Az ENSZ-csomag legálissá tenné az illegális migrációt

Az ENSZ globális migrációs csomagjának célja az illegális bevándorlás legalizálása, ami teljes mértékben elfogadhatatlan, sérti a tagországok, köztük Magyarország szuverenitását – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Szijjártó Péter közölte: a kormány szerint a globális migrációs csomag szélsőségesen és elfogultan bevándorláspárti dokumentum, amely káros és veszélyes.

Az ENSZ ugyanazt a hibát akarja elkövetni, mint az Európai Unió, amely a kötelező betelepítési kvótákra akarta alapozni saját migrációs politikáját. Az ENSZ csomagja azonban veszélyesebb, mivel globális kezdeményezés, így nagyobb a hatása a kontinentális politikánál, és az egész világra kockázatot jelent – tette hozzá a miniszter.

A fő vitapont a csomaggal kapcsolatban, hogy kötelező vagy sem, mivel azonban a dokumentumban nyolcvan alkalommal szerepel a kötelezettség szó, így az az állítás, hogy csak ajánlásokat fogalmaz meg, hamis – jelentette ki Szijjártó Péter.

Példaként elmondta, a dokumentum szerint az országoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy tájékoztatják a migránsokat a migrációs útvonalakról, és tájékoztató kampányokat indítanak azoknak, aki el akarják hagyni az otthonukat.

Vállalniuk kell továbbá, hogy megkönnyítik a migránsok családegyesítését, nem vonják felelősségre az embercsempészekkel való együttműködés miatt a migránsokat, még akkor sem, ha határt sértenek, és ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtanak a migránsoknak, mint az adott ország polgárainak – sorolta Szijjártó Péter.

Egy jogilag nem kötelező dokumentum nem írná elő nemzeti intézkedési tervek létrehozását, ez alapján a „napnál is világosabb”, hogy a globális migrációs csomag, ugyanúgy mint az eredetileg önkéntesnek induló betelepítési kvóta, hivatkozási ponttá, kötelezővé és a nemzetközi bíráskodás alapjává válik majd – mondta a miniszter.

Közölte, ezért döntött úgy Magyarország, hogy már az elfogadási folyamatban sem vesz részt, ezzel is világossá téve, hogy a dokumentumot semmilyen formában és semmilyen mértékben sem tartja magára nézve kötelezőnek.

Úgy fogalmazott, Európában is komoly törekvések vannak arra, hogy kevert társadalmak jöjjenek létre, és a nemzetek eltávolodjanak saját identitásuktól kulturálisan, örökségileg, vallásilag. 

Például mi szeretnénk a karácsonyt továbbra is karácsonynak nevezni, és úgy ünnepelni, ahogy eddig tettük – fogalmazott Szijjártó Péter.

Nyolc ország döntött úgy, hogy nem támogatja a csomagot, amelyről – a helyzet jelenlegi állása szerint – az ENSZ-közgyűlésen még idén szavazhatnak, Magyarország pedig nemmel szavaz majd – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter kérdésre válaszolva reagált Renata Deszkoszka macedón igazságügyi miniszter – Nikola Gruevszki volt miniszterelnök ügyében tett – nyilatkozatára, amely szerint Magyarországnak eddig nem volt gondja azzal, hogy bárkit is kiadjon Macedóniának, és soha nem kérdőjelezte meg a macedón igazságügy lépéseit.

A miniszter azt mondta, Magyarország mindig tartózkodott más országok belső viszonyainak kommentálásától, kivéve, ha a magyar kisebbségek elleni intézkedésekről vagy Magyarország elleni támadásról volt szó.

Így Magyarország nem kommentálta a macedón belpolitikai helyzetet sem, dacára annak, hogy lenne véleménye, és elvárja másoktól is, hogy ugyanígy tartsák tiszteletben a magyar döntéseket – tette hozzá.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság legutóbbi, Macedóniáról szóló jelentésében hangot ad annak az aggodalmának, hogy az ott zajló igazságszolgáltatási és bírósági eljárások során a politikai befolyás veszélye fennáll.

Az Európa Tanács pedig arról írt, hogy Macedóniában olyan börtönviszonyok vannak, amelyek között nem érvényesülnek az emberi jogok, az egészségügyi ellátás és egyéb napi betevőhöz való hozzáférés pénz kérdése, a körülmények pedig erőszakosak – mondta Szijjártó Péter.

Kiemelte, a menekültstátusz megadásáról a döntést nem a kormány hozta, hanem az a hatóság, amelynek ez a dolga, és ezt a kormánytól függetlenül teszi.

Hozzátette, hogy Magyarország továbbra is támogatni fogja a macedónokat az euroatlanti integrációs folyamatában.

Szijjártó Péter reagált Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos szerdai Twitter-üzenetére is, amelyben a biztos meglepőnek nevezte, hogy Magyarország támogatja Macedónia uniós tagfelvételét, ugyanakkor nem tartja biztonságos országnak.

A miniszter erre azt mondta, Johannes Hahn jobban tenné, ha hallgatna a Nyugat-Balkán ügyében, ugyanis „botrányos” teljesítményt nyújtott biztosként.

Az lett volna a feladata, hogy segítse felgyorsítani a nyugat-balkáni országok európai integrációs folyamatát, ehhez képest talán 2025-ben kaphat reményt valamelyik ország a csatlakozásra – mondta.

Ez az egyik leggyengébb teljesítmény az Európai Bizottságban, így az értetlenkedés helyett jobb lenne, ha a munkájára koncentrálna Johannes Hahn – jelentette ki Szijjártó Péter.

Michael Roth, német Európa-ügyi államminiszter kijelentésére, amely szerint a menedékjog nem arra való, hogy „kormányfők osztogassák a büntetés-végrehajtás elől menekülő haverjaiknak”, úgy reagált: „nincs új a nap alatt”, nem volt olyan Magyarországgal kapcsolatos kérdés, amelyről neki ne lett volna „valamilyen fantasztikusan bölcs” véleménye, és most a szokott helyzet szerint elmondja a véleményét olyan ügyekről, amelyekről fogalma sincs.