Az emberélet nem alku tárgya

– A Mi Hazánk képviselői egyedüliként az ellenzéki oldalról megszavazták a kormányt veszélyhelyzet idején rendkívüli hatáskörrel felruházó törvényjavaslatot. Miért tették?

– Az emberélet semmilyen körülmények között nem lehet alku tárgya, és itt bizony honfitársaink életéről van szó. Magyarország érdeke pedig az, hogy a vírussal szembeni védekezés minél hatékonyabb legyen, így teljesen természetes volt számunkra, hogy az élet és a haza mellett tegyük le a voksunkat. Most nincs helye pártpolitikai csatározásoknak, mindenkinek cselekednie kell: nemcsak a parlamentben, hanem a Mi Hazánk Mozgalom tagjaival közösen segítjük például az időseket azzal, hogy bevásárolunk nekik, hogy ne kelljen emiatt kimozdulniuk otthonról. Az érintésmentes bevásárlási missziónk keretében a Mi Hazánk erőforrásait most a koronavírus által leginkább veszélyeztetett idősek szolgálatába állítjuk a társadalmi szolidaritás jegyében, önkéntes mozgalmi alapon. Ránk tehát számíthatnak.

– Nem tartanak attól, hogy mint az ellenzéki frakciók egybehangzóan állítják, a szóban forgó törvény korlátlan teljhatalmat ad a kormánynak, illetve személyesen Orbán Viktornak?

– Ez tényszerűen nem igaz: se nem korlátlan, se nem teljhatalom. A törvény ugyanis több garanciát is tartalmaz: a kormány csak a veszélyhelyzettel összefüggésben, a vírus elleni fellépés kapcsán gyakorolhatja azokat a jogokat, amelyek a megelőzéshez, elhárításhoz szükségesek, ráadásul mindezt csak arányos mértékben. Ez feketén-fehéren le van írva. Egyébként kifejezetten rendelkezik arról is a törvény, hogy ezt a felhatalmazást az Országgyűlés bármikor, még a veszélyhelyzet fennmaradása esetén is visszavonhatja. A balliberálisoktól sok arcpirító hazugságot hallunk folyamatosan, de ez most túlmegy minden határon. Szó szerint a honfitársaink életéről, a szeretteink egészségéről van szó, és még ilyenkor sem képesek a haza érdeke szerint szavazni. Ebben szeretnénk mást képviselni, mert az ellenzékiség nem szabad hogy azt jelentse: mindent zsigerből ellenzünk, amit a kormány nyújt be. A javaslat tartalma alapján kell mérlegelni, és ami a hazánk érdekét szolgálja, azt ellenzékből is támogatni kell.

– Milyen tanulsága van annak, ami múlt hétfőn zajlott a parlamenti ülésteremben?

– Gyurcsány Ferenc vezetésével egyesült a balliberális tömb, amelynek immáron egyértelműen része a Jobbik is, önálló arculat és akarat nélkül. A nemzet iránti alázat, a vészhelyzetben való konstruktív hozzáállás teljesen hiányzik belőlük. Nem tudják a saját pártérdekeik elé helyezni a hazáét, és ezért hajlandók feláldozni akár azt is, hogy Magyarország hatékonyan védekezzen a vírus ellen. Mert félreértés ne essék: ez a felhatalmazás nem arról szól, hogy a kormány azt csinál, amit akar, hanem arról, hogy mindenki tehesse és tegye a dolgát ebben a közös küzdelemben. A Mi Hazánk ehhez ad támogatást, de nem a kormány érdekében, hanem a honfitársaink iránti aggódás miatt. Ennek nemzeti minimumnak kellene lennie, de sajnos a gyurcsányista tömbnek semmi sem szent, még az emberélet sem.

– Vannak, akiket e tömb figurái, Gyurcsány Ferenctől Tordai Bencén át Jakab Péterig, az 1918–19-es országvesztők karakterére emlékeztetnek. Mi a véleménye erről a párhuzamról?

– Egyértelműen szellemi örökösüknek tekinthetők. A nemzeti érdeket semmibe vevő, a magyarságot cserben hagyó politika párosul rendkívül primitív és demagóg, valóban a kommunistákéra hajazó retorikával. Az elmúlt harminc évben ez a mentalitás óriási társadalmi károkat okozott, olyan értékeket igyekszik lerombolni, mint a nemzet vagy a család. Négy gyermek édesanyjaként személyes indíttatást is érzek azért, hogy ezeket az identitásunkat meghatározó értékeket védjem a közéletben is.

– Miként ítéli meg a Mi Hazánk a magyar kormánynak a koronavírus-járvány kapcsán meghozott intézkedéseit, a konkrét lépéseket, a döntések gyorsaságát?

– Nyilvánvaló, hogy a magyar egészségügyi rendszer katasztrofális állapotban van. Kevés az orvos, kevés a szakdolgozó, akiknek alacsony a bérük, a rendszer pedig alulfinanszírozott. Az is beszédes, hogy az egészségügyi dolgozók egészségi állapota még rosszabb, mint a társadalomé. Éppen ezért kell különösen köszönetet mondanunk nekik: ifjúsági szervezetünk, a Mi Hazánk Ifjai egy molinót feszítettek ki a Szent László-kórház kerítésére, amelyen az áll: „Rajtatok az ország szeme, köszönjük, hogy vigyáztok ránk!”, hogy így is kifejezzük nagyrabecsülésünket irántuk. Emellett felajánlották segítségüket a tájékoztatásban is. Javaslataink is vannak természetesen, hiszen fontos arról is beszélni, hogy milyen következményei lehetnek, ha akár fél évre elzárjuk családjuktól, szeretteiktől az időseket: a Mi Hazánk legalább a telefonálást ingyenessé tenné a nyugdíjasoknak a veszélyhelyzet idejére, hogy a kapcsolattartásnak ne legyenek anyagi akadályai. Tehát erre hatóságilag kötelezni kellene a távközlési cégeket, sőt ezekre a most extra­profitot szerző vállalatokra szolidaritási különadót kéne kivetni, és ide sorolnám az élelmiszer-kereskedelmi áruházláncokat is. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy ismét megjelentek a nyomor vámszedői, akik horribilis árat kérnek fertőtlenítőszerekért, védőfelszerelésekért, de akár élelmiszerekért is. Az 1300 forintos hipó vagy a 3000 forintos csirkemell nem engedhető meg, ezért amire csak lehet, és a védekezéssel összefügg, hatósági ár bevezetését javasoljuk.

– Milyen tanulságok vonhatók le a globális járvány terjedéséből, az arra adott globális válaszokból vagy épp azok hiányából?

– Az Európai Unió ismét megbukott, ahogy a migráció kapcsán is tapasztalhattuk. Látszik, hogy amint egy ilyen globális kihívással kell szembenéznünk, ismét a nemzetállamokra és azok intézkedéseire tudunk támaszkodni. Ráadásul az EU és a WHO vezetői is többszörösen felelőtlenül jártak el, amikor nem vették komolyan a járványt. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke hívta fel a figyelmet arra a YouTube-csatornáján közzétett leleplező videójában, hogy például az EU külső határainak lezárására csak akkor került sor, amikor már Európa lett az epicentrum. A WHO pedig még 2020. február végén is kifejezetten a beutazási és kereskedelmi korlátozások ellen emelte fel a szavát, ami több mint furcsa. Ezek az események is csak arra hívják tehát fel a figyelmet, hogy hatékony védelmet a nemzetállami keretek tudnak nyújtani, ezért fel kell készülni az unió utáni életre.