Az elnök asszony első éve

Megválasztása előtt főleg ellenzéki körökből sokan kifogásolták, hogy Novák Katalin személyében ismét pártpolitikus kerül az államfői székbe, aki majd nem tud megfelelni az Alaptörvény szellemiségének, aminek értelmében a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét. Beiktatási beszédében ugyanakkor jelezte, bár államfőként sem kívánja saját elveit és értékeit megtagadni, éppen ezek felvállalásával szeretne széles társadalmi rétegeket megszólítani, mert úgy véli, csak így tudja hitelesen megjeleníteni a nemzeti egységet.

Család és béke

„A szuverenitás bölcsője a család. A nemzet egysége is a családban kezdődik” – írta közösségi oldalán hivatalba lépésének másnapján. Az egykori családokért felelős tárca nélküli miniszter rögtön az elején világossá tette, államfői tevékenységének középpontjában is a családi értékek védelme fog állni. Küldetésének érzi a családközpontú magyar modell népszerűsítését, mindenhol képviseli, hogy Magyarország szerepe úttörő a gyermeket nevelő családok megerősítésében, a vágyott gyermekek megszületésének elősegítésében. Államfői találkozóin rendre hangsúlyozza, Nyugat-Európa demográfiai válsággal küzd, Magyarország viszont egyik első számú feladatának tekinti, hogy csökkentse a hazai népességfogyást. Tavaly ősszel megalapította a Családbarát Elnökök Hálózatát. Márciusban New Yorkban, az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának éves ülésén arra hívta fel a figyelmet, „soha nem látott erők dolgoznak azon, hogy a családokat szétszakítsák”, és eltántorítsák a fiatalokat a gyermekvállalástól. Kitért rá, hogy az apa, anya és gyermekek alkotta család támadások kereszttüzébe került, és kijelentette, „meg fogjuk védeni gyermekeinket, kultúránkat és a hagyományainkat”.

A család értékének védelme mellett hivatali idejének első évét békepárti álláspontja határozta meg. Beiktatási beszédében világosan közölte, hogy elítéli „a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását”, és azt is kijelentette, hogy „Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta”. Első hivatalos útján, Lengyelországban is arról beszélt, amit később diplomáciai üzenetének középpontjába helyezett: a háború eszkalációja a lehető legrosszabb forgatókönyv, és mindenki a hosszú távú, stabil békében érdekelt. Tavaly szeptemberben a béke nemzetközi napján az ENSZ New York-i közgyűlésén kijelentette, az ENSZ feladata, hogy a béke helyreállításán dolgozzon, hiszen annak érdekében jött létre.

Novemberben Emmanuel Macron francia elnök meghívására egy párizsi békefórumon tíz pontban foglalta össze a béke ellen ható tényezőket, mint például hogy annál nehezebb megteremteni, minél régebb óta tart a viszály. Kijevi látogatásán is arra szólította fel a feleket, hogy minél előbb üljenek tárgyalóasztalhoz.

A családot és a békét fókuszba helyező értékrenddel a magyarok túlnyomó többsége pártpolitikától függetlenül azonosulni tud, vagyis állásfoglalásaival Novák Katalin nemzeti konszenzust teremt.

Magas elégedettség

Egy év alatt számos diplomáciai teljesítmény fűződik nevéhez. A már említett kijevi találkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a háború kitörése óta a legmagasabb szintű kommunikáció volt Ukrajna és Magyarország között. Bukarestben Klaus Iohannis román elnökkel való megbeszélésének az adott jelentőséget, hogy román és magyar államfő utoljára 2010-ben ült le tárgyalni. Ellátogatott Irakba és Bahreinbe is, ahol korábban magyar államfő még nem járt. Irakban és nemrég Koszovóban a Magyar Honvédség főparancsnokaként meglátogatta az ott szolgálatot teljesítő magyar katonákat. Rendkívüli eseménynek számított, hogy Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta a magyar köztársasági elnököt, akivel negyvenöt perces, négyszemközti beszélgetést folytatott tolmács nélkül. Az audiencián hivatalos meghívólevelet adott át a pápának, aki aztán háromnapos látogatásával eleget is tett a meghívásnak.

A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a magyarok 55 százaléka tudja, hogy Novák Katalin a magyar köztársasági elnök, és közülük 62 százalék elégedett eddigi munkájával, ami meghaladja a kormánypártok népszerűségét. A Nézőpont Intézet szerint ennek hátterében az áll, hogy tevékenysége összhangban van az elvárásokkal; Novák Katalin egy év alatt Magyarország első számú nagykövetévé lépett elő. A magyarok 76 százaléka úgy véli, a köztársasági elnök elsődleges feladata, hogy Magyarországot nemzetközi szinten képviselje. Ebben nagyjából azonos a kormánypártiak és az ellenzékiek véleménye (81, illetve 72 százalék), így ez az elvárás átível a pártpolitikai törésvonalak fölött. Míg tavaly novemberben a megkérdezettek 57 százaléka gondolta úgy, hogy Novák Katalin jól látja el e feladatát, mostanra 65 százalék elégedett a köztársasági elnök nemzetközi működésével. Az elemzés szerint Novák Katalin a jobboldali táboron túlmutató gesztusokat is gyakorolt, ami szintén növelte népszerűségét oldaltól függetlenül. Miközben megőrizte saját, kereszténységen nyugvó értékrendjét, tavaly novemberben fogadta a Háttér Társaság nevű LMBTQI civil szervezet képviselőit a Sándor-palotában, és a radikális jobboldalnak is tett gesztust, amikor kegyelmet adott Budaházy Györgynek.

