Az EU lakosságának 52 százaléka korruptnak tartja az uniós intézményrendszert

Demkó Attila, az MCC biztonságpolitikai szakértője úgy értékelt: nem önmagával az EU-val van a baj, az egy jó projekt, az a kérdés, milyen irányba megy tovább az unió. A bizalom megvan, és ennek meg is kellene maradnia – húzta alá.

Ugyanakkor, ha elmegy egy olyan társadalmi kísérlet irányába, mint Svédországban látható, akkor a jó projekt könnyen rosszá válhat – vélte. A magyar nemzet és az európai népek többsége pozitív állásponton van, az EU akkora érték, hogy mindenáron meg kell őrizni – összegzett.

Ami az Európai Parlamentben történt, hogy kordonba zárták a Patrióták Európáért frakciót, rendkívül súlyos fejlemény, 18 millió ember véleményét nem vették figyelembe. Amikor elmossák, rugalmasan kezelik a saját szabályaikat, az oda vezet, hogy senki nem fogja tiszteletben tartani ezeket – figyelmeztetett és feltette a kérdést, hogy milyen érzés lesz, ha egy következő jobboldali győzelem után a szocialista frakció nem kap majd pozíciókat. Akkor lenne csak nagy felháborodás – jegyezte meg. Kijelentette: nincs olyan, hogy elsőrendű, mainstream vagy másodrendű európai, ez rendkívül veszélyes az európai projektre nézve.

Faragó Csaba, a Századvég külkapcsolati vezetője kiemelte: az EU polgárai körében mindenhol kimagasló az európai projekt támogatása, ugyanakkor a brüsszeli intézményekkel és bürokráciával szemben kifejezetten nagy az elégedetlenség.

A felmérés során a válaszadók 35 százaléka mondta, hogy az EU vezetése nem korrupt, míg 52 százalék korruptnak tartja a brüsszeli elitet.

Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézeti igazgatója rámutatott, hogy érdemes markánsan külön választani az uniót mint projektet, és magát az unió intézményrendszerét.

Arra a kérdésre, hogy a brüsszeli elit és intézményrendszer mennyire veszi figyelembe az egyes országok érdekét, a többség nemmel válaszolt. Szintén rendkívül elégedetlenek az emberek a gazdasági helyzet kezelésével – hangsúlyozta, megjegyezve: az Európai Bizottság sokat tett azért, hogy ez a negatív vélemény kialakuljon és azt táplálja. Mindent meg kell tenni a jövőben, hogy az Európai Bizottságot olyan irányba terelje, hogy az emberek elvárásaihoz közelítsen a működése – húzta alá.

Kitért arra is, hogy rendkívül rossz az általános hangulat, a Covid-járvány vagy a lezárások alatt sem volt ennyire negatív a szubjektív konjunktúra.

Nagyon durva romlást mutatnak az energiaszegénységre vonatkozó adatok – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: ma az EU-ban minden negyedik lakos fűtési és fizetési nehézségekkel küzd. Az unióban azok aránya, aki nem tudják megfelelően fűteni lakásukat 23 százalék volt, míg fizetési gondokkal az EU-ban 25 százalék, Magyarországon 14 százalék küzd.

A felelősséget illetően a válaszadók 64 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy az Európában tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye.

Hortay Olivér rámutatott: a következő időszakban elengedhetetlen, hogy az EU drasztikus változást hajtson végre az energia és a klímapolitika területén.

Faragó Csaba azt mondta: sajnálatos, hogy egy olyan projekt, mint az EU, odáig fajult, hogy lesznek olyan országok, akik örülnek, mert a közösből jobban részesülnek, míg mások azt érzik, hogy hátrányba kerülnek. Ennek egyik oka, hogy visszafogják az EU-s forrásokat ilyen-olyan okokra hivatkozva, s ezek akár véglegesen elvesznek politikai okokból – jegyezte meg.

Demkó Attila azt mondta, sok várakozás teljesült az EU-val kapcsolatban, a régiós felzárkózás motorja volt a szervezet.

Nagyon sok olyan dolog van ugyanakkor, ami sokkolja, különösen ennek a térségnek a közvéleményét. Az egyik az, hogy átláthatatlan, mi történik Brüsszelben – mutatott rá, hozzátéve: még ő sem érti, pontosan mit is kellene végrehajtani, hogy a zárolt források felszabaduljanak. Ha pedig ezt kényszerítésre használják, hogy egy ország politikáját megváltoztassák, az probléma – összegzett.

A legnagyobb tragédiának azt tartotta, hogy akik most leginkább a háborús megoldás mellett vannak Ukrajna kapcsán, a fő felelősei annak, hogy az unió védelmi képessége leépült.

Hortay Olivér hozzátette: a fegyverszállítás támogatottsága csökkent az elmúlt egy évben, az emberek ezzel nem értenek egyet. A katonák küldése kifejezetten vörös vonal az emberek szemében, senki nem akarja, mégis intenzív vita folyt erről az elmúlt időszakban az unióban.

Hozzátette, az orosz-ukrán háborút nem biztonságpolitikai szempontból tartják aggasztónak, hanem a saját egzisztenciájukra nézve tartják veszélyesnek, s mindenhol többségben vannak, akik úgy látják, a saját országukra nézve káros.

Demkó Attila a Kínát érintő kérdésről kiemelte: a kapcsolatok teljes megszakítása nem lenne helyes, azzal lábon lőnénk magunkat. Azzal ugyanakkor egyetértett, hogy bizonyos szektorokban vissza kell hozni a termelést Kínából példaként, a lőszergyártást, a védelmi ipart említette.

Hortay Olivér szerint az Európai Bizottság a tűzzel játszik, a következmények rendkívül súlyosak lehetnek. Kína az egyik legfontosabb külkereskedelmi partner, az európaiak nagyon világosan látják a veszélyeket és semmilyen legitimitása nincs a kínai kereskedelmi konfliktusnak.

Az Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja a kontinenst érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt; harmincezer embert kérdeztek harminc országban.