóan, október első felében tartja meg az Űrkutatás Napját, az egynapos rendezvény az egyik legrangosabb hagyományos hazai űrkutatási szakmai fórum és ismeretterjesztő esemény, amelynek fő támogatója idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt. A eseményen az űrkutatás területén dolgozó szakemberek mutatták be az elmúlt év űrkutatással, űrtevékenységgel kapcsolatos fontosabb eseményeit.