Nagy Attila Tibor politikai elemző a Demokratának elmondta, a korábbi magyar köztársasági elnökök is pártpolitikusok közül kerültek ki, ebből adódóan nem is tudták teljes mértékben kifejezni a nemzet egységét.

– Ha Novák Katalin ezt a célt tűzte ki maga elé, akkor nyilatkozataiban távol kellene magát tartania a Fidesz ideológiájától, és sokkal több törvényt kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek, illetve megküldenie az Alkotmánybírósághoz, mint például legutóbb a választási törvény módosítását, amely igencsak aggályos alaptörvényi szempontból. Novák Katalin kijelölt feladata azonban nem az, hogy a nemzet egységét képviselje, hanem az, hogy megtartsa és erősítse az Orbán-rendszer legitimitását, illetve javítsa külpolitikájával az Orbán-kormány külföldi reputációját.

Az elemző úgy látja, Novák Katalin az első évben nagy hibát nem követett el, viszont szerinte nem kellett volna a férjét öt hét kiképzés után alezredessé kinevezni, hiszen a köztársasági elnök egyben a hadsereg főparancsnoka is. A politikai elemző sikeres kommunikációs húzásnak tartja, hogy Novák Katalin odament a Sándor-palota előtt tüntetőkhöz beszélgetni, valamint azt is, hogy vidéki, falun élő emberekhez látogat.

– Félig-meddig sikerült felülemelkednie a pártpolitikán, de ne felejtsük el, hogy a kormánypártok támogatottságának köszönhetően végzi államfői tevékenységét. Nem azért szavaztak neki bizalmat, hogy pártpolitikailag semleges egyen, hanem azért, hogy nőiességét is használva új támogatókat tudjon megnyerni a polgári irányvonalnak.

A Nézőpont Intézet fent idézett elemzése viszont úgy véli, a köztársasági elnök az elmúlt egy évben sikeresen emelkedett felül nemcsak az értékrendi, de a pártvitákon is. Az októberi pedagógussztrájk idején közölte például kritikus véleményét, és mielőbbi megnyugtató megoldást szorgalmazott a tanárok anyagi biztonsága érdekében. Nem helyezkedett szembe sem a kormányoldallal, sem pedig a tüntetőkkel, ugyanakkor kifejezte egyetértését a mindkét oldal által fontosnak tartott bérrendezés kérdésében. Szintén túlmutat a pártpolitikai dimenzión az, ahogyan az Alaptörvény tizenegyedik módosítása kapcsán hangot adott ellenvéleményének, mivel az alkotmánymódosításnak nem látta kényszerítő indokát. Döntését úgy kommentálta, hogy az Alaptörvény „értékmérő szerepét akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha nincs kitéve folytonos változtatásoknak”. Az Alaptörvény-módosítás esetében azonban az államfőnek nincs rá lehetősége, hogy visszaküldje az Országgyűlésnek, az Alkotmánybírósághoz pedig csak eljárási hibák esetén lehet fordulni, ezért nem élt a vétó lehetőségével. A módosítás aláírásával alkotmányos kötelezettségének tett eleget, de nem élt vissza politikai megfontolásból akadályozó lehetőségeivel az ellenzéki sajtó nyomásgyakorlására sem.

Barátságos arc

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője kérdésünkre elmondta, Novák Katalint az eddigi államfőkénél sokkal láthatóbb, aktív külpolitikai és diplomáciai szerepvállalás jellemzi, gyakrabban és tudatosabban használja a közösségi médiát. Utazó nagykövetként, Magyarország barátságos arcaként jelenik meg a nyilvánosságban, egyéni színt adva az elnöki pozíciónak.

– A felmérések szerint magas Novák Katalin támogatottsága, a legnépszerűbb politikusok egyike, így meg tud felelni azoknak az elvárásoknak, hogy a köztársasági elnöknek széles társadalmi csoportokat kell képviselnie – jegyezte meg a vezető elemző.

Novák Katalin dinamikus, karakteres személyisége óriási kontrasztot képez az eddigi magyar köztársasági elnökökével. Megszerzett politikai rutinját kiválóan kamatoztatja az ország érdekeinek szem előtt tartásával, és ügyesen használja női báját, kedvességét, hogy üzenetei a közéleti kérdések iránt kevésbé vagy nem érdeklődőkhöz is eljussanak. Jól teljesíti azt a vállalását is, amelyet beiktatási beszédében fogalmazott meg, miszerint „fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé hallunk, látunk és értünk, hogy érezzük: összetartozunk”.