Az erdő kapuja
Az őshonos háztáji állatok bemutatására alkalmas, a XXI. század elvárásainak megfelelő parasztudvarral, ezen belül nagy területű kecskesimogatóval és „nyúlvárossal” bővült az idén negyvenéves Budakeszi Vadaspark.A Budakeszi Vadaspark impozáns főbejáratánál életnagyságú bronz szarvasbikaszobor hívogatja az érdeklődőket zöld kalandokra. Az évente mintegy 200 ezer látogatót fogadó erdei helyszín hétköznap délelőtt is gyerekzsivajtól hangos.
A legtöbben a 3200 négyzetméteren elterülő, hat állatfaj több mint 90 képviselőjét felvonultató új, látványos parasztudvarra kíváncsiak. A bemutatótér központi zónájában iskolások egy csoportja éppen jutalomfalatokat kéregető, barátságos parlagi kecskék között sétálgat a kecskesimogatóban. Kissé távolabb, a „nyúlvárosban” magyar óriásnyulak sziesztáznak. A nagy hőségben kissé félrehúzódnak a látogatók elől a cigája és racka juhok, a parlagi szamarak és a tarka tehenek is. Most még a rendszerint perpatvaroktól lármás baromfiudvarban is csend van, csak a díszes tollú kakas illegeti magát a kendermagos tyúkok előtt…
– A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budakeszi Vadaspark célja, hogy a közös fejlesztésnek köszönhetően a látogatók, elsősorban a gyerekek testközelből, saját tapasztalatuk alapján, a játszva tanulás módszerével ismerhessék meg Magyarország háztáji élővilágát – magyarázza Zachán Viktor sajtóreferens. – Az új kifutók létesítése mellett megújult a vadasparkba vezető szervizút, gondoskodtunk a parasztudvar áram- és vízellátásáról, a karámokba fűtött önitató került. Renováltunk és felépítettünk több épületet, egy 500 méteres új kerítésrendszert, de új pihenőhelyek is létesültek annak érdekében, hogy a kor követelményeinek megfelelő körülmények között találkozhasson ember és állat.
A környezeti nevelés hagyománya a Pilisi Parkerdőnél az 1969-es alapításig nyúlik vissza, amikor dr. Madas László, az intézmény első igazgatója felismerte, hogy a természettől elszakadt nagyvárosi embernek nemcsak erdei kikapcsolódásra, de ismeretszerzési lehetőségre is szüksége van. Különösen fontos ez a helyi útmutatás napjainkban, amikor a felnövekvő nemzedék gyakran többet tud az afrikai zsiráfról vagy az antarktiszi pingvinről, mint az őshonos magyar állatfajokról.
A szakember kiemeli, hogy a frissen átadott parasztudvar jószágai mellett a vadasparkot körülvevő vadaskertben a látogatók természetes élőhelyükön tekinthetik meg a Magyarországon őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepített állatvilágot. Az utódok érkezése februártól júniusig szinte folyamatos: egyre magabiztosabban szökdécselnek a nemrég született pettyes gímszarvasborjak, anyjuk mellől figyelik a látogatókat a pár hetes vadmalacok, és a muflonbárány is. A kis jövevények mellett nem mindennapi látványt nyújt Szőke, az egyik karám közepén méltóságteljesen álldogáló fehér dámszarvas.
Igazi attrakciónak számítanak az állatbemutatókkal egybekötött rendszeres látványetetések is, amelyek legnépszerűbb sztárja – a medvék és farkasok mellett – Mucika, az aranysakál és Dagi, a mosómedve. A gömbölyded „celeb” nem válogatós, mindent elfogyaszt, ám saját szemünkkel láthatjuk, hogy leginkább a jégbe fagyasztott gyümölcsfalatokért rajong.
Elhagyva a karámokat, a kalandpark felé sétálva megállunk egy pillanatra a katlannál. A völgyszerűen elhelyezkedő pihenőterület kedvelt helyszíne a születésnapoknak, családi és céges rendezvényeknek. Látogatásunk idején éppen paprikás krumpli készül az egyik bográcsban… Maga a Budakeszi Kalandpark pedig a magasságot, izgalmakat kedvelő kalandorokat várja hat különböző nehézségi szintű akadálypályával.
A Budakeszi Vadaspark régi és új látványosságaival, állatbemutatóival, információs tábláival, interaktív játékaival és speciális játszótereivel igyekeznek a szakemberek ráirányítani a gyerekek figyelmét az állatok védelmének és a természet tiszteletének fontosságára. Nem titkolt céljuk, hogy népszerűsítsék az erdőhöz kapcsolódó szakmákat is.