Az előretolt helyőrség
A katonai stratégák gyakran tekintenek úgy Kalinyingrádra, mint egy, a NATO és Oroszország közötti konfliktus lehetséges kiindulópontjára. Éppen ezért érthetetlen, miért provokálja Litvánia az orosz exklávéba irányuló áruforgalom blokkolásával Moszkvát. Bár egyesek már az Oroszország és a Nyugat között jelenleg Ukrajnában zajló proxyháború eszkalálódását vizionálták, úgy tűnik, hogy mégsem ütközik össze Oroszország és a NATO.E sorok írója még az 1990-es években járt Kalinyingrádban. A napokban a hírekbe kerülő, Litvánián át vezető és akkor is szigorúan ellenőrzött vasúti folyosón jutott el az egykori Königsbergbe. A német időkre már csak az ikonikus katedrális, no meg a város híres szülöttének, az 1804-ben bekövetkezett haláláig egész életét itt leélő filozófus Immanuel Kantnak a sírja emlékeztetett. A terület központjának számító, egykor virágzó kapcsolatokkal rendelkező város tagja volt a Hanza kereskedelmi szövetségnek, illetve egy időben Poroszország fővárosa is volt. Miután a II. világháborút követően a szovjetek annektálták a területet, a német lakosságot elűzték, és oroszokat telepítettek be. A hidegháborús években a Szovjetunió egyik legzártabb és katonailag az egyik legfejlettebb területe volt. Gazdasága ekkor teljes egészében a hadseregre támaszkodott, ám a Szovjetunió széthullása után a katonai jelenlét csökkenése miatt nem tudott fejlődni.
A helyiek a 90-es évek második felére már kezdték megszokni, hogy az anyaország 480 kilométerre került tőlük. A kalinyingrádi terület földrajzi elhelyezkedése miatt már a szovjet időkben is stratégiailag kiemelkedően fontos régió volt, és ez a szerepe a környező országok függetlenedése, ebből következően az exklávévá válás után csak tovább erősödött.
A terület központjába érve e sorok írója megtapasztalhatta a posztszovjet valóságot is, amely a zárvány jelleg miatt jóval lehangolóbb volt, mint Oroszország többi részén: sivárság, lepusztultság uralkodott, helyi útitársai pedig jóindulatúan már előre figyelmeztették az eluralkodott bűnözésre, a kábítószer-kereskedelemre. Pedig a hatalom megpróbált segíteni a helyzeten: 1996-ban különleges gazdasági státust adott a régiónak, és adókedvezményt a befektetőknek. Azt várták mindettől, hogy Kalinyingrád egyfajta balti Hongkonggá válik. Ha nem is azonnal, de a környező országok uniós taggá válásával ez a politika kezdett beérni. Egyre látványosabbá vált a fellendülés, az élénkülő kereskedelmet azonban előbb a 2008-ban kitört pénzügyi válság vetette vissza, majd a két szomszéddal, Lengyelországgal és Litvániával még ezután is virágzó kapcsolatokat a 2014 után bevezetett uniós gazdasági szankciók számolták fel.
Ha lehet, ezután még fontosabbá vált az anyaországon kívül elhelyezkedő terület lakói, gazdasága számára a köldökzsinórként funkcionáló vasúti folyosó, amelyen keresztül az áruk és a személyek szabad áramlását egy Litvánia EU-csatlakozásának előfeltételeként kötött 2002-es egyezmény szavatolja. A kicsi, mindössze 15 100 négyzetkilométeres és mintegy 430 ezer lakosú orosz exklávét Litvánia, Lengyelország és a Balti-tenger határolja, így az anyaországtól legalább két ország választja el. A személyek és áruk szállítására marad az említett, Belaruszon és Litvánián át vezető vasúti folyosó mellett a légi közlekedés és a Balti-tenger.
Az ukrán konfliktus miatt azonban Litvánia már februárban lezárta a légteret az Oroszországból Kalinyingrádba tartó járatok előtt, ezzel a Balti-tenger feletti, két órával meghosszabbodott útvonalra kényszerítette a légitársaságokat. „Nincs repülés az agresszoroknak a szabadság égboltján” – írta a Twitteren Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök a döntést meghozó kormányülés után. Ehhez jött, hogy Litvánia a június közepén életbe lépett negyedik uniós szankciós csomagra hivatkozva korlátozta a vasúti áruszállítást Kalinyingrád és Oroszország között. A korlátozás az áruk mintegy felét érinti, a tiltott cikkek közé tartoznak a szén, a fémek, az építőanyagok és a fejlett műszaki eszközök is. Ahogy a régió legnagyobb autóipari vállalata, a Kia és Hyundai modellek összeszerelését végző, kétezer embert foglalkoztató, de közvetve 30 ezer embernek munkát adó Avtotor is várhatóan súlyos problémákkal néz majd szembe a szankciók miatt. A Kreml válaszul kijelentette, hogy nem csak diplomáciai eszközökkel fog fellépni a litvánok és az Európai Unió ellen, amennyiben nem oldják fel a vasúti korridor blokádját. Ennek mintegy nyomatékot adva a balti flotta ezer katona és tengerész, valamint száz „katonai és különleges eszköz” bevonásával hadgyakorlatba kezdett.
Moszkva ezzel is jelezte, hogy nem tűri érdekeinek a megsértését, és erre többen már az Ukrajnában dúló háború eszkalálódásától, a NATO és Oroszország összeütközésétől tartottak. Nem minden alap nélkül, hiszen a két NATO-tagállam közé szorult Kalinyingrád stratégiai fontosságú térség. Egyfajta előretolt helyőrségnek számít az orosz védelmi politikában. A Krím mellett ez az ország másik, egyetlen mélytengeri meleg vizű katonai kikötője. Az orosz balti hadiflotta elsődleges állomáshelye, és egy része ezeknek a hajóknak nukleáris fegyverekkel is fel van szerelve. A Kalinyingrádban elhelyezett stratégiai csapásmérő képességekkel az orosz haderő egy esetleges konfliktus esetén könnyedén tudná támadni egyes európai NATO-országok fontosabb katonai létesítményeit, fővárosait. Másrészről a konfliktus lehetséges következményeit illetően figyelembe kell venni, hogy Litvánia a NATO tagja – jelenleg is itt állomásozik a szövetség mintegy négyezer katonája –, ami egyszerre csökkenti és növeli a kockázatokat. Csökkenti a nyílt orosz katonai akciók esélyét, jelentősen növeli viszont azok veszélyeit.
Kalinyingrád Európa egyik legmilitarizáltabb térsége. Az Észak-Írországhoz mérhető területen közel 200 ezer katona állomásozik. A 2014 óta egyre feszültebb nyugati–orosz kapcsolatokra reagálva Moszkva fokozta a készültséget
Kalinyingrádban is, ahová 2016-ban, illetve 2018-ban nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas, 500 kilométeres hatótávolságú Iszkander rakétákat telepítettek, majd az idei év elején még feszültebbé váló helyzetben Kinzsal rakétákkal felszerelt MiG–31-es vadászgépek érkeztek, amelyek szintén képesek nukleáris robbanófejek hordozására. De kiépítettek Sz–400-as típusú légvédelmi egységeket is. Moszkva emellett még a háború kirobbanása előtt LNG-tankereket is küldött a régióba annak demonstrálásaként, hogy a gázszállítások bármilyen okból történő leállása esetén is biztosítani tudja a balti flotta állomáshelyéül szolgáló terület ellátását. Ám ha ez még nem volna elég: a Belaruszt és Kalinyingrádot elválasztó alig száz kilométeres lengyel–litván határszakaszt, az úgynevezett Suwałki-folyosót a NATO Achilles-sarkának is nevezik. Az orosz csapatok ugyanis Kalinyingrád és Belarusz felől behatolva könnyen elfoglalhatják, elvágva így a balti országokat a NATO többi tagállamától.
Nem véletlen tehát, hogy Kalinyingrádot szakértők egy a NATO és Oroszország közötti esetleges konfliktus lehetséges kiindulópontjának tartják. Éppen ezért érthetetlen, hogy miért provokálta Litvánia a vasúti folyosón át zajló áruforgalom részleges korlátozásával Oroszországot, megsértve a 2002-as megállapodást, ami mellett a szankciók szellemével is ellentétes az orosz országrészek közötti forgalom akadályozása. Vilnius ugyan a közelmúltban már Pekinggel is tengelyt akasztott, és kilépett a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti úgynevezett 17+1-es együttműködési keretből.
Azért ne legyen kétségünk afelől, hogy a lengyelekhez hasonlóan és velük együttműködve Washington régióbeli kinyújtott kezének számító litvánok egyeztetettek pártfogójukkal, már csak azért is, mert pár ezres hadseregükkel egy támadás esetén még órákig sem védhetnék meg magukat. A fő kérdés inkább az, hogy miért akarta provokálni Amerika e konfliktus gerjesztésével Moszkvát, és miért asszisztált ehhez a kockázatos akcióhoz az Európai Unió. A Nyugat feltehetően tesztelni kívánta a Kreml elszántságát, legrosszabb esetben pedig újabb konfliktusban kötött volna le orosz erőket. Idáig azonban nem fajultak a dolgok, mivel az Európai Unió enged, és a korlátozások hivatkozási alapjául szolgáló szankciós csomag megfogalmazásának pontosításával kiveszi a büntetések hatálya alól ezt a speciális helyzetet, csökkentve a feszültséget. A harmadik világháború tehát ezúttal elmaradt, ám a mostanihoz hasonló felelőtlen provokációk továbbra is kockáztatják a kirobbanását.