Megszavazták a Magyarországot elítélő állásfoglalást
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben a képviselők elítélték, hogy az uniós értékek szisztematikus aláásására szándékos erőfeszítéseket tesznek Magyarországon, ez pedig aggodalomra ad okot, mert jövőre Magyarország tölti be az uniós tanács elnökségét – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.A 442 szavazattal, 144 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hitelesen tudná-e betölteni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 második felében.
Az EP hangsúlyozta, hogy a tanács elnökségét betöltő ország fontos szerepet játszik a jogalkotási folyamatban, az uniós menetrend folytonosságának biztosításában és az uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatokban. A képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hogyan lesz képes hitelesen ellátni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy nem felel meg az uniós jognak és értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének. Ezért arra kérték az uniós tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldást. Emlékeztetek arra, hogy az Európai Parlament hozhat intézkedéseket, ha a tanács nem találna ilyen megoldást.
Az EP-képviselők kifejezték aggodalmukat az uniós értékek magyarországi helyzetével kapcsolatban is, amely a „kormány szisztematikus és szándékos” eljárásai miatt – véleményük szerint – tovább romlott, dacára annak, hogy az EP aktiválta az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárást.
Az állásfoglalás elítélte a magyar kormány EU-ellenes kampányait, melyek – mint írták – azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az unió alapértékeitől való magyarországi eltérésről és az országban elharapódzott rendszerszintű korrupcióról. A képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy a választásokat a nemzetközi szabványok szintjére emeljék, tekintettel a 2024-es európai választásokra. Felhívták a figyelmet a megfélemlítést célzó eljárásokra is, köztük „a titkosrendőrség látogatásaira bizonyos, az ipar stratégiai ágazatához tartozó vállalatoknál”, melyek – véleményük szerint – célja hogy a miniszterelnökhöz közel álló körök kiterjeszthessék befolyásukat ezekre.
Az EP továbbá aggodalmak sorát fejezte ki a befagyasztott helyreállítási támogatások és a vonatkozó reformok késlekedése miatt is.
− Az Európai Parlament rendszeresen fogad el Magyarországot kritizáló álláspontokat: ezt megszoktuk tőlük, főleg 2019-től kezdve, amikor erősen balliberális irányvonalat vett az EP, ez még bevettebb gyakorlattá vált
− hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet megkeresésére Magyarország soros uniós elnökségét támadó EP-állásfoglalásról Gát Ákos Bence, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója, a Danube Institute külkapcsolati vezetője.
A kutató hangsúlyozta: az Európai Bizottság és Magyarország közötti kondicionalitási eljárásra az EP-nek semmi köze nincs, nincs jogi ráhatása. Ugyanakkor politikailag befolyásolni akarják a folyamatot azzal, hogy amikor a felek közelebb kerülnek a megállapodáshoz, egyből fenyegetőző hangnemet ütnek meg a bizottsággal szemben.
