„Az emberi méltóság és a szabadság soha nem lehet alku tárgya!”

Fülöp Attila a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézetnél, az épület falán, a kommunista terror áldozataiért a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) által 1991-ben elhelyezett emléktáblánál, úgy fogalmazott: „azért gyűltünk össze, hogy emléket állítsunk azoknak, akik a kommunizmus sötét évtizedeiben az elnyomás áldozatai lettek. Az ő sorsuk nem csupán történelmi emlék, hanem figyelmeztetés is”.

„A mi felelősségünk, hogy a múlt hiábavalóan ne múlhasson el” – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve: ma, amikor emléket állítunk, nem csupán a múlt hősei előtt tisztelgünk, saját felelősségünket is mérlegre tesszük.

Fülöp Attila kiemelte: a kommunizmus egyik legnagyobb bűne nem csak az volt, hogy testeket tört meg, hanem hogy lelkeket akart kioltani. Egy eszmét hirdetett, amely el akarta vágni a nemzet gyökereit, azt sugallva, hogy a siker az önfeladásban, a múlt megtagadásában rejlik – mutatott rá a politikus, majd azt mondta: „mi hisszük, Magyarország csak a keresztény kultúra megtartásával tud megmaradni”.

Szavai szerint azért is kell emlékeznünk, mert amit vérrel és áldozattal szereztünk, azt csak úgy őrizhetjük meg, ha tanulunk a múltból, és nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk mindazt, amiért annyian küzdöttek.

„A szabadság, a hit, a hazához való tartozás nem ajándék, hanem kivívott, megszentelt örökség” – fogalmazott Fülöp Attila.

Bálványkövi István, a KDNP II. kerületi szervezetének elnöke arról beszélt: a 20. század totalitárius diktatúrái olyan közös tapasztalatai az emberiségnek, amelyekre emlékezni kötelezettség. Múltunk ismerete lehet a záloga annak, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyasmi, ami emberek millióinak okozott szenvedést – mondta.

A politikus kijelentette: a kommunista diktatúra lényege a félelem fenntartása és az emberi lélek megtörése volt.

Bíró Zsolt, a Fidesz II. kerületi szervezetének alelnöke, önkormányzati képviselő emlékeztetett: az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az emléknap időpontja azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett.

„Szeretnénk, ha a gyermekeink tudnák, hogy mit éltek át őseink. Szeretnénk, ha megértenék, hogy a szabadságot nem adják ingyen, és (…) csak olyan nemzet polgárai lehetnek szabadok, akik képesek harcolni közösségeikért, családjukért, és a nemzeti szuverenitásért” – fogalmazott a politikus, aki szerint kötelezettségünk, hogy továbbvigyük az áldozatok család-, nemzet- és szabadságszeretetét.

Az emléktáblát megáldotta Makláry Ákos görögkatolikus parókus, aki szólt arról, hogy a kommunizmus eszméje közel 100 millió ember életét követelte, és még sokaknak nyomorította meg életét, vette el szabadságát, jövőjét.

A rendezvény végén koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál.