Az első lépés a béke irányába

Orbán Viktor meglepetésszerű kijevi látogatása a miniszterelnök támogatóit és kritikusait egyaránt váratlanul érte. Boros Bánk Levente, A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója szerint mindenki azt lát bele a történtekbe, amit akar. Hozzátette ugyanakkor, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a magyar miniszterelnök az EU soros elnökeként végső soron a kötelességét teljesítette a kijevi látogatással.

– Orbán Viktor kijevi útjával valami elkezdődött, a miniszterelnök mediátori szerepet vállalt, közvetít Ukrajna és az EU vezetői között – vélekedik a szakértő.

A kétoldalú megbeszélések központi témái között szerepeltek a kárpátaljai magyarokat érintő ügyek is, Orbán Viktor tehát nemcsak az uniós, de a nemzeti érdeket is képviselte. A béke és a magyar kisebbség helyzetének javítása azonban nagyban függ attól, hogy miként értékelik a látogatást a kijevi vezetés körében, illetve milyen lenyomatot hagy az ukrán társadalomban.

Viktor Mikita, Kárpátalja megye kormányzója a közösségi médiában adott hangot örömének, történelminek nevezve a látogatást. Egy magyarországi lapnak röviden nyilatkozva elmondta, hogy a találkozót fél éve kezdték előkészíteni, és az erőfeszítések megtérülni látszanak, mivel Orbán és Zelenszkij között már megvan a bizalom. Az ilosvai születésű politikus hozzáállása jellemzőnek mondható a kárpátaljai ukránok körében, a hágón túl azonban egészen más szemlélet uralkodik.

A kormányzó Facebook-bejegyzése alatt szemlátomást többségben vannak a szkeptikus hozzászólások, azonban több bizakodó és elismerő hangnemben írott komment is akad. Ez viszont már önmagában előrelépést jelez, az ukrán internetes fórumokat ugyanis azok a vádak uralják, melyek szerint Magyarország Putyinnak tesz szolgálatot, amikor nem küld fegyvert Ukrajnának. Gyakori vád az is, hogy a budapesti kormány Ukrajna háborús vereségében érdekelt, mivel vissza akarja szerezni Kárpátalját. Sok esetben a kárpátaljai magyarokat is szeparatizmussal vádolják. A kárpátaljai magyar kommentelők ritkán maradnak adósai az ukrán gyűlölködőknek, jellemző érv részükről, hogy amennyiben Trianon lehetséges volt, miért nem lehet négy – ráadásul orosz ajkú – megyét odaadni egy nagyhatalomnak a békéért?

Az ukrán közvélemény radikalizálódásának oka, hogy a magyar kisebbség ellen 2017 óta államilag szervezett gyűlöletkampány zajlik, a háború kitörése óta pedig Orbán Viktor és a magyar kormány is az ukrán sajtó állandó célpontja. Az ukrán közvélemény nem értesül a magyar segélyszállítmányokról, a több mint 800 ezer megsegített menekültről, az állami kontroll alatt működő ottani média kizárólag negatív kontextusban említi a magyarokat. A kijevi kormány azért is szította az indulatokat, mert a háború kitörése óta az elnöki stáb nyilvános és informális csatornákon keresztül egyaránt meghívások sorát küldte Orbán Viktornak, mindeddig hiába. A magyar kormány ugyanis bármiféle tárgyalás feltételéül a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítását szabta. Mostanra megteremtődtek a feltételek az áttöréshez. Magyarország uniós elnöksége és a kijevi kormány nemzeti kérdésekben tett jó szándékú gesztusai megteremtették a lehetőséget, hogy a magyar miniszterelnök Kijevbe látogasson.

Az ukrán közvélemény már hozzászokott a vezető nyugati politikusok látogatásaihoz, Orbán Viktor látogatása mégis felbolygatta a közéletet. A médiában napokig kizárólag a két politikus közt lezajlott tárgyalásokról tudósítottak, a miniszterelnöki vizit minden mozzanatát külön kielemezték. Még arról is jelentőségteljes fejtegetések születtek, hogy Orbán Viktor többórányi fárasztó utazást vállalt saját konvojával, miközben a nyugati politikusokat általában luxusvonat szállítja a határtól Kijevig.

– Amíg kizárólag olyanok jöttek, akik bátorították a háborút, addig azt éreztük, hogy befele megyünk a bajba. A mostani látogatás azért szenzáció, mert mindenki érzi, hogy most végre tettünk egy lépést a kifelé vezető úton is – magyarázza Badó Zsolt, a Kárpátalja hetilap szerkesztője.

A Beregszászban élő újságíró a találkozó után született cikkeket olvasva meglepődött az eddig vérmesen Orbán-ellenes médiumok pálfordulásán.

– Az ukrán sajtó jót akaró része a megengedhető maximumot hozta azzal, hogy korrekt hangnemben írt a magyar miniszterelnök látogatásáról. Túldicsérni nem volt ajánlott, azonban egészen korrekt elemzések is megjelentek, amelyek árnyalták a korábbi Magyarország-képet – emeli ki Badó Zsolt.

Az újságíró példaként egy elemzést idéz, amely szerint a kijevi vezetés alábecsülte Orbán Viktort és Magyarországot. Tévedés volt – úgymond – azt hinni, hogy egy kis ország szempontjait és nemzeti érdekeit figyelmen kívül lehet hagyni. Illetve kiemelik, hogy Orbán nemcsak Putyinnal, de Kína első emberével, Hszi Csin-pinggel és az USA jövendő elnökével, Donald Trumppal is jó kapcsolatot ápol. Az Európai Unióban pedig nőni fog a magyar kormányfő befolyása, miután egy erős jobboldali pártcsaládot alapított cseh és osztrák partnereivel.

Badó Zsolt szerint az ukránok egy része ma már érti a magyar hozzáállást, egy háborúban álló ország közvéleménye azonban másként működik, mint a békében élőé. Sok esetben nehezen fejezik ki, hogy egyetértenek a magyar állásponttal, mivel nem mutathatnak gyengeséget. A háborús stressz, a bizonytalanság az indulatos hangoknak kedvez, miközben mindenki békét akar. Különösen igaz ez a kárpátaljaiakra, akik kezdetektől vallják, hogy ami Kelet-Ukrajnában zajlik, az nem az ő háborújuk.

– A magyarok most úgy érzik, hogy az anyaország kormánya rájuk is vigyáz – mondja Badó Zsolt.

A találkozó lezárulta után a magyarok abban reménykednek, hogy csillapodni fog a Kijevből gerjesztett magyarellenes kampány, és végre újra szabadon használhatják majd anyanyelvüket. Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke úgy látja, hogy a magyar kormány támogatása nélkül ma már egyetlen kárpátaljai magyar intézmény sem működhetne.

– Az anyagi támogatás mellett azonban hatalmas jelentősége van, hogy a magyarok bízhatnak Magyarország erkölcsi támogatásában – mondja Dobsa István.

A fiatal politikus szerint Kárpátalján alapvetően békében élnek ukránok és magyarok, de a Kárpátokon túl sok negatív toposz él a magyarokkal és a magyar kormánnyal szemben. Ezek most megdőltek. A tény, hogy Orbán Viktor az Európai Unió Tanácsa elnökeként legelőször Ukrajnába látogatott el, minden ukrán számára pozitív üzenettel bír. Olyan európai vezetőt látnak benne, aki következetes és határozott véleményt formál a háborúval kapcsolatosan, amikor pedig lehetősége van rá, megpróbál cselekedni.

– Mindenki érzi, hogy fontos gesztust tett a magyar kormány. Persze vannak, akik továbbra is uszítanak a magyarok ellen, ők azonban biztosan nem Ukrajna érdekét tekintik elsődlegesnek – teszi hozzá Dobsa István.

Kijev után Moszkva. Orbán Viktor folytatta békemisszióját. Ukrajna, a kárpátaljai magyarság és Európa biztonsága szempontjából sorsdöntő napok elé nézünk